Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-03-04 / 5. szám

IMdÜS Kultúra — tudomány Tizennyolc tanulmányt adott közre első könyvében a két esztendeje megalakult Magyarságkutató Cso­port, melynek feladata a határain­kon kívül élő magyarság társadalmi, kulturális viszonyainak kutatása. Csupán néhány téma az értékes kö­tetből: a kutatócsoport igazgatója, Juhász Gyula akadémikus a második bécsi döntés körülményeit és hatá­sát elemzi, Romsics Ignác Bethlen István Erdély-koncepciójáról ír, Szé­kely András Bertalan csehszlovákiai és romániai magyar történelem­­könyveket vizsgál, Puskás Julianna és Fejős Zoltán az amerikai magyar közösségek társadalmi-kulturális jel­lemzőiről értekezik. A Magyar—Norvég Kulturális Kör nagy sikerű baráti találkozókat tar­tott a Lind házaspár nemrégiben megnyílt, Lille Budapest (Kis Buda­pest) nevű oslói vendéglőjében. Az eddigi két alkalommal mintegy 160-an vettek részt a rendezvényen. (Képünkön: Kisfalvi János nagykö­vet köszönti a megjelenteket.) Számos új magyar darabot mutat­tak be és több magyar klasszikust újítottak fel színházaink az év első hónapjaiban. A Pesti Színház Csurka István „Vizsgák és fegyelmik” című szatíráját és Kornis Mihály „Kozma” című tragédiáját mutatta be. A Jó­zsefvárosi Színház Katona József csaknem elfeledett történelmi drá­máját, a „Pártütés”-t újította fel. A szerzőtől Czakó Gábortól származó különös meghatározás szerint „kese­rűjáték” „Édes Hármasban” című új darabja, amely szintén a Józsefváro­si Színház műsorán szerepel. A Győ­ri Kisfaludy Színház „Az ember tra­gédiája” előadásának érdekessége, hogy Lucifer szerepét a kiváló szí­nésznő, Berek Kati kapta. S végül két új magyar musical, mindkettő nagy siker: Presser Gábor és Szteva­­novity Dusán darabját, „A padlás”-! a Vígszínház, Müller Péter, Tolcs­­vay László és Bródy János „Doktor Herz”-ét a Madách Színház játssza. Né A budapesti Népművészeti Baráti Kör rendszeresen vendégül lát a környező országokból magyar nép­művészeket. Legutóbb három szlo­vákiai, Galánta-környéki együttes szerepelt műsorukban. Azokból a dalokból énekeltek, amelyekkel Ko­dály Zoltán is találkozhatott, 1905-ös népdalgyűjtő útján. * Eszperantó irodalmi antológiát je­lentetett meg az Európa Könyvki­adó „Utam a világban” címmel. A verseket, novellákat, regényrésziete­ket, aforizmákat jeles magyar köl­tők, írók fordították. Ugyancsak Európa-kiadvány a neves magyar származású angol költő, George Szir­tes verseskötete. * Tízéves jubileumát ünnepli a bu­dapesti Tomkins énekegyüttes, amely a nagy angol reneszánsz mester, Thomas Tomkins és világhírű kor­társainak muzsikáját kívánja nép­szerűsíteni. A jubileumi évben — számos európai turnéjuk mellett — Japánban és Ausztráliában is fel­lépnek. Vladár Pál, a caracasi Magyar Ház (Venezuela) elnöke értékes ajándé­kot juttatott el a Sárospataki Re­formátus Könyvtárnak: az erdélyi memoárirodalom klasszikus alkotá­sának, Bethlen Miklós „önélet­­írás”-ának kéziratos példányát. Szakemberekre vár annak eldöntése, hogy a kézirat pontosan mikor ké­szült és kinek a munkája. Né A hamburgi Fritz Schumacher Schule színjátszó csoportja előadta Fazekas Mihály Lúdas Matyiját, Hoffman-Béress Zsuzsa betanításá­ban. Né Magyar nyelven is megjelenik a Popcorn című népszerű, NSZK-beli popzenei magazin. Né Francia és magyar régészek együtt kutatják tavasztól a Vas megyei Ve­­lem-Szentviden egy csaknem ezer éven át lakott bronzkori, vaskori te­lepülés, később kelta erődítmény maradványait. Né Dr. Simon László, a Rákóczi-ala­­pítvány elnöke, a torontói egyetem magyar tanszékének professzora vet­te át ottawai nagykövetségünkön azt az oklevelet és emlékérmet, melyet az alapítvány nemrégiben elhunyt életre hívójának, Korponay Miklós­nak adományozott a Hazafias Nép­front, a kanadai és a magyar nép közötti baráti kapcsolatok ápolá­sáért. * A párizsi magyar