Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Németül, angolul, franciául Erdély története idegen nyelven Rövidesen megjelenik az Erdély története című háromkötetes összefoglaló mű rövidített változata. A mintegy kétezer oldalnyi kiadványt egy kötetbe tömörítve - magyar és német nyelven - teszi közzé az Akadémiai Kiadó. Tervei szerint a terjedelmes mű összefoglalóját angol és francia nyelven is kiadják majd. A kötet szerzői - neves történészek, akik a Magyar Tuddományos Akadémia Történettudományi Intézetének megbízásából megírták Erdély történetét - úgy vélték, szükséges, hogy külföldön is megismerjék azokat a történelmi tényeket, amelyeket a magyar kutatók Erdély múltjáról feltártak, feltárhattak - mondotta Szász Erdélyi magyar és szász festőművészek képeiből rendezett kiállítást az NSZK-beli Münsterben az Erdély Művészetéért Alapítvány. Az „Erdélyi színfoltok” Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A Köpeczi Béla főszerkesztői közreműködésével készült háromkötetes mű megjelenése után Romániában számos publikációban kifogásolták, hogy az meghamisítja a történelmi valóságot, elferdíti a román nép múltját, szándékosan torz képet ad az erdélyi fejlődésről. A kialakult vita is hozzájárul ahhoz, hogy több országban megnövekedett az érdeklődés Erdély története iránt. Mindez alátámasztotta azt az álláspontot: lehetővé kell tenni, hogy a határainkon túl élők is hiteles, szakszerű információt szerezhessenek Erdélyről, az ott élő népek eredetéről, életéről. cimen összeállított tárlat a münsteri Katholische Student Innengemeinde épületében nyílt meg. A kiállítás felett a helybeli katolikus és evangélikus egyház vállalt védnökséget. Az 1 Kitt I V MŰVÉS7I I < (III AI APf IVÁNV alapítvány ebből az alkalomból német nyelvű katalógust adott ki, amely A most hetvenesztendős Borbándi Gyula rangos müncheni folyóiratában, az Új Látóhatárban megjelent esszéiből, naplójegyzeteiből adott ki válogatást. Az Ötszáz mérföld című kötet a müncheni Borla Könyvek sorozatában látott napvilágot. Az esszék témái: a magyar társadalmi, politikai és kulturális fejlődés; illetve a szerző gondolkodásának alakulásában kulcsszerepet játszó írók - mint Bibó István, Gombos Gyula vagy Kovács Imre - munkássága. A naplójegyzetek egy amerikai és egy magyarországi utazás jegyzeteit tartalmazzák. A negyven esztendeje Nyugaton nemcsak a kiállító hét művész (Antal Imre, Méta Hermann Hornung, Incze János, Páll Lajos, Pallos Sch. Jutta, Petkes József és Szécsi András) munkásságát ismerteti meg a patinás város polgáraival, de Erdély vázlatos történelmét, az erdélyi magyar és szász művelődési hagyományokat is felvillantja. A katalógust Hajdú Demeter Dénes és Ulrich Schneider írták. élő szerkesztő-iró - akinek főbb művei, A magyar népi mozgalom vagy A magyar emigráció életrajza alapművek - ezúttal is gazdag tényanyagra támaszkodva, tárgyilagos elemzéssel szól az országhatárokkal szétdarabolt, ám szellemileg mégis egységesnek tekintett magyarság gondjairól és feladatairól. Csak egyetérthetünk a színvonalas kötet zárógondolatával: Bár alakulna úgy az ország jövője, hogy magyaroknak ne kelljen idegenbe menniök, és ne teljék évtizedekbe, míg az eltávozottak szülőföldjüket újra meglátogathatják. b. Á. Erdély művészetéért Kiállítás Münsterben Borbándi Gyula új könyvéről A nyugati magyar esszéírás mestere Magyar tánccsoport Hágenből a kiállítás megnyitóján. A háttérben Antal Imre, Páll Lajos és Szécsi András képei FOTÓ: HAENLEIN KATALIN. NSZK Az ómagyar kultúra barátai Tarsolylemez - retikülön Kétszáz esztendeje, hogy egy szerb földműves ásója kifordította a földből a híres-neves (ma Bécsben őrzött) nagyszentmiklósi kincs első darabját. Az Országos^ Ómagyar Kúltúra Baráti Társaság ébbőTüz alkalomból tudományosTelolvasóestet és kiállítást rendezett a budapesti Atrium Hyatt Szállodában. (A termeket a gavallér házigazda ingyenesen bocsátotta rendelkezésre.) A teljesen még ma sem tisztázott eredetű kincsek, majd a Magyar Nemzeti Múzeum honfoglaláskori ötvösremekei sajnos csak dokumentumfilmeken voltak láthatók, ám a vitrinekben bemutatott tárgyak is kuriózummal szolgáltak: a kiállító iparművészek mai használati tárgyakra - textilekre, női táskákra, fali-
