Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-11-18 / 22. szám
Napjainkban az ősi iskola évi százezer látogatója megilletődötten lép a Csokonai. Arany. Kölcsey. Kazinczy. Ady. Medgyessy. Móricz áltál is koptatott lépeseikre. Ahogyan Móric/ Zsigmond emlékezett az Alma Materre: «Nagyon szeretem Debrecent... ha valamit hozhattam a magyar Mindensegbol. azért hozhattam, mert életem legelső korában millió benyomásban öröködön meg az a múlt. 450 év telt el azóta, hogy 1538-ban Debrecenben, ebben az alföldi kálvinista városban megalapították a kollégiumot. Jókai Mór - aki bár nem volt ott diák - így írt Debrecenről: „Nem voltak sziklasáncaid, erőd a szellem voices a tudomány, ez véde téged, s te védted ezt.” - Ebből a hitből és szellemiségből keletkezett a kollégium, nem valamelyik főúr alapította, hanem a debreceni cívisek sokaságának áldozata. így lett Debrecen - Huszár Gál prédikátor szavaival, aki 1561-ben a város nyomdáját alapította - „...egész Magyarországnak és Erdélységnek világító lámpása.” AZ ellenreformáció idején az üldözött pápai és pataki prédikátorok a kollégiumban és a varosban otthonra találtak. Ljabb történeti kutatások állítják, hogy a Bocskai-s/abadságharctól kezdődően a magyar függetlenségi mozgalmakban részt vevők nagyobb részét a protestánsok alkották. A zsarnokkal való szembefordulás kálvini elve hatott közre - a sok más történelmi ok mellett - a Bocskai-szabadságharc kirobbanásában is. A kollégium oratóriumában (imaterem) ülésezett a Habsburg-ház trónfosztását 1849. április 14-én kinyilvánító magyar országgyűlés. A kollégium múzeuma már a múlt században, a kiegyezés után megkezdte a szabadsagharc tárgyi emlékeinek gyűjtését. Száz évvel később. 1944. december 21-én ugyancsak az oratóriumban alakult meg az Ideigle-* nes Nemzeti Kormány, amely megtette a kezdeti lépéseket az új demokratikus Magyarorszag megteremtése irányában. Világító lámpás
