Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
Lakás Magyarországon! A legújabb törvények szerint külföldi állampolgárságának megtartásával vehet lakás-, illetve házhasználati jogot Budapesten vagy vidéken. A legelőnyösebb feltételeket a RETUR REALTY CORP., az IMMOBILIA Rt. vezérképviselete biztosítja. Éljen Ön bárhol a világon, Észak- vagy Dél-Amerikában, Kanadában vagy Ausztráliában, részletes felvilágosításért forduljon hozzánk! EGYESÜLT ÁLLAMOK KANADA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA RETUR REALTY CORP. 350 Fifth Avenue Empire State Building, New York N. Y. 10118. T.: 1 [2121 695-2245 üzleti órák után: [718] 793-7093 lyen még nem volt! A „halhatatlanok testületé", köznapibban szólva a Magyar Tudományos Akadémia ülést tartott egy bélyegsorozat megjelenése alkalmából. Igaz, az Akadémia Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának - a kibővített tudományos ülés rendezőjének - két nyomós oka is volt, hogy e szokatlan, mondhatni profán ügyben összejövetelt hirdessen. Az egyik ok: e bélyegekre magyar, illetve Magyarországról elszármazott Nobel-díjasok arcmását nyomtatták. Bárány Róbertét, Békésy Györgyét, Gábor Dénesét, Hevesy Györgyét, Szent-Györgyi Albertét és Zsigmondy Richard Adolfét. Ők hatan már csak emlékükben halhatatlanok. De e sorozattal egy időben megjelent egy levelezőlap is, úgynevezett díjjegyes, tehát rányomtatott bélyeggel, ez a Nobel-díjjai járó aranyérmet ábrázolja, alatta pedig a szöveg: „Fizikai Nobel-díj 1963 - Wigner Jenő". A Magyar Posta így tette, így tehette teljessé a magyar Nobel-díjasok bélyeg-panteonját, anélkül hogy megsértette volna az íratlan törvényt, amely szerint - okulva a múlt keserű tanulságaiból - élő személy nálunk bélyegre nem kerülhet. A másik ok, amely indokolttá vagy legalábbis érthetővé tette, hogy e magas szintű tudományos testület bélyegügyben összeüljön, amint erre a megnyitóban is utaltak: nem egy tudományág hobbiként kezdett fejlődni és terjedni. Kétségtelen például, hogy a numizmatika (a történettudománynak a régi pénzekkel és érmékkel foglalkozó ága) az érmegyűjtők szenvedélyének köszönheti létét, s a filatelisták is már jó ideje rengeteg adalékkal szolgálnak a postatörténet búvárainak. Kérdés persze, s ezt a kérdést a tudományos ülés egyik előadója. Palló Gábor, a kémiai tudomány kandidátusa meg is fogalmazta, hogy miért vártunk ily soká e sorozat megjelentetésével? A kutató válasza: amikor egy ország, egy nép nehéz helyzetbe kerül, keresi a lehetőségét, hogy önértékelését valahogyan, valamivel megerősítse, megszilárdítsa. Visszanyúl hát a múlt hőseihez, a művészetek vagy a tudományok óriásaihoz. Kérdés azonban, hogy ez az okfejtés helytállóe? Hiszen Palló Gábor kénytelen volt azt is megállapítani, hogy a hét Nobel-díjas közül csupán egyetlen egy, Szent- Györgyi Albert hozta haza, Magyarországra a magas tudományos kitüntetést, a többiek valamennyien már csak magyar származásúként, más államok polgáraiként nyerték el a díjat, s mint tudjuk, ha Szent-Györgyi Albert mindvégig, égé-NOBELDÍJAS TUDÓSOK BÉLYEGSOR szén 1986-ban bekövetkezett haláláig magyarnak vallotta is magát, 1947- ben szintén elhagyta az országot. És ha dicsőséget hoztak is a magyar származású vagy Magyarországról elszármazott Nobel-díjasok hazánknak, nemzeti önbecsülésünket nemigen erősítheti a tudat, hogy őket és sok más világhírűvé lett művészt, tudóst, szakembert ez az ország képtelen volt megtartani! Ezzel kapcsolatban talán nem érdektelen a tény, hogy a magyar vagy a Magyarországról elszármazott Nobel-díjasok, kivétel nélkül valamennyien, a természettudományok területén munkálkodtak, és értek el kimagasló eredményeket. Lehetséges, hogy egy kicsiny és szegény
