Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-02-19 / 4. szám
Az utóbbi időben kiéleződött a viszony Magyarország és Románia között Erdély helyzete miatt. A románok tiltakoznak a belügyeikbe való beavatkozás miatt és erélyes támadásokat intéznek a magyarok ellen: nemzetieskedő, soviniszta, irredenta és revansista magatartásnak bélyegzik a kritikát, az emberi jogok lábbal tiprását pedig hamis és képzelt sérelmeknek minősítik. Magyar panaszok: magyar iskolák bezárása, magyar nyelvű újságok betiltása, áttelepítés távoli területekre és a határon túli rokonokkal való érintkezés megnehezítése. Mi nem alkudozunk és nem kérünk „emberi jogokat” a magyar testvéreink számára Erdélyben és bárhol máshol a világon, hanem természetes „születési jognak” tartjuk azokat. Gyűjtést indítunk gyermekmentő akcióra s az orvosságot, tejport, sajtot és vitamint egy kongresszusi bizottság segítségével vámmentesen bevisszük Erdélybe. FŐT, KECSKEMET! LASZLÖ ST. HELENE, CA. CSA Sarlós Aladár Londonból írt a magyar történelem jelentős alakjai szobrainak felállítása, ill. újraállítása érdekében. Én is szeretnék egy ilyen ügyet szóvá tenni. A második világháború utáni két évben még állt — én tudom, mert láttam — Pesten egy kis szobra egy amerikai katonatisztnek. A szobor Harry Bandholtz tábornokot ábrázolta, aki az első világháború vége utáni, de a Horthy-rezsim előtti zavaros időkben a szövetséges hatalmak kirendeltségének amerikai tagja volt. A szobrot azért állították fel, mert Bandholtz, személyes bátorsággal és erőteljes közbelépéssel, megmentette a Nemzeti Múzeumot attól, hogy erdélyi gyűjteményét a román megszálló hatóság kifosztogassa. Még a szobor felírására is emlékszem: „In acting as I did, I only performed my duty as a gentleman, and an officer of the United States Army”. (Amit tettem, csak kötelességem volt, mint úriembernek, és mint az Egyesült Államok hadserege tisztjének.) Tudom, hogy az „úriember” szót manapság csak gúnyosan szokás használni. És az Egyesült Államokról nem sok jó szó esett — enyhén szólva — a Rákosi időktől fogva, de messze azokon túl is. Ma már ebben némi változás van. Nem ártana egy becsületes embernek — igen, úriembernek — a megörökítése Magyarországon, még ha katona is volt, még ha amerikai is volt. Azok közülünk, kik erről az oldalról néha ellátogatnak szülőországunkba — bár már nem hazánkba — biztos jobban lennénk képesek a nemzetközi viszonyok megenyhüléséhez konstruktívan hozzájárulni, ha egy ilyen emlékművet helyreállítva látnánk. lénard andras BLOOMINGTON, IN. USA A MH decemberi számában cikk jelent meg a Gyászruhás királyné címmel. A cikkíró szerint „Erzsébet és a császár 1896. május 2-án jelent meg utoljára együtt nagyobb nyilvánosság előtt, amikor megnyitották Budapesten a magyar királyság ezeréves fennállásának ünnepségét.. A cikkíró nyilvánvalóan téved, ugyanis 1896- ban nem a magyar királyság fennállását, hanem a honfoglalás ezredéves évfordulóját ünnepelték. A tévedés már csak azért is nyilvánvaló, mivel magyar királyságról csak 1001 óta beszélhetünk, amikor is I. Istvánt a II. Szilveszter pápa által ajándékozott koronával megkoronázták —, így a magyar királyság mint államforma megalakulásának 2001-ben lesz az ezredéves évfordulója. ALEXANDER DEÁK WUPPERTAL, NSZK A lap Postarovatában Steve Ternai New York-i honfitársunk arról írt, hogy Bécsben titokban lefényképezte Bocskai koronáját, s a fotót mellékelte is. Azonban vagy elnézte a feliratot, vagy egy másik fényképet küldött el, mivel a képen 1802-ből származó osztrák császári korona látható. Bocskai István fejedelemnek Ahmed török szultán küldött koronát 1605-ben. Ez rubinokkal, smaragdokkal és gyöngyökkel díszített zárt korona, amelyet valószínűleg még a XVI. században készítettek. Bocskai a következő év végén meghalt, a korona Homonnai Drugeth Bálinthoz került, az ő fiától, a kiskorú Istvántól elkobozták, s a bécsi udvari kincstárba vitték. Bocskai egyébként maga kérte a koronát a Portától 1605 elején, de időközben komolyra fordultak a tárgyalások a bécsi udvarral. Végül mégis elfogadta a koronát és el is ment érte