Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-02-17 / 4. szám

LŐRINCZE LAJOS ROVATA Változik a nyelv Azt szoktuk mondani, hogy minden kornak megvan a maga nyelvszokása, nyelvi Ízlése, s a megelőző korok nyelv­­használata a jelenre, a mára nézve nem lehet kötelező, még a legnagyobb, a nyelvi szempontból is a legelső írók, költők nyelvhasználata sem lehet kötele­ző példa minden egyes esetre, részletre nézve. Petőfi például ezt írja A szabadsághoz című versében: „S ha elesnénk egy szá­lig mindnyájan, feljövünk a sírbul éjfél­tájban.” A Bordal-ban meg ezt: „Sza­badságunk, a ki hozzád nyúl, Elbúcsúz­­hatik a világiul". A -bul, -túl, -rul formá­kat ma már tájnyelvnek, népiesnek érez­zük. Persze a ma köznyelvinek tartott forma is előfordul Petőfinél is, sőt: több olyan verset idézhetek, amelyben mind a kettő olvasható, tehát a mai szokás, íz­lés szerint tájnyelvi és a köznyelvi forma is. Például: „Szabadság lesz! ím az ég is Ide szegődött a földhöz. Fegyvertárából, a napbu/Tűznyilakkal rád lövöldöz”. (A tél halála). A többes harmadik személyű birtokos személyjel Petőfi által leggyakrabban használt formája is szokatlan, régies már a mai embernek. Nem mondjuk és írjuk, hogy fejők, kezök, hanem fejük, ke­zük. A tavaszhoz című szép versben azt olvassuk: „Nagyobbodtak a halálnak Tartományai, S bennök sokan a szabad­ság Szent halottai; Ne legyenek szemfe­­dőtlen Puszta sír alatt: Hintsd reájok szemfedőül a virágokat”. Ma így mondjuk és írjuk: bennük, reá­juk vagy rájuk, a bennök, reájok, elöttök, rajtok, érthető ugyan, de régies. Emlé­kezzünk a Már minékünk ellenségünk cí­mű és kezdetű vers egyik szakaszára is: „Tudhatják az ellenségink. Mint vise­lünk háborút, Ha pedig már elfeledték, jól van, majd eszökbejut.” Mai nyelven: eszükbe jut. De nem is azért idéztem ezt a verset, hanem az ellenségink miatt. Ma: ellenségeim, ellenségeid, ellenségei, ellenségeink stb., a régebbi szokás sze­rint pedig: ellenségim, ellenségid, ellensé­­gi, ellenségink. (Dárdádat nyújtsd ki ke­zeddel, ellenségimet kergesd el, hangzik a Perelj uram perlőimmel kezdetű zsol­tár is.) Változott, egyszerűsödött mai nyel­vünk az igék ragozása tekintetében is. Petőfi például a múlt idő kifejezésére több olyan formával élt, amely manap­ság már nem, vagy nagyon ritkán hasz­nálatos. Az bizonyos, hogy a mondád, valánk és társait a mai ember már erő­sen régiesnek érzi. Amit viszont befeje­zésül idézek, az a mai ember számára tel­jesen szokatlan, majdnem érthetetlen, pedig valamikor élő forma volt. A Ke­mény szél fúj című versben ez áll: „A vi­lágot védtük hajdanában A tatár és a tö­rök világban; Vajon most, ha eljön a nagy munka, Meg bírjuk-e védni min­­magunkat? Q LEMEZBEMUTATÓ Diószegi nótái... 1 ■ ■ í ::<- '•yt&u Hogy hetven esztendő felett is lehet karriert csinálni mifelénk, arra Diószegi Sándor zeneszerző az élő bizonyíték. Több tízezer Qualiton hanglemeze és tekintélyes mennyiségű magnókazettája került a lemezboltokba, és aki szereti a szép magyar nótákat, vigadhat-szomor­­kodhat mellettük Abonytól egészen Chi­cagóig. Ezt azért hangsúlyozzuk így, mert Diószegi Sándor ifjúkorában jó né­hány évet töltött Abonyban és vagy har­minc esztendőt Chicagóban. S bár a múlt év végi vigadóbeli nagy sikerű szer­zői estjén a Pest megyei nagyközségből jócskán utaztak fel Budapestre erre az alkalomra, és tapsoltak a zsúfolt néző­téren, a többmilliós amerikai városból nemigen lehettek jelen. A távol élő régi barátok, ismerősök most pótolhatják a mulasztottakat - s bizonyára nem csalódnak. Kalmár Mag­da, Máté Ottilia, Szentendrei Klára, Ber­kes János, Miklóssy József, Pere János, Tarnay Kiss László éneklésükkel, Szalay Antal tíztagú cigányzenekarának kísére­tében olyan hangulatot