Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-08 / 1. szám
A lelátóról jelentjük A „CSÁSZÁR” VISSZATÉRT Sikeres évet zárt a magyar sport. A legjobbak az olimpiai játékok műsorán is szereplő sportágak versenyszámaiban 16 világ-, illetve Európa-bajnokságot nyertek 1987-ben, ami egészséges önbizalmat adhat a szeptemberi ötkarikás randevú előtt. Világbajnok: birkózás — Komáromi Tibor, 82 kg, kötöttfogás; kajak-kenu — Fidel László, Csipes Ferenc kettes, Csípés, Fidel, Gyulay, Kovács négyes; öttusa — Fábián László, Mizsér Attila, Martinék János, csapat; sportlövészet — Papanitz Zoltán, légpisztoly; súlyemelés — Barsi László, 82.5 kg; torna — Borkai Zsolt, lólengés; vívás — Jánosi Zsuzsa, Kovács Edit, Stefanek Gertrud, Szőcs Zsuzsa, Tuschák Katalin, női tőrcsapat; Európa-bajnokok: öttusa — Demeter József; sportlövészet — Doleschall András, futóvadlövés, Záhonyi Attila, kisöbű sportpuska. Balogh Pálma. Kotroczó Lászlóné, Ferenc Ágnes, sportpisztoly csapat; súlyemelés — Szanyi Andor, 100 kg; úszás — Darnyi Tamás, 200 és 400 m vegyes, Szabó József, 200 m mell. * Jancsó Miklós, Kossuth-díjas filmrendező volt a zsűri elnöke a Zalaegerszegen és Keszthelyen rendezett újabb sportfilmfesztiválnak, amelyre 23 országból több mint száz alkotás érkezett. A sporthivatal nagydíját a „Kikosarazva” című filmnek ítélték, amely Glatz Árpádot, a kosárlabda-válogatott éléről menesztett edzőt mutatja be. A Magyar Olimpiai Bizottság díját az „Ugord át” című amerikai, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerését pedig az „Egy, kettő ...” című kubai alkotás érdemelte ki. * Balogh Judit bölcsészhallgató kosárlabdás és Szűcs Attila szolnoki gimnazista kajakos kapta az országos „Jó tanuló, jó sportoló” mozgalom díját, s a két fiatal sportolót a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oklevelével is kitüntették. * Az elmúlt év őszén negyvenesztendős évfordulóját ünnepelte a sportfogadás, a népszerű totó. A sportbarátok fogadókedve változatlan, sőt az emelkedő, nemegyszer több millió forintos nyeremények még növelik is az érdeklődést. A totó az állam számára is nyereséges vállalkozás, hiszen 1986-ban 1,2 milliárd forintot hozott a kasszába, amelynek tekintélyes részét a sport támogatására fordították. * Gyarmati Dezső, az öt olimpián sikeresen szerepelt vízilabdás jó egészségben ünnepelte hatvanadik születésnapját. Csak azért bánkódott, hogy jelenlegi együttese, a Budapesti Vasutas ezúttal nem jutott be a Bajnokcsapatok Európa Kupájának döntőjébe. * Végh Antal írót a bíróság elmarasztalta és 142 000 forint pénzbüntetésre, vagy 40 nap elzárásra ítélte rágalmazás vétségéért. Az író, amint arról beszámoltunk, egy hágai újságírónak azt nyilatkozta, hogy az 1985 tavaszán lejátszott magyar—holland világbajnoki selejtezőn azért győztek a vendégek, mert néhány magyar játékos eladta a mérkőzést, és ebben östreicher Emil, a Spanyolországban letelepedett, köztiszteletben álló menedzser, egykor a Honvéd, majd a Real Madrid szakvezetője is közreműködött. * Csik János, a világbajnok női kézilabda-válogatott korábbi kapitánya Ausztriába szerződött és a Hypobank Wien bajnokegyüttesének edzője lett. A Császár és a Morzsa... Albert Flórián, az egykori aranylabdás középcsatár, a Fradi új igazgatója és Rákosi Gyula, a fáradhatatlan társ, a zöld-fehérek új edzője FOTO: KOPPÁNY GYÖRGY Húsz éve történt. Karácsony előtti szokásos baráti összejövetelünket tartottuk a hűvösvölgyi Hársfában, az azóta már a Dunakorzó éttermet vezető Schuch Jóska fogadójában. Albert Flórián, a Fradi és a válogatott középcsatára is csatlakozott hozzánk, s körünkben volt Lukács László, a magyar sportújságírás doyenje, a párizsi L’Equipe és a France Football budapesti tudósítója is. Lukács, azaz „Monsieur”, szenzációs hírrel szolgált. Elmondta, egyelőre hétpecsétes titokként, hogy valószínűleg Flóri kapja az aranylabdát. Európa legjobb labdarúgójának vándordíját, amelyet a France Football alapított. Doyenünk értesülései ezúttal is pontosak voltak. Albert azóta is egyetlen magyar futballistaként — valóban aranylabdás lett. Erre a hangulatos, hajnalba nyúló, fokhagymás-zsíros pirítással végződött ünneplésre is emlékezik a jelen volt krónikás, amikor a „Császár”, mármint Albert Flórián ismét a magyar futball egyik főszereplőjévé lépett elő. Váratlanul tért vissza az első vonalba, bár visszatérése kétségtelenül időszerű volt. A 46 évesen már galambősz, 