Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-06 / 5. szám
1. Államcímerünk középkori királyi pecséteken 2. A magyar királyság igénycímerei 3. Az államcímer változatai az 1486-ban nyomtatott Thuróczy-krónikából 4. Az Osztrák-Magyar Monarchia államcímere 5. Az 1915-ös középcímer az angyalokkal 6. Zászlók és címerek II. Lipót 1790-es pozsonyi koronázásán. Szent István-rend és a Lipótrend. Történelmi furcsaság, hogy az uralkodó a történelmi Rámát (Boszniát) címerével együtt Magyarországnak juttatta, a magyar címer részeként tüntetve fel (ez a címer látható pl. a pesti nagy vásárcsarnok homlokzatán). Mint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc politikai öröksége, a Kossuth-címer szerepelt 1918-19-ben a Magyar Népköztársaság államcímereként, a magyar függetlenség jelképeként. A király nélküli királyság idején az 1848-as, tehát még koronás kis címert használták, amelyet angyalok tartottak. Az 1946. február 1-jén kikiáltott Magyar Köztársaság állami jelképe a korona nélküli Kossuth-címer lett. 1949-ben az alkotmányt előkészítő bizottság javasolta, hogy maradjon meg a Kossuth-címer. Rákosi Mátyás azonban, arra hivatkozva, hogy nem fejezi ki a szocializmus építését, nem értett vele egyet és megszüntette. Az 1949. évi, ún. Rákosi-címer: a kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász, a mező felső részében a mezőre sugarakat bocsátó vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld szalaggal. Ez már csak azért sem volt címernek tekinthető, mert még pajzsba sem volt foglalva. A pajzs 1957-ben került vissza címerünk közepére. Kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt pirosfehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút egyik oldalon piros-fehérzöld, a másikon vörös színű szalag fogja át. A pajzs fölött elhelyezett ötágú vörös csillag aranysugarakat bocsát a kék mezőre. Fel kell tennünk végezetül a kérdést: milyen a jó címer? Elsősorban réginek kell lennie, történetileg kialakultnak, tehát nem jó, ha úgy tervezik. A nép érezze magáénak és tisztelje. Ne tartalmazzon idegen szimbólumokat, feleljen meg a címertan szabályainak (pl. ne legyen kék a mező), heraldikai tartalma legyen, ne csupán a nemzeti színeket ismételje meg, és főleg jelképezze az államiság folyamatosságát. Az államcímerünkkel foglalkozó szakértőtestület ilyen meggondolásból javasolja, hogy - koronával vagy korona nélkül - az alaptörvény által utoljára 1915-ben leírt, olajággal és cserfalombbal övezett kis címert szentesítse új alkotmányunk. DR. KÁLLAY ISTVÁN EGYETEMI TANÁR, A CÍMERTANI ALBIZOTTSÁG ELNÖKE 9
