Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-09 / 1. szám
embereket, különösképpen az öreglegényeket. Egyszer például az eresz alól összeszedtük a döglött verebeket, és mikor végeztünk a fosztással, az egyik öreglegény házához lopakodtunk. A verebeket az ablakába akasztottuk, bezörgettünk és kórusba kiáltottuk: „Száraz ágon döglött veréb, öreglegénynek az is elég.”- Azért azt ne higgye, hogy örökös harcban álltunk a férfiakkal. Ha nem volt jobb dolguk, eljöhettek ők is a fosztóba. De ilyenkor elvártuk tőlük, hogy szórakoztassanak bennünket: aki hegedülni tudott, azon játszott, akinek meg nem volt hangszere, az selyempapírba csomagolt fésűn fújta a nótát.- És emlékeztek-e, hogyan épült régen a ház? - kérdezi Kati néni. - Tudja lelkem, a mi időnkben, ha valaki Únyon házat épített, segítségül hívta a falu apraját nagyját. Hogy aztán ki mire használta a sok segítséget, az az ő dolga volt. Megtörtént például, hogy azért hívtak meg bennünket kalákába, hogy ledöngöljük a földes padlót. Ne gondolja, hogy ez unalmas, fárasztó munka volt... A mai fiatalok nem is sejtik, milyen jó munka az ilyen döngölés. A háztulajdonos felfogadott egy cigányzenekart, azok húzták a talpalávalót, a párok pedig addig ropták a helyiségben a táncot, amíg a házigazda le nem állította őket. Aztán folytatták a táncot a következő helyiségben. Egyetlen este készre táncolták a földes padlót.- Mikor volt utoljára tollfosztás vagy kukoricafosztás a faluban ?- Jó pár éve van annak már. Az emberek eljárnak dolgozni, ki bányába, ki Budapestre. Nem is igen tartanak libát, vagy ha mégis, csak annyit, hogy a tollával maguk is elboldogulnak. Ha meghívják a szomszédokat fosztani, mint régen, hát bizony többe kerülne az áldomás, mint amennyit maga a toll ér. Mert áldomást azt illett adni a fosztóknak, süteményt, forralt bort, mi egyebet, ami a háznál volt.- És milyenek mostanában a téli esték?- Egyformák. Nézzük a televíziót. Már a szellemidézés sem járja, pedig valamikor, különösen a háború alatt, majd minden háznál kísérleteztek vele. Tudja, semmi hírünk sem volt a frontról, férjeinkről, kedvesünkről, és szellemek kopogtatásából próbáltuk kitalálni, mi lehet a sorsuk.- És mivel töltik az időt a fiatalok?- Az igazság az, hogy ebben a faluban jobbára csak öregek élnek. Az a néhány fiatal, aki még itt él, néha összejön a klubba. Hogy ott mit csinálnak? Ugyanazt, amit otthon a középkorúak: nézik a televíziót, vagy a videót.- Én még a televíziót sem nézhetem, anynyira megromlott a látásom, - sóhajt Juli néni. - így aztán a tyúkokkal fekszem, öt órakor már ágyban vagyok. A lányomék még nyolcig fönn vannak, tesznek-vesznek, de aztán nekik is le kell feküdniük, mivel háromkor már kelnek, menniük kell a tehenészetbe. Az idősek napközi otthonától néhány lépés az általános iskola, ahol huszonkét alsótagozatos gyerek tanul. A felsősök Dágra járnak, a szomszédos nagyobb községbe. így aztán csak a 7-10 évesektől érdeklődhettünk, mit csinálnak esténként az únyi családok. Dóri a tanítás után leckét ír, aztán testvéreivel játszik, közben elkészül a vacsora. Utána még tíz óráig nézheti a televíziót. Misi és testvére szürkületig a kertben játszik, ha van hó, szánkózik, utána náluk is a televíziózás a program. Erika édesanyja este mos, vacsorát főz, apukája újságot olvas, aztán vacsora után elmosogatnak, rendet raknak és már el is múlt az este, le kell feküdni. Dávidéknál a gyerekek régebben esténként tárr sasjátékoztak, vagy párnacsatáztak, mostanában csak a televíziót nézik. Zitáékhoz a nagyszülők is eljönnek esténként, de most már nem mesélnek, mint régen, hanem ők is a televíziót nézik.-És ki tudja, mi az a tollfosztás? - kérdezem a gyerekeket.- Micsoda? - kérdezik vissza. Egyetlen kislány jelentkezik:- Én tudom, nekem mesélt róla a nagymamám. * Úny, ez az aprócska falu napközben szinte teljesen kihalt, esténként pedig egy lélek sem jár az utcán. Akár órákat is elidőzhet az idegen a keresztútnál, hogy valakitől megkérdezze, hol érdemes ilyenkor az únyi embereket keresni. De egyébként sem szükséges érdeklődni: a fény és a sötétség árulkodik. Az ablakok vagy sötétek, vagy a tévé kékes fénye szűrődik ki mögülük. Sajnos, nemcsak Unyon van így, hanem másutt is. Nem divat ma már a döngölt padló... ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA Megjelent a Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma! A tartalomból: Egy hónap - egy arc: híres emberek, regényes életek. Válogatás a legjobb magyar sajtófotókból. Tizenkét lap egy kalendáriumból. MVSZ-jubileum: a második fél évszázad kezdetén. Kulturális körkép '88. Felvidéki barangolás. A Szent István-emlékév eseményei. Magyar szentek kalendáriuma. Látogatás nyugati magyar egyházaknál. A kalendárium ára lapelőfizetés nélkül 5 $ A Magyar Hírek előfizetői - az új előfizetők is - ingyen kapják! Címünk: Magyar Hírek P.O.B. 292 Budapest 62. Olvasóink az USA-ból és Kanadából az alábbi címre is küldhetik megrendeléseiket: c/o Leslie J. Dus P. O. Box 26244 Cleveland Ohio 44126 Kalendáriumunk utánvéttel megrendelhető az alábbi szelvénnyel: Megrendelem Önöknél a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát ... példányban Megrendelem Önöknél a Magyar Hírek című lapot, és kérem az ingyenes kalendáriumot. Előfizetési díj: egy évre 9 $ két évre 13,50 $ légipostával plusz évi 10 $ magyarországi címre 6 $ Név:......................................................... Cím: 13
