Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
IRODALMUNK KINCSESTÁRA 61 ADY ENDRE Karácsony 1. Harang csendül, Ének zendül. Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna. Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. 2. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja. De jó volna ünnepelni Oda haza. De jó volna tiszta szívből Úgy mint régen - Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. 3. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna. Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. Ez a gyarló ember Ember lenne újra. Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgotha nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás. Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna. Igazi boldogság Szállna a világra... ISMERETLEN SZERZŐ 0, kegyes Szűz Mária Ó, kegyes Szűz Mária! Te vagy szép tiszta rózsa. Bűn nélkül fogantatál, Mert mennyből te adattál. Anyádtul mikort születél, Istentül úgy tiszteltetél, Hogy méhében megszentelteiéi, Szeretettel épülteiéi. Szűz Mária, ékes viola, Bűnösöknek vigassága! Ó, kegyes Szűz Mária! Te vagy szép tiszta rózsa. Szentháromságnak leánya, Istennek édes anyja, Gábrielnek mikoron te hül Szüzességedben épülél, Malaszttal ottan megtelél. Csodálatos az szüzesség Kivel érdemléd Istenséget méhedben Úgy viselhetnéd. Szűz Mária, ékes viola, Bűnösöknek vigassága! Ó, kegyes Szűz Mária! Te vagy szép tiszta rózsa. Szeplőtelen megmaradói, Jézust ha nekünk adád. Ó, mely méltó szűz te akkor lől, Mikor istent embert szüléd, Mert angyelok imádónak, Szereiének, tiszteiének, Szolgálának téged. Mindeneknek bódognak hirzetének. Szűz Mária, ékes viola, Bűnösöknek vigassága! Ó, kegyes Szűz Mária! Te vagy szép tiszta rózsa. Mennyeknek dicsősége, Szenteknek n.*gy öröme. Halálod mikort közelejtvén Fiad, Jézus úgy szerete, Hogy halálodra léjöve Angyeloknak, mártíroknak Pátriárkáknak Mind az szenteknél felette Magasztatál, Oly örvendetes az te szent fiad Mind örökkön örökké. (Peer Kódex ló. század eleje) Amen PETŐFI SÁNDOR Karácsonkor Énhozzám is benézett a karácson, Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson És rajta egy pár reszkető könyűt. Menj el, karácson, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te, S én magam, egyes-egyedűl vagyok. Meleg szobám e gondolattól elhül. Miként a jégcsap függ a házereszrül, Úgy függ szivemről ez a gondolat. Hej, be nem így volt, nem így néhanapján! Ez ünnep sokszor be vígan viradt rám Apám, anyám és testvérem között! Oh aki együtt látta e családot, Nem mindennapi boldogságot látott! Mi boldogok valánk, mert jók valónk. Embert szerettünk és istent imádtunk; Akármikor jött a szegény, minálunk Vigasztalást és kenyeret kapott. Mi lett a díj? rövid jólét múltával Hosszú nagy ínség... tenger, melyen által Majd a halálnak révéhez jutunk. De a szegénység énnekem nem fájna. Ha jó családom régi lombos fája Úgy állna még, mint álla hajdanán. Vész jött e fára, mely azt szétszaggatta; Egy ág keletre, a másik nyugatra, S éjszakra a törzs, az öreg szülők. Lelkem szülőim, édes jó testvérem, Ha én azt a kort újólag megérem, Hol mind a négyünk egy asztalhoz ül!... Eredj, reménység, menj, maradj magadnak. Oly kedves vagy, hogy hinnem kell szavadnak, Ámbár tudom, hogy mindig csak hazudsz ... Isten veled te szép családi élet! Ki van rám mondva a kemény Ítélet, Hogy vágyam űzzön és ne érjen el. Nem nap vagyok én, föld és hold körében: Mint vészt jelentő üstökös az égen, Magányos pályán búsan bújdosom. T