Budára Lalla Mehmed nagyvezírhez, aki a Rákos mezején várta. Amikor azonban Bocskai fejére tette a koronát, a fejedelem levette azt és közölte, hogy csak ajándéknak, de nem királyi felségjelvénynek tekinti. Ugyanis békét akart kötni a császárral és az meg is történt 1606 júliusában. VÄRADY-BRENNER ILDIKÓ BUDAPEST 1987 decemberi számukban különösképp felkeltette figyelmemet Bognár József rendkívül informatív és tárgyilagos cikke a reform harmadik szakaszáról. Mily okos és helyes amikor azt írja, hogy „... a külföldi gazdasági tevékenységben eredményeket elért külföldi magyarok segítségére és közreműködésére is számítunk.” De mért csak „közbevetőleg” jegyzi ezt meg?! Ezeket a magyarokat módszeresen keresni kellene és ha éppenséggel már nyugdíjasok, „knowhow”-jukat rendkívül jutányosán tudná gyümölcsöztetni a magyar népgazdaság. KARL JEROME BECS, AUSZTRIA Évek óta rendszeresen olvasom lapjukat. „Vegyes nyelvű” klubomban is nagy népszerűségnek örvendenek képes riportjaik. 1987-ben harmadízben jártam Magyarországon (először, 1984-ben a Madách-pályázat nyerteseként jutalomüdülésen!), majd magyar nyelvű kabaréanyagból előadóestet állítottam össze „Grimasz” címen. 1956 óta az izraeli magyar nyelvű színház vezető táncoskomikusa vagyok, és mintegy 30 operettben, számtalan kabaréesten léptem fel. 1988-ban ismét Magyarországra látogatok, ehhez kérem segítségüket a következő közléssel: Izraeli magyar ajkú színművész (45/185) levelezne színházat, filmet, operát, hangversenyt kedvelő, művelt intellektuellel (esetleg művésszel, íróval) 40 éves korig. Cserelátogatás 1988 nyarán, őszén lehetséges! E. PAUL LEICHTNF.R, P. O. 3. 9010 TEL AVIV 6109t LEVELEZŐTÁRSÁT KERES 60 éves orvosnő angol vagy magyar nyelven levelezne. Szabad idejét utazással és nyelvek tanulásával tölti. Szabó Krisztina, 3100 Salgótarján, Arany János út 10. Elsősorban francia nyelvterületen élő, 175—185 cm magas, diplomás férfi ismeretségét keresi 50 éves korig 34 éves, 165 cm magas, barna, diplomás nő. Dr. Nagy-György Lászlóné, Simon Zsuzsanna, 9028 Győr, Lepke u. 4L Szeretnék magyar hölgyekkel levelezni különböző témákról magyarul vagy esetleg angolul. 36 éves vagyok, főleg korombelieket keresek és várom levelüket. Sándor Nagy, 2893 E. 120, Cleveland, Ohio, 44120, USA. Klug Viktor 13 éves zenét kedvelő zongorista — 5 éve franciául tanul. — levelezne hasonló érdeklődésű fiúkkal, lányokkal. 1119 Budapest, Szakasits A. 32/B. I. 1. Szenvedélyes képeslevelezőlap-gyűjtő vagyok s egyúttal a szombathelyi képeslevelezőlap-gyűjtők klubjának vezetője is. Olyan levelezőpartnereket keresek, akik szívesen cserélnének képeslapokat, vagy a már „megunt” lapokat felajánlanák klubunknak. 37 éves vagyok, 2 fiam van, akikkel együtt szeretek kirándulni; múzeumokba menni. Kőszegfalviné Pajor Klára, 9700 Szombathely, Rózsa Ferenc körút 16. II. 8. Címlapunkon: Lány ai egyszarvúval (Lombard festő, XV század közepe) Fotó: Mudrák Attila írásunk a 16-17. oldalon Tartalom: Krónika 3-4 Honismereti Akadémia Patakon 5 Az első magyar városi iró (Kabdebó Lóránt) 6-7 Kisfaludy Károly: Mohács 7 Magyarország nyugati kapuja (Zika Klára) 8-9 Szlovákiai magyar néphagyományok (Halász Péter) 10-11 Történész az anyaország szomszédságából 12-13 A lovagkirály emlékezete (Szakály Ferenc) 13 Hírünk az angolszász világban (Ruffy Péter) 14-15 Esztergom kincsei 16-17 Kerestetés 18 Sport (Szerkesztő: Vad Dezső) Kettős focijubileum A lelátóról jelentjük 18-19 Szabadidő (Szerkesztő: Árokszállási Éva) 22-23 Egy híres dinasztiáról — ínyenceknek (Halász Zoltán) 22 Gundel-receptek 22 Keresztrejtvény 23 Építészből festő (Szabó Zoltán) 25 A Magyar Rádió Szülőföldünk Szer kesztőségének honismereti kalauza 27 The Hungarian Scene (angol nyelvű mellékletünk) 29-31 A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALASZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN főszerkesztő helyettes PUSZTASZERI LÁSZLÓ olvasószerkesztő BODNAR JANOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA POKORNY ISTVÁN Munkatársak: BALÁZS ADAM GABOR VIKTOR REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLARA 2
