Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-02-17 / 4. szám
ANGOL NYELVŰ ORVOSKÉPZÉS BUDAPESTEN A. <& Küldjön egy képet és egy történetet! címmel hirdettük meg új pályázatunkat. Célunk az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat. 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért 500, forint értékű könyvjutalmat küldünk DrBa-Strattmann Lászb emléktább Talán emlékeznek még az e sorokat olvasó szülők a „kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond” magyar szólásmondásra. Az egyik ilyen nagy gond a pályaválasztás. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani, amikor egy nagy hagyományú és közismerten magas színvonalú képzést nyújtó egyetemre hívjuk az angol nyelvterületen élő fiatalokat. Az 1635-ben Pázmány Péter által alapított Nagyszombati Egyetemet Mária Terézia osztrák császámő és magyar királynő rendeletére 1769- ben orvosi fakultással bővitették ki. 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött az egyetem. 1951- ben az orvosi kar Budapesti Orvostudományi Egyetem néven önálló intézménnyé vált. 1955-ben az eddig egykarú egyetemen 3 kar létesült: az Általános Orvostudományi Kar (képzési idő: 6 év); a Gyógyszerésztudományi Kar (képzési idő: 5 év); a Fogorvostudományi Kar (képzési idő: 5 év). 1969-ben, az Orvostudományi Kar alapításának 200. évfordulója alkalmával az egyetem felvette Semmelweis Ignác nevét. Az egyetem Központi Könyvtára 200 000 kötettel és több mint 800 folyóirattal rendelkezik. Több mint három és fél évszázados egyetemünkre a világ minden részéről érkeznek hallgatók, hogy részt vegyenek - magyar nyelven - az A svéd főváros nemrégiben egy különleges nemzetközi eseménynek adott otthont: nyolc országból mintegy hatvan magyar mérnök vett részt a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének (MMÉV) találkozóján. A számomra különlegesen érdekes összejövetelen - hiszen magam is hasonló konferenciák szervezését végzem Budapesten - természetesen svédországi magyar szakemberek képviseltették magukat a legnagyobb számban. A Bromma városrészben levő Magyar Ház előadótermében „Isten hozott” felirat köszöntötte a belépőt. Az írásvetítő vászna csak félig takarta a piros-fehér-zöld drapériát, amely a terem elülső részét díszítette. Az előadás-sorozatot Simonffy Gyula elnök köszöntő szavai vezették be, majd a MMÉV Kanadából érkezett főtitkára, Ürmös Antal beszámolója következett. Innen tudtuk meg, hogy a MMÉV alelnökeként két éve megválasztott Simonffy Gyula mandátuma „lejárt”, így az alapszabályban előírt gyakorlat szerint átveszi a MMÉV elnöki teendőit a washingtoni Pulvári Károly profeszszortól. Az új alelnökben pedig ezentúl Zolcsák István Brazíliában élő magyar mérnököt tisztelhetjük. Tizennégy szakmai előadás hangzott el a nap folyamán. A magyarországi Vákár Tibor Erdély tájairól és épületeiről szóló előadását saját akorvos-, fogorvos-, illetőleg gyógyszerészképzésben. A német nyelvű oktatás 1983-ban indult, melyen évente 120 hallgató vesz részt a Német Szövetségi Köztársaságból. 1987-ben megkezdődött az angol nyelvű oktatás is. Jelenleg 19 együttműködési szerződésünk van különböző felsőoktatási intézményekkel. Azon magyar származású vagy magyar háttér nélküli külföldi fiatalok részére, akik érettségivel rendelkeznek és a biológia, fizika és kémia tantárgyakból kitűnő, jeles vagy jó érdemjegyet értek el - devizában fizetendő térítés mellett - elegendő jelentkezés esetén (25-30 fő) egyetemünk továbbra is kész angol nyelvű osztályt indítani, Általános Orvostudományi és Fogorvostudományi Karán. A tandíj 420 USA-dollár havonta, amely összeg az első vizsgadíjat is magában foglalja. Étkezésről és elszállásolásról a hallgatók saját maguk gondoskodnak. Kiegészítő költség 30 USA-dollár, amit az első beiratkozáskor kell fizetni. Kérjük, hogy az érdeklődők kérelmüket a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE, 1085. Budapest VIII., Üllői út 26.) Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának címezzék. varelljeinek diafelvételeivel illusztrálta. Talán mondanom sem kell, hogy ez az utóbbi előadás túllépte a kiszabott húsz percet, nem nehezményezték a résztvevők. A konferencia alaphangulatát erősen befolyásolta a svéd rádióban aznap reggel beolvasott hír a romániai magyar falvak tervezett sorsával kapcsolatban. Vákár Tibor előadását követően felhívás született, amelyet a konferencia szervezői átadtak a svéd sajtónak, a romániai események elleni tiltakozásul. A szünetekben a vezetőséget kérdeztem a szövetség múltjáról, jelenéről. Kérdéseimre Simonffy Gyula elnök és Ürmös Antal főtitkár (azóta már a Magyar Fórum tagja is) válaszolt. A MMÉV immár három évtizede tevékenykedik: 1958-ban alakult meg Ausztriában. A világszövetségnek ma több mint 3000 tagja van, akik helyi tagegyesületekbe tömörülve munkálkodnak. A rendezvény harmadik napjára a rendezők néhány szakmai kirándulást szerveztek épülőfélben levő létesítmények megtekintésére. Az eseménysorozatra azonban már korábban feltette a koronát a második nap éjszakájába nyúló, remek hangulatú gálaest. A vacsorát - stílusosan - egy környékbeli magyar származású fiatalember vendéglőjében rendelték meg a szervezők. TOPOLAI ÁGNES, a Magyar Fórum titkára Az ausztriai Kittsee - a régi Köpcsény - kórházában található ez a felirat. Egy „rendhagyó” főúr érdemelte ki az utókortól, hogy táblával örökítsék meg a nevét. Dr. Batthyány-Strattmann László ősi magyar család sarja. Törökverő hősök, humanista tudósok, egyházfők és főképpen államférfiak kerültek ki a Batthyány családból, amely Örs vezérig vezette vissza eredetét. Gróf Batthyány László 1870. október 28-án született Dunakilitin. Kalksburgban, Kalocsán végezte középiskoláit, majd Ungváron érettségizett. Bármennyire is birtokaival kellett volna törődnie, ő az orvosi pályára érzett hivatást. 1900-ban orvosi diplomát szerzett és a következő évben megalapította köpcsényi kastélyától nem messze, a templom mellett 36 ágyas kórházát, amelyet a legmodernebb felszereléssel látott el. Hamarosan megindult a kórház forgalma és tódultak a grófhoz a betegek, nemcsak mert kiváló orvos volt, de azért is, mert ingyen gyógyította a hozzá fordulókat. A Pamdorf, illetve Pozsony felől jövő korai vonat a „kórházvonat” nevet kapta. Nem ritkaság, hogy egy-egy rendelésen 70 vagy 100 beteg várta. Batthyány László jövedelme kétharmad részét kórházára és betegeire fordította. Nemcsak gyógyszerrel és szemüveggel látta el őket, hanem útiköltséget is adott nekik, a szegényeket felruházta és igy bocsátotta el őket kórházából. Az I. világháború alatt megnagyobbi tóttá a kórházat és 100 sebesült katonát is be tudott még fogadni, míg a meglévő ágyak elsősorban szembetegek számára voltak fenntartva. Mivel a köpcsényi körorvos is bevonult katonának, Batthyány látta el a körorvosi teendőket is. Ebben az időben alig aludt napi 3-4 órát, hogy betegeit a faluban és a kórházban is elláthass a. 1915-ben megörökölte nagybátyjától a Strattmann hitbizományt és a hercegi címet. A hitbizomány központja Körmenden volt. Trianon után itt is kórházat rendezett be, a köpcsényi kórházat pedig Ausztriának adta át. A köpcsényi kórház 130 ággyal ma is működik és őrzi alapítója emlékét, amint ezt az emléktábla is hirdeti. Dr. Batthyány-Strattmann László életének további termékeny szakasza Körmenden folytatódott, ahol már elsősorban mint szemspecialista működött. Több mint 3000 szemműtétet végzett életében és igen sok betegnek adta vissza szeme világát. Áldásos életét 1931. január 22-én fejezte be 61 éves korában. Élete méltó volt a nagy Batthyány elődökhöz, megérdemli, hogy emlékét ápolja DR. GYÜRKI LÁSZLÓ KÖRMI-ND MAGYAR MÉRNÖKÖK STOCKHOLMBAN 4
