Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-01 / 23. szám
KRÓNIKA 7 A magyar kormány a parlamentnek felelős független nemzeti intézményként működik, és számít a pártok, az egyházak és más integratív szervezetek támogatására. Ezt hangsúlyozza a Minisztertanács a belpolitikai helyzetről kiadott nyilatkozatában. E dokumentum szerint az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott törvényekkel lényegében helyreállt az országban a parlamentáris jogrend. A kormány hangsúlyozza azt is, hogy legfontosabb feladatának a békés átmenet biztosítását, az ország kormányozhatóságának fenntartását és a jövő megalapozását tekinti. A kormány arról is határozott, hogy a hadsereg és a rendőrség valamennyi tagjának még az idén esküt kell tennie a Magyar Köztársaság alkotmányára. Ezt egyébként az ellenzéki Szabaddemokraták Szövetsége vetette fel először közelmúltbeli kongresszusán. Németh Miklós kormányfő azt tartaná kívánatosnak, hogy a parlamenti választások után a Magyar Szocialista Párt a legnagyobb ellenzéki szervezettel, a Demokrata Fórummal alakítson kormányt. A szocialista párti miniszterelnök az El Pais című madridi lapnak úgy nyilatkozott, hogy az új parlamentben egyetlen párt sem lesz elég erős ahhoz, hogy egyedül kormányozzon. A maga esélyeiről Németh Miklós azt mondta, hogy jövendő szerepe a Szocialista Párt választási eredményétől függ, de lehetségesnek tartotta, hogy „a reformok felfalják a mai vezetőket”. Elődjéről, Grósz Károly volt miniszterelnökről és pártfőtitkárról, aki a megszüntetett, de újjászerveződőben lévő Magyar Szocialista Munkáspárt tagjának és főtitkárjelöltjének tekinti magát, Németh Miklós azt mondta, hogy Grósz Károlyon túlléptek az események, de a történelem értékelni fogja azt a szerepet, amelyet a reformok felgyorsulása idején játszott. ségét tömörítő szakszervezetek képviselői, a szaktanács szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány továbbra is restrikciós poli-Magyarország teljes jogú tagja kíván lenni az Európa Parlamentnek - jelentette be Strasbourgban a magyar külügyminiszter. Horn Gyula egyben átadta azt a dokumentumot is, amelyben Magyarország csatlakozik a 23 tagországú szervezet három konvenciójához, amelyek a természeti környezet megőrzéséről, a külföldi jogról és a kulturális együttműködésről szólnak. Magyarország hónapokon belül, már a jövő évben tagja lehet az Európa Tanácsnak, amennyiben a demokratizálódás folyta-Skandináviai látogatás -Nyers Rezső A Magyar Szocialista Párt kijelentette: szakított a sztálini örökséggel, és felvételét kéri a Szocialista Internacionáléba. A kérdés némi vihart kavart idehaza, hiszen a Szocinternnek már van magyar tagja, a negyvenévi kényszerszünet után tevékenységét az idén felújító Magyarországi Szociáldemokrata Párt, és az ragaszkodik hozzá, hogy egymaga képviselje az országot a szervezetben. A nemzetközi szociáldemokrata mozgalom is érdeklődéssel vegyes tartózkodással fogadta a jelenlegi magyar kormányzó párt jelentkezését. A szervezet több vezetője úgy fogalmazott, hogy elvben ugyan nincs akadálya, hogy a Magyar Szocialista Párt is csatlakozzon a Szocinternhez, ez a kérdés azonban úgyis csak az egyedül döntésre jogosult tikát kíván folytatni, és hogy tervbe sem veszi a foglalkoztatás és a reálbérek javítását, az infláció megfékezését. tódik az országban, megtartják a szabad parlamenti választásokat. Catherine Lalumiére, a szervezet főtitkára szerint a magyar csatlakozás az európai kettéosztottság felszámolásának jelképe is lehetne, hiszen első alkalommal lenne az Európa Tanácsnak kelet-európai tagja. A témáról Budapesten tárgyalt Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, és többek között találkozott Szűrös Mátyással, a köztársaság ideiglenes elnökével, valamint több ellenzéki párt képviselőivel. támogatásért > útja kongresszuson, három év múlva válik aktuálissá. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke mindenesetre arról tárgyalt Dániában Svend Auken szociáldemokrata pártelnökkel, miképpen helyezzék új alapokra a két párt viszonyát, s kérte a dánok segítségét a Szocintemhez való csatlakozásban. Nyers Rezső Paul Schlüter miniszterelnökkel a huszonnégy nyugati ország magyarországi segélyprogramjának végrehajtásáról tárgyalt. Stockholmban is ez volt a téma. Ingvar Carlsson svéd kormányfővel, a Szociáldemokrata Munkapárt elnökével és a svéd kormány több tagjával arról is volt szó, hogy a kelet-európai országok egyfajta szabadkereskedelmi övezetet hozhatnának létre a Közös Piac és a Szovjetunió között. A jószándék kevés Gazdasági kérdőjelek A kormány hároméves gazdaságpolitikai programja alapvetően fontosnak tartja a vállalkozások élénkítését, a világpiachoz való közelítést, valamint egy szociálpolitikai védőháló megteremtését. Ez utóbbi az elszegényedéstől leginkább sújtott rétegek: a kisnyugdíjasok, a nagycsaládosoic és a munkanélküliek fokozott támogatását tűzi ki célul. A képviselőkhöz és a pártok vezetőihez eljuttatott törvénytervezetet az Országgyűlés első olvasatban novemberben megvitatta. A Magyar Gazdasági Kamara nem tartja reális tárgyalási alapnak a kormány hároméves gazdasági programtervezetét. Kelényi Gábor főtitkárhelyettes rámutatott, hogy a vállalati mérlegekből nem ítélhető meg egyértelműen, mely vállalatok nyereségesek, illetve veszteségesek. Bizonytalanságot okoz a szabályozórendszer és az adórendszer módosítása, valamint az, hogy a szocialista külkereskedelemben is áttérnek a dollárelszámolásra. A munkavállalók többHelyzetértékelés, jövőlatolgatás A kormány belpolitikai elemzése Európa Parlament, Európa Tanács Csatlakozási szándék
