Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-11-18 / 22. szám

1. Az 1931. szeptember 13-i biatorbágyi vasúti merénylet 2. Reklám a harmincas évekből 3. Görgey Artúr szobrának leleplezése a budai Várban, 1935 májusában 4. VI. György angol király és felesége amerikai látogatásra indul az „Empress of Australia" óceánjáró fedélzetén 1939 tavaszán 5. Rothermere lord látogatása gróf Bethlen Istvánéknál 1938-ban 6. Felkészülés az újabb háborúra: London lakosai gázálarcokat próbál­nak 1938-ban 7. Sztálin-Ribbentrop kézfogás, a szovjet-német megnemtámadási szerződés megkötésekor, 1939. augusztus 23-án 8. Gróf Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el 1941. április 3-án 9. Krisztus a kereszten. Molnár C. Pál festménye az 1941 húsvéti szám címlapján 10. Kállay Miklós miniszterelnök kormánya 1942-ben 11. Búcsú a frontra induló édesapától 12. Egy hirdetés 1944 bői reprodukció Gábor Viktor Milyen lesz a holnap Európája ? Németország hangjának igen komoly és megfontolt mondanivalója van erről a kérdésről: Milyen is len a holnap Európája? Csavarja cl egy kissé jobbra rádióké­szülékének a gombját cs meghallhatja Németország hangját. A barát hangját az ön nyelvénl ca 12-14-ben a hatalmas kiadó- és nyomdavállalat máig is álló, modern épületét, és valahol Lon­donban, vagy Amerikában di­­nasztiaaiapító sajtócézárként fe­jezte volna be leleményes, tevé­keny életét. Nem így történt. Életútja annyi szerencse és siker után, végül tragikus fordulatot vett; a német megszállásig vezet­te a vállalkozást, szerkesztette a lapot, mígnem 1944. április 26-án elmozdították. 1944. május 3-án eltűnt a címoldalról Tolnai neve, és a koronás, Kossuth-címeres, földgömbös Hungária nőalak raj­za is, amely 1914 óta változatla­nul a lap jelképe volt. Felelős szerkesztője még rövid ideig Ha- • vas Antal Zsigmond maradt, majd 1944. június 14-től a Világ­lapot az Erdélyből feltelepült Koréh Ferenc szerkesztette. Tolnai a mauthauseni koncent­rációs táborban halt meg, talán 1945 elején. Alig érthető, hogy ő, aki hírforrások között élt, pontos tudomása volt az események ala­kulásáról, meg sem próbált véde­kezni, menekülni, a sok magas beosztású, befolyásos ember kö­zül pedig, akivel évtizedek során kapcsolatba került, senki nem próbált rajta segíteni. „Annyira magyar volt minden érzésében, gondolatában - mondta róla egyik fia, Sándor -, hogy el sem tudta képzelni, mi lesz a sor­sa...” Talán így érthetőbb. Öt fia közül valójában csak egy, a Torday néven publikáló Sándor követte atyja mesterségét. Újságírói, szerkesztői pályáját, a Tolnai Világlapja legendás szer­kesztője, Garai Ferenc mellett kezdte, majd a „Függetlenség” munkatársa volt és a „Délibáb” című színházi lapot szerkesztette. Jó nevű festőként, művészetkriti­kusként Párizsban működött a háború után. Ötük közül a legte­hetségesebbnek István nevű öcs­­csét mondta, aki Dohnányi Ernő­től tanult zongorázni, és fiatalon agyvérzésben halt meg a háborús évek elején. Tolnai Simon születésének 120. évfordulójára, a kitűnő, rá­diós újságíró, Rapcsányi László tárta sokévi kutatómunkával a Tolnai Világlapja negyvennégy évfolyamát a sajtótörténet és a századunk históriája iránt érdek­lődők elé. Tekintve, hogy a lap­nak évente ötvenhárom száma je­lent meg, a reprintkiadás a teljes terjedelmet nem ölelhette fel, így a szerkesztő arra törekedett, hogy az egyes évfolyamok legérdeke­sebb képei, híranyagai kerüljenek be a válogatásba. A most egy ol­dalon látható képek nem biztos, hogy együtt még csak nem is egy lapszámban jelentek meg annak idején, de az eredeti évfolyamok ismeretében is bízvást állíthatjuk, hogy Rapcsányi László szerkesz­tési elve képes volt hiven felidéz­ni Tolnai lapjának szellemét. A szép küllemű és az eredeti for­mátumú kiadvány az Idegenfor­galmi Propaganda és Kiadó Válla­lat gondozásában jelent meg. PUSZTASZERI LÁSZLÓ 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom