Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-12-15 / 24. szám

20 KILÁTÓ MAGYARORSZÁG BÍBOROSA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Fejezetek egy útinaplóból Dr. Paskai László bíboros érsektől a szeptember végi, októberi négyhetes, észak-amerikai lelkipásztori út tiszteletreméltó teljesítményt követelt. Le- és felszállások tucatja, országúti mérföldek százai, megbeszélések sora amerikai egyházi és világi vezetőkkel, nap mint nap szentmisék, találkozások amerikai magyar hívekkel, a legtöbb napon több helyszínen. Mindenütt nagy szeretettel várták - a bíborosnak mindannyiszor teljes önmagát kellett adnia. S adta is, fáradhatatlanul, jó kedéllyel, a szeretet erejével. Köszönettel tartozunk Mustos István piarista atyának, az Amerikai Magyar Katolikus Lelkész Egyesület elnökének, a bíborosi út előkészítőjének, szervezőjének, hogy útinaplója alapján némi ízelítőt adhatunk az emlékezetes négy hét eseményeiből. Idézünk a levélből, mellyel a bíboros útját előkészítők fordul­tak az amerikai magyar hívekhez, papjaikon keresztül: „Ma minden magyar összefogá­sára van szükség! Otthon is, itt is. Jobban mint valaha! Mutassuk meg ezt a vendéglátásban, szava­inkban, tetteinkben azzal is, hogy megérezzük: szeretetünkre, a mi támogatásunkra is szüksége van az otthoniaknak, ahogyan volt a múltban is, vagy talán még jobban most, a mai reménykedések tava­szában. Fogadjuk szeretettel a lá­togató Bíboros Urat, aki népünk üdvözletét hozza a szívében, és Is­ten igéjét hirdeti majd anyanyel­vűnkön!” Megérkezés, első napok A bostoni repülőtéren egy kis, de lelkes csoport várta 1989. szeptember 21-én dr. Paskai László bíboros érseket és a kísé­retében utazó dr. Kiss-Rigó Lász­ló esztergomi szemináriumi ta­nárt, aki sok esetben a tolmács szerepét is vállalta, kiváló angol tudásával. A fogadó csoportot Msgr. dr. Varsányi Vilmos, az Amerikai Magyar Katolikus Liga vezetője, püspöki helynök mutat­ta be az érkezőknek. A magyar diplomáciai kart dr. Bánlaki György New York-i főkonzul képviselte. Msgr. Varsányival a bíboros a bostoni Szabadság tér­re hajtott, ahol rövid ima után a kegyelet virágait helyezte a ven­dég azok emlékművére, akik a szabadságért adták életüket vagy küzdöttek becsülettel az emberi jogokért, szabadságért, akár Bu­dapest utcáin 1956-ban vagy ott és akkor, amikor a kötelesség szólította őket. A következő nap: látogatás az öregek otthonában, találkozás a helyi püspökkel Providence-ben, majd ismét Bostonban, Law bí­borost látogatta meg. Kis ma­gyart is keresztelt a bíboros itt, az itteni Magyar Társaság vezetőjé­nek unokáját, annak rendje, módja szerint. A New York városában levő magyar Szent István-temp­­lomban Szent István örökségére hívta fel a bíboros hallgatói fi­gyelmét. Mint utalt rá: ez az örökség a mienk, Amerikában élőké is, számunkra is feladat an­nak megőrzése, hűséges tovább­adása utódainknak. Amint a leg­több napon, szept. 26-án is több állomása volt a bíborosi útnak. Alamuchy községben (New Jer­sey) meglátogatta az öreg magyar nővérek otthonát, akik, mint az Isteni Szeretet Leányai apácák, évtizedekig látták el az itteni ma­gyar plébániai iskolákban a neve­lés nehéz feladatát. Még aznap New Brunswickban a Hungarian Heritage Foundation új épületét kereste föl a bíboros, találkozott a megyéspüspökkel, misét mon­dott a Szent László-templomban, és mise előtt megkoszorúzta bí­boros prímás elődjének, Mind­­szentynek impozáns szobrát. Megemlékezett elődje munkájá­ról, kitartó küzdelméről, hűségé­ről népe, egyháza iránt. New Yorktól dél TTnyugat felé Amikor a bíboros kíséretével Woodbridge-be érkezett, három magyar plébánia- hívei várták: a woodbridge-iek, Vincze Mihály esperes plébánossal és a közel­ben levő Carteret és Perth Am­boy városkák (New Jersey) ma­gyar lakosai is. Ez utóbbi kettő­nek ugyan még van magyar temp­loma, ám magyar papjuk már nincs. Eljöttek azért papjukkal együtt: még ha az amerikai lelké­szek nem is értették a magyar szót, megértették híveik ragasz­kodását az „otthoni” főpap iránt. 1989. október L, vasárnap, Trenton (New Jersey). A szentmi­se előtt a kis, de lelkes énekkar „Ecce sacerdos magnus”-szal fo­gadta a főpásztort, akit virágcso­korral köszöntött egy kislány, és meleg szavakkal a plébános, P. Lenner Jenő, akit mint ferences

Next

/
Oldalképek
Tartalom