nagykövetségen bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték Michel Gyarmathyt, a Folies Bergéres revüszínház művé­szeti igazgatóját 80. születésnapja alkalmából. A Magyarok Világszö­vetsége emlékérmét és oklevelét Pa­lotás Rezső nagykövet nyújtotta át az ünnepeltnek. A születésnapi fo­gadáson, melyen magyarországi ven­dégművészek műsort is adtak, szá­mos művész és közéleti személyiség vett részt, így Mme Éva Barre, Ray­mond Barre volt miniszterelnök fe­lesége és Patrick Balkany, Levallois- Perret-i polgármester. ■Né 100 éve született Korach Mór, a faenzai Nemzetközi Kerámiai Inté­zet kutatólaboratóriumának megala­pítója, későbbi magyar akadémikus, a budapesti Műszaki Kémiai Kutató Intézet megszervezője. A kémiai technológia Olaszországban és Ma­gyarországon egyaránt nagyra be­csült alakjának szobrot állítottak a Budapesti Műszaki Egyetemen. Né Ez év augusztus 15—20. között rendezi meg a Magyar Fórum a II. Magyar Orvostudományi Találkozót. Az előadások az orvostudományok számos területével foglalkoznak majd, így orvosképzéssel, orvostörté­­netwmmel, virológiával, onkológiával, megelőzéssel, sebészettel, szemészet­tel. Eddig 150 külföldi magyar orvos jelentkezett a találkozóra, melyre a végső jelentkezési határidő: április 30. Cím: Magyar Fórum, Budapest 62, Pf. 292. H—1905. FRANK MAGDA KIÁLLÍTÁSA PÁRIZSBAN Párizsban február 11-én nyílt meg Palotás Rezső nagykövet és jeles francia kulturális személyiségek je­lenlétében az a gyűjteményes kiállí­tás, amely Frank Magda 40 éves al­kotói munkássága előtt tiszteleg. A művésznő több évtizede él külföl­dön, és 1960 óta dolgozik Franciaor­szágban. A kiállításnak a párizsi Magyar Intézet bemutatótermei ad­tak otthont. A megnyitó napján ke­rült sor a művészről készített ma­gyar portréfilm bemutatására. Frank Magdának 17 köztéri szobra díszíti Európa és Dél-Amerika több városát, s a budapesti Szépművé­szeti Múzeum, és a pécsi múzeum is őrzi műveit, rajzait, grafikáit. A gazdag életmű-kiállítás a párizsi Ma­gyar Intézet első olyan rendezvénye, amelynek során a magyar kultúra növekvő számú barátai Franciaor­szágban, s ugyanakkor a szülőhazá­val, a magyarsággal együtt élő mű­vész alkotásaival ismerkedhetnek meg. M. S. Búcsúzunk 87 éves korában, Rómában elhunyt Magyary Gyula apostoli prononotá­­rius, a Propaganda Fide egyetemé­nek nyugalmazott professzora, a Máltai Lovagrend tagja. 1940 óta te­vékenykedett Rómában, tanítványai közül számos későbbi magas rangú főpap került ki. Né Gellért Sándor, a kiváló erdélyi magyar költő életének 72. évében hosszú szenvedés után elhunyt. 1945 óta Mikolán, illetve Szatmárnémeti­ben töltötte életét, „a magány szik­láján”, amint utolsó verseskötete cí­me is kifejezte létállapotát. 58 évesen elhunyt dr. Szakács Jó­zsef adventista lelkész, a Magyaror­szági Szabadegyházak Tanácsa elnö­ke, országgyűlési képviselő. Hosszú éveken át szolgált az ország külön­böző adventista gyülekezeteiben, ta­nára, majd igazgatótanácsi elnöke volt a Szabadegyházak Tanácsa Lel­készképző Intézetének. Jelentős sze­repet vállalt a szabadegyházak nem­zetközi kapcsolatainak kiépítésében. Né Meghalt Pressburger Imre film­rendező, szövegíró és producer. Az Oscar-díjas angliai filmszakember nevéhez a negyvenes és ötvenes években olyan ismert filmek fűződ­tek, mint „A piros cipők” és a „Hoff­man meséi”. Pressburger Imre — vagy ahogy világszerte ismerik — Emeric Pressburger 1902-ben szüle­tett Miskolcon. Előbb újságíróként dolgozott, majd a berlini UFA film­gyártó vállalat dramaturgja volt. 1938-ban telepedett le Nagy-Britan­­niában. Né 73 éves korában elhunyt Radó Er­vin, akit az ausztrál sajtó mint a melbourne-i filmfesztivál „alapító atyját” búcsúztatott. 1939-ben érke­zett Ausztráliába, és egyik fő részese lett az ottani filmipar fellendülésé­nek. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom