Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-11-18 / 22. szám
1. Az 1931. szeptember 13-i biatorbágyi vasúti merénylet 2. Reklám a harmincas évekből 3. Görgey Artúr szobrának leleplezése a budai Várban, 1935 májusában 4. VI. György angol király és felesége amerikai látogatásra indul az „Empress of Australia" óceánjáró fedélzetén 1939 tavaszán 5. Rothermere lord látogatása gróf Bethlen Istvánéknál 1938-ban 6. Felkészülés az újabb háborúra: London lakosai gázálarcokat próbálnak 1938-ban 7. Sztálin-Ribbentrop kézfogás, a szovjet-német megnemtámadási szerződés megkötésekor, 1939. augusztus 23-án 8. Gróf Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el 1941. április 3-án 9. Krisztus a kereszten. Molnár C. Pál festménye az 1941 húsvéti szám címlapján 10. Kállay Miklós miniszterelnök kormánya 1942-ben 11. Búcsú a frontra induló édesapától 12. Egy hirdetés 1944 bői reprodukció Gábor Viktor Milyen lesz a holnap Európája ? Németország hangjának igen komoly és megfontolt mondanivalója van erről a kérdésről: Milyen is len a holnap Európája? Csavarja cl egy kissé jobbra rádiókészülékének a gombját cs meghallhatja Németország hangját. A barát hangját az ön nyelvénl ca 12-14-ben a hatalmas kiadó- és nyomdavállalat máig is álló, modern épületét, és valahol Londonban, vagy Amerikában dinasztiaaiapító sajtócézárként fejezte volna be leleményes, tevékeny életét. Nem így történt. Életútja annyi szerencse és siker után, végül tragikus fordulatot vett; a német megszállásig vezette a vállalkozást, szerkesztette a lapot, mígnem 1944. április 26-án elmozdították. 1944. május 3-án eltűnt a címoldalról Tolnai neve, és a koronás, Kossuth-címeres, földgömbös Hungária nőalak rajza is, amely 1914 óta változatlanul a lap jelképe volt. Felelős szerkesztője még rövid ideig Ha- • vas Antal Zsigmond maradt, majd 1944. június 14-től a Világlapot az Erdélyből feltelepült Koréh Ferenc szerkesztette. Tolnai a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg, talán 1945 elején. Alig érthető, hogy ő, aki hírforrások között élt, pontos tudomása volt az események alakulásáról, meg sem próbált védekezni, menekülni, a sok magas beosztású, befolyásos ember közül pedig, akivel évtizedek során kapcsolatba került, senki nem próbált rajta segíteni. „Annyira magyar volt minden érzésében, gondolatában - mondta róla egyik fia, Sándor -, hogy el sem tudta képzelni, mi lesz a sorsa...” Talán így érthetőbb. Öt fia közül valójában csak egy, a Torday néven publikáló Sándor követte atyja mesterségét. Újságírói, szerkesztői pályáját, a Tolnai Világlapja legendás szerkesztője, Garai Ferenc mellett kezdte, majd a „Függetlenség” munkatársa volt és a „Délibáb” című színházi lapot szerkesztette. Jó nevű festőként, művészetkritikusként Párizsban működött a háború után. Ötük közül a legtehetségesebbnek István nevű öcscsét mondta, aki Dohnányi Ernőtől tanult zongorázni, és fiatalon agyvérzésben halt meg a háborús évek elején. Tolnai Simon születésének 120. évfordulójára, a kitűnő, rádiós újságíró, Rapcsányi László tárta sokévi kutatómunkával a Tolnai Világlapja negyvennégy évfolyamát a sajtótörténet és a századunk históriája iránt érdeklődők elé. Tekintve, hogy a lapnak évente ötvenhárom száma jelent meg, a reprintkiadás a teljes terjedelmet nem ölelhette fel, így a szerkesztő arra törekedett, hogy az egyes évfolyamok legérdekesebb képei, híranyagai kerüljenek be a válogatásba. A most egy oldalon látható képek nem biztos, hogy együtt még csak nem is egy lapszámban jelentek meg annak idején, de az eredeti évfolyamok ismeretében is bízvást állíthatjuk, hogy Rapcsányi László szerkesztési elve képes volt hiven felidézni Tolnai lapjának szellemét. A szép küllemű és az eredeti formátumú kiadvány az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat gondozásában jelent meg. PUSZTASZERI LÁSZLÓ 39