75-szörös válogatott középcsatár közel másfél évtizede akasztotta szegre góllövő cipőjét. Azután edzősködött Líbiában, majd a zöld-fehérek ifjúsági, serdülő- és kölyökcsapatának irányítója volt. S bár több ízben beszéltek arról, hogy komolyabb feladatta] kellene őt megbízni, ez mégiscsak váratott magára. Igenám, csakhogy közben a csapatnak, a közkedvelt Fradinak egyre gyengébben ment a játék. Már az elmúlt két bajnokságban sem csillogtak, és az ötödik helyezéssel csak Dalnoki Jenő, az egyébként ízig-vérig ferencvárosi tréner volt elégedett. A pályán egykor oly szigorú hátvéd, akit a nézők annak idején „Puha vagy, Jenő!...” kiáltásokkal lelkesítettek, egyre inkább elvesztette a publikum bizalmát s a játékosok előtti tekintélyét. Amikor a sereghajtó Zalaegerszeg a tizedik fordulóban sikeresen távozott az Üllői útról, a zöld-fehérek népes szurkolótábora igencsak bosszankodott. Dalnoki pedig letargikusan mondta az öltözőben: „Uraim, ha ezt akarattal csinálták, csúnya dolog volt. Ha pedig csak ennyit tudnak, akkor nagyon sajnálom magukat...” Szíve egyre jobban kezdett rakoncátlankodni, kórházi kezelésre szorult. Ennek a lelkes, de minden jóindulata, klubhűsége ellenére nemegyszer hibázó Dalnokinak a helyére lépett az Albert —Rákosi kettős. Rákosi Gyula, az egykori kiváló szélső, humorosan úgy beszélt magáról, mint valami kis „Morzsa”, a „Császár” mellett. Albert egyébként nem edző, hanem a szakosztály igazgatója lett, s az első csapat közvetlen vezetése mellett, a zöld-fehérek valamennyi együttesének szakmai irányítása, ellenőrzése is feladatkörébe tartozik. Nem ígért látványos győzelmeket, gyors sikereket. Azt azonban jó diplomáciai érzékével, tekintélyével minden bizonnyal eléri, hogy az érdekeltek, elsősorban a játékosok, ha nem is képesek világklasszis alakításokra, tegyenek meg mindent a Fradi sikereiért. Egy emlékezetes győzelmet máris arattak, a listavezető Újpesti Dózsát verték 4—1-re otthonában. A másik változást egy sajnálatos karambol előzte meg. Páncsics Miklós, a Fradi egykori válogatott játékosából lett szövetségi főtitkár szeptember végén nyaralójában'szorgoskodott a Dunakanyarban, s munka közben egy-két fröccsöt is megivott. Este, korábbi szándékával ellentétben, mégis hazaindult és karambolozott a budai Duna-parton. A szembejövő vétlen fél egyik utasa is megsérült, Páncsics agyrázkódást szenvedett, s a baleset sokkhatására lemondott tisztségéről. Somogyi Jenő, a szövetség elnöke pedig azt tervezte, hogy Páncsics kezébe adja a marsallbotot, technikai igazgatóvá lépteti elő és az adminisztráció irányítását másra bízza. A karambol, Páncsics lemondása keresztülhúzta számítását. A szövetség dicséretére legyen mondva, hogy nagyon gyorsan megtalálták a megfelelőnek látszó utódokat. A szövetség igazgatója, a válogatott csapatok vezetője Bálint László, a főtitkár Török Péter lett. A 39 éves Bálint, a Fradi egykori 76-szoros válogatott játékosa a nyolcvanas évek elején a magyar futballisták közül elsőként kapott hivatalos engedélyt arra, hogy külföldön szerepeljen. Belgiumban és Franciaországban egyaránt megállta a helyét, s tapasztalatait a Volán csapatánál igyekezett hasznosítani. A fiatal edzői nemzedék egyik legjobban felkészült egyénisége, a Fradinál is a jelöltek közé tartozott. Tevékenységét az új esztendőben kezdte meg, hiszen a nyugatnémetek elleni barátságos mérkőzésen és a Ciprussal vívott Európa-bajnoki selejtezőn még Garami József, a Verebes lemondása utón ideiglenesen megbízott pécsi edző ült a kispadon. Török Péter, a Haladás volt játékosa, az új főtitkár is a tapasztalt sportemberek közé tartozik, hiszen játékos-pályafutásának befejezése után volt klubedző, sportköri elnök, a szövetségi kapitány munkatársa, majd a Honvéd egyik edzője. Remélhető, hogy az önállóvá vált szövetségben is sikerrel birkózik meg feladataival. A góllövés azonban változatlanul a játékosokra vár. A formák szinte állandóan, olykor megmagyarázhatatlanul változnak. A Debrecen például az egyik fordulóban legyőzte a bajnok MTK csapatát, a kékfehérek a következőben 7—líra nyertek Kaposvárott, majd az újonc Somogy megyeiek mindkét pontot megszerezték Debrecenben. Ilyen és ehhez hasonló eredményekre bizony nehéz magyarázatot találni. Még akkor is, ha a labda kerek, s az örök bizonytalanság teszi igazán érdekessé ezt a szép játékot, a focit, amelyet Magyarországon különösen kedvelnek a sport barátai. VAD DEZSŐ 27
