Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-01 / 23. szám
SO BARLANGOK VÁROSA moly eredményeket értünk el, s ez összetartotta a társaságot.- Én a férjemet is a barlangban ismertem meg, csak azóta ő már egy kicsit elkényelmesedett. A gyerekek is nagyon ügyesen mozognak. A kutatási munka, amikor mérünk, térképezünk, ásunk, unalmas nekik. A nyarakat viszont együtt töltjük, van egy nagy csoporttúra, amelyen mindenki családdal vesz részt. Persze akkor is valamilyen barlangos területet célozunk meg.- Az én feleségemnek semmi köze nem volt a barlangászaihoz - fűzi hozzá Kiss Attila -, de sikerült „belerángatni” őt is. Amikor 8-10 napig a föld alatt voltunk kutatómunkán, mivel ő orvos, kísérleteket és megfigyeléseket végzett, hogy milyen hatással van ez az ember szervezetére. A nyári utakon azok a családtagok is lelkesen részt vesznek, akiket egyébként nem különösebben érdekel a barlangászat. Együtt sátorozunk, s mindenki annyit vállal a kötelező programból, amennyit akar. Mindenesetre a gyerekek szinte észrevétlenül belenőnek a csapatszellembe, a közösségi életbe.- Amikor 1970-ben elkezdtük a kutatást, 1200 métert ismertünk a Pálvölgyi-barlangból. Azóta 7 kilométerre nőtt a feltárt szakasz, s ezzel a Pálvölgyi Magyarország harmadik leghosszabb barlangja lett.- Olyan ez, mint a vadászláz! - mondja Kiss Attila. A rózsadombi barlangok közül egyiknek sem volt természetes járata, mindegyiket ebben a században tárták fel. Az öt nagy barlang közül a Pálvölgyi vált először ismertté, amikor megtalálták, még nem is volt szervezett barlangkutatás Magyarországon. Scholtz Pál Kornél fedezte fel 1904-ben, de a feltárásban, kutatásban, később a terület rendezésében sok természetjáró és tudós is részt vett, Jordán Károly vezetésével. Köztük Bagyura Tamás és fia János, Bekey Imre Gábor, Walter Károly és Lóczy Lajos, akinek igen nagy szerepe volt abban, hogy 1919-ben megnyithatták a barlang kiépített részeit. A villanyvilágítást 1927-ben vezették be a Magyarországon megrendezett í. Nemzetközi Barlangkutató Kongresszus alkalmából. A Pálvölgyi-barlang ajtaján belépve rövid lépcsősoron érkezünk az első terembe, amelyet a világhírű geológusról és földrajztudósról, Lóczy Lajosról neveztek el. A Széles-folyosóval szemben nyílik a Szikla-terem, amelynek jobb oldalán a cseppkőképződmények különböző állatokra, krokodilra, teknősbékára, elefántra emlékeztetnek, ezért ezt a részt Állatkertnek nevezik. A Színház-terem látványosságát a térhatású zene fokozza, de méretei nem teszik lehetővé az aggtelekihez hasonló élő koncertek rendezését. A Peti-folyosóba meredek lépcsőkön, sőt „tyúklétrán” jutunk fel, majd innen a Scholtzterembe, ahol a cseppkövekkel leggazdagabban díszített üreget, Meseországot találjuk. Itt vannak a barlang legnagyobb álló cseppkövei, amelyeket Hófehérke és a hét törpe néven ismerünk. Érdekes még a Méhkas és a Szószék néven ismert cseppkőképződmény. A Színház-teremből nyílik az a hasadék, amelyből a barlangászok eljutottak az új részekre, de azóta már négy pontról lehet e területekre bejutni, amire a barlangászok érthetően nagyon büszkék.- Nemigen van már a világon olyan hely, amire egy felfedező azt mondhatja, övé az első lábnyom - magyarázzák lelkesen kísérőim. - Egy új barlangszakasznál ez a helyzet, tudom, hogy azt a cseppkövet én pillantottam meg először. Ez az ismeretlen utáni vágy azért nem teljesen öncélú; hogy csak egy példát említsünk: ha nem fedeztük volna fel a barlangrendszert, felette megépült volna egy lakótelep, és esetleg összedőlt volna az egész.- Az önök által feltárt, a jelenleginél is szebb és nagyobb barlangrendszerben mikor gyönyörködhetünk?- Ha lesz majd arra pénz, hogy a kiépíthető részeket alkalmassá tegyük erre. De még mindig nem tudjuk, hogy ebben a térségben mekkora összefüggő barlangrendszer alakulhatott ki, ezért van miért tovább dolgozni. ZIKA KLÁRA FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER. KISS ATTILA