teremtenek a sztereó lemezen és magnókazetta-felvé­telen, mint azon a vigadóbeli esten, amelyikről lapunk 1988. február 5-i szá­mában fényképes tudósításban számol­tunk be. Ezen a nótaesten figyeltek fel a szóra­koztató zene szakemberei Diószegi Sán­dorra, aki 1979-ben telepedett haza Chi­cagóból, mintegy ezer nótájával egye­temben. A koncertet követően egyre­­másra szerepeltetik a rádióban, televízi­óban, kultúrotthonokban a reneszánszát élő idős, de még mindig alkotásra kész zeneszerzőt, faggatják életéről, játsszák szerzeményeit. A Valahol a szívem mélyén című nagy­lemez hátsó borítóján Z. Horváth Gyula szövegíró magyar és angol nyelvű sum­­mázata olvasható Diószegi Sándor zenei munkásságáról, s közük fényképét is. A hanglemezen illetve a kazettán ugyan­azon három dal és 18 nóta címe szerepel magyar és angol változatban, de a da­lok, nóták, ha megszólaltatják őket, már csak magyarul csendülnek fel: Édes ha­zám, Magyarország..., vagy a Hazajöt­tem hozzád, hazám... HERNÁDI MAGDA gg KERESZTREJTVÉNY Az élet dolgai Horváth Imre kortárs erdélyi költő négysoros verse található a rejtvény vas­tag betűs soraiban. A vers címe: „A tu­dós”. VÍZSZINTES: 1. Különféle színek­ben előforduló ásvány. Egyes fajtái drá­gakövek. 5. Tömegközlekedési jármű nagyvárosokban. Budapesten is népsze­rű. 9. Aki Ádámmal együtt ünnepli név­napját. 10. Varjúféle fekete madár. 14. Város. Várának leghíresebb kapitánya alighanem Klapka György volt. 16. Fa­fajta. 18. Fekete István állatregénye. 19. Pusztít. 21. A vers első sora. Zárt betű: L. 24. Akkora, mint Gulliver Liliputban. 26. A fejemről. 27. Oroszlán gyakori ne­ve. 28. A két világháború közti festészet nagy alakja (Gyula). 29. Az ENSZ Mun­kaügyi Szervezetének angol rövidítése. 30. Füzetbe jegyez. 32. Valamit közlő. 33. Rokon nép a Szovjetunióban, a Bal­tikumban. 35. Ideszállít. 36. Kortárs szí­nész (István). 38. Kérő szó. 40. A „nem­zet csalogányának” nevezték (Lujza). 4L Hun uralkodó volt. 44. A Duna szí­ne, legalábbis egy keringő címében. 46. Duna menti város. Püspöki székhely is. 48. Könyörög. 49. Lécekből álló elsötétí­tőberendezés az ablakon. 51. A vers ne­gyedik sora. Zárt betűk: Z, M, G. 52. Kortárs költőnő (Zsuzsa). 55. Enniva­lók. 56. Csőszerű hangszer. 57. NB I-es labdarúgócsapat a Dunántúlon. 59. Messzire hajít. 61. Ódivatú nézetek kép­viselője. 62. Szakképzett tisztviselő. 65. Római 149-es. 67. Értékesít valamit. 69. Pál becézett alakja. 71. Ipar növény. 72. Irodalmi ... ; pozsonyi folyóirat. 74. Ennivaló. 79. Képes lenne rá. 80. Babus­­gatásban van! 81. Perzsa uralkodói cím. 83. Gördülő gyermekjáték. 85. Ritka fér­finév. (Például Frankel ...). 88. Petőfi verse: ... öreg kocsmáros. 90. Melyik embert? 91. Izzó, de csak részben! 92. Tengeri virágállat. 95. Százhalom Duna menti város nagy kőolaj-feldolgo­zóval. 97. Varróeszközök. 99. Könyvből másol. 100. Szarvas Gábor szülőhelye a Tisza mentén. 101. Algériai kikötőváros. 103. Csetlő-... 105. Jól megy a ... ; jó dolga van. 107. UIM. 109. Igen-igen kockázatos dolog. 111. Maró anyag. 112. Kiváló magyar villamosmozdony­­szerkesztő volt (Kálmán). 114. Apró, iz­zó részecske. 118. Derűs, vonzó táj jel­zője lehet. 119. Sepsiszentgyörgy folyója - Erdélyben. 120. Őszi hónap, rövidítve. 121. Aggódik valami miatt. 122. Hasa­dás. 123. Inas. 124. Amit sajnos minden­ki fizet, szinte az egész világon. 125. Si­keres 18. századi tábornagy (András). Lovas szobra a budai várban áll. 126. Régi huszár vezényszó. FÜGGŐLEGES: 1. Kis fúvós hang­szer. 2. Kiegészít, netán helyettesít. 3. Csodálkozó. 4. Általában fából készült tartó. 5. Ruhát tisztít. 6. Fölveszi. 7. Fák füttyöse. 8. Álljunk csak meg! 9. Egy 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom