Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-11-15 / 22. szám
KILÁTÓ 47 Mindig magyar lesz Egy komor-szigorú gyárépület előtt fiatal nők állnak, és mosolyognak. A frizurák egyformák, feltehetően házilag igazítottak, a viseletűk is egyszerű. A csoportképen vagy háromszázan lehetnek; magyar dohánygyári munkások New Brunswickban, a századelőn. Hol vannak ma már...? Itt, itt vannak ma is a hajdani kenyéradó üzem mellett épült Szent László templom, rendház és iskola falai között. Itt vannak hitükkel, diófaültető bölcsességükkel, biztató mosolyukkal; „folytassátok maiak"! A kitántorgók... 1880-ban a New Brunswick-i népszámlálás már megemlékezik magyarokról. 1905 körül ötezren vannak, minden nyolcadik lakos magyar New Jersey e gyorsan fejlődő ipari központjában. 1915-ben 2512 magyar férfit és 3060 magyar nőt mutat ki a helyi statisztika. A nők a dohánygyárban, a férfiak a Johnson & Johnson gyógyszeripari világcégnél s a vasiparban találnak munkát. Vallásukra nézve nagyjából 60-40 arányban katolikusok és protestánsok. Apró házacskákat laknak virágágyással, kis veteményeskerttel, az ötödik és a hatodik kerület magyar negyeddé lett, amit csak a II. világháború utáni konjunktúra, meggazdagodás kezd majd el bomlasztani. S ők, a dohánygyár magyar lányai, a Johnson & Johnson magyar munkásai már 1902-ben katolikus egyházközséget alapítanak. Először a bevándorlókat befogadó, ír alapítású Szent Péter templom alagsorában jönnek öszsze, ám nem telik bele két esztendő, amikor telket vesznek, három, hogy az első kapavágás, majd még azon az őszön az alapkőletétel is megesik, fényes külsőségek, öt-hatezer felvonuló, hagyományos lovas bandérium jelenlétében. Ahogyan Kiss Máté plébános, ferences atya mondja a nagy becsben őrzött dohánygyári csoportkép előtt, 25 centenként gyűltek az adományok az építkezésre. A napi bér is centekben volt mérhető, mégis adtak, sok-sok ezer dollárra rúgó összeget, mert magyarul, saját templomukban, saját lelkipásztorukkal akarták dicsérni Istent. S a pénz csak nem volt elég. Akkoriban tekintélyes summával, ötezer dollárral lépték túl a költségek az előre számítottat. Ám a Gondviselés Szeneczey János fő isztelendő úr személyében oly férfiút vezérelt a közösség élére, akit mélyen megindított a reá bízottak igyekezete. Nem csupán szervezte, vezette a munkálatokat, de az egész kis vagyont kitevő hiányzó dollárokat is előteremtette. Hazautazott, apai örökségét pénzzé tette, és az utolsó centig egyházközségének adta. Máté atya szavaival: nagylelkűség és magyar öntudat alapította és ez is tartotta fent a templomot mind a mai napig. Ez az egész város előtt nagy becsben álló épület több nagy átalakítást is megért az eltelt 85 év alatt. A hetvenes évek elején a csupasz vázig hatolt a felújítás, majd nyerte vissza a templom eredeti nemes egyszerűségét, amit számontartanak mind az amerikai, mind a magyar egyházművészetben. Kákonyi Asztrik ferences atya, soksok magyarországi templom restaurátora álmodta meg, milyen üzenetet hordozzon ablak és oltár, feszület és szentek szobrai, s hogy ez a mondandó miként, „milyen nyelven” közelítse meg a híveket. Máté atya oly elevenen írja le a töprengő művészt, hogy szinte magam előtt látom a „remete lelkű” Asztrik atyát, amint heteken, hónapokon át - meghívóit, rendtársait: páter Füzér Juliánt és Végvári Vazult már-már kétségekbe ejtve - ül és ül az üres templomban, újra és újra végigfuttatja tekintetét a legkisebb szegleten is, hogy aztán, miután már kellőképp „megtanulta a templomot”, egyszercsak rajzolni kezdjen, és kész' tervvel álljon elő. Hogyan nyúlik bele az emberi lénybe, s emeli azt föl az isteni kegyelem, s hogyan nyúlik bele ebbe az isteni érintkezésbe Krisztus áldozata. Ezt, tehát a hit misztériumát láttatja a négy nonfiguratív díszítésű ablakba beletáruló feszület az oltár mögötti térben. A többi ablak a hívők magyar voltáról, a nemzeti szentek különös tiszteletéről beszél. Szent István, Szent Margit, Kapisztrán Szent János, Hunyadi Jánossal, Boldog Özséb, Szent Imre... alattuk történelmi jelenetek, szimbólumok. Az oltár fehér kövébe Varga Ferenc nemzetünk öt nagy püspökét faragta: Szent Asztrikot, Boldog Mórt, Pázmány Pétert, Prohászka Ottokárt, Mindszenty Józsefet. A keresztelőkút és a szentségtartó díszítése
