Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-11-18 / 22. szám

Uifritlií TILTAKOZÁS ROMÁNIA NEMZETISÉGI POLITIKÁJA ELLEN Közélet -John C. Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese több kelet-európai orszá­got érintő körutazása során Magyar­­országra is ellátogatott. Budapesti sajtóértekezletén elmondta, hogy az Egyesült Államok érdekelt a magyar reform-erőfeszítések sikerében, ezért itteni tárgyalásain szó volt arról is, miként járulhat hozzá az Egyesült Államok e folyamatok előmozdításá­hoz. Whitehead szólt arról is, hogy petíciót kapott a romániai magyar menekültektől, amelyben az Egyesült Államok közbenjárását kérték érde­kükben, s ő az ENSZ menekültügyi főbizottságával közös lépéseket he­lyezett kilátásba. * Grósz Károly miniszterelnök veze­tésével magyar kormányküldöttség tárgyalt Teheránban. Grósz Károly személyében először járt Iránban magyar miniszterelnök. Mivel az el­múlt tíz év során - állapították meg a tárgyalásokon - a magyar-iráni kap­csolatok jelentősen fejlődtek, a most kezdődő újjáépítésben Magyarország aktív szerepet tölthet be. * Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár felszólalt az ENSZ-köz­­gyűlés politikai és leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó főbizottságában. Egyebek között kifejtette: Magyaror­szág alapvetően érdekelt a haderők csökkentésében, ezért a magyar kor­mány szorgalmazza, hogy a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését követően mielőbb meginduljanak a leszerelési tárgyalások, és a résztve­vők belátható időn belül kézzelfog­ható javulást érjenek el az európai biztonság erősítésében. * Csehák Judit szociális és egészség­­ügyi miniszter szakértői küldöttség élén hivatalos látogatást tett Angliá­ban, Kenneth Clarke közegészség­­ügyi miniszter meghívására. A két miniszter az 1989-90-es évekre szóló egészségügyi együttműködési mun­katervet írt alá. * Miklós Imre államtitkárnak, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnökének vezetésével magyar egyházügyi kül­döttség folytatott hivatalos tárgyalá­sokat a Vatikánban. A vatikáni tár­gyalóküldöttséget Francesco Colasu­­onno érsek vezette. Konzultációt tar­tottak az emberi és kisebbségi jogok és a vallásszabadság érvényesülésé­ről és megbeszélést folytattak II. Já­nos Pál magyarországi látogatásáról. * A Stuttgart melletti Gerlingenben rendezték meg az első magyar-nyu­diplomácia gatnémet újságiró-kongresszust. A tanácskozáson azokról a jogi könnyí­tésekről volt szó, amelyekkel a nyu­gati tőkebefektetéseket igyekeznek bátorítani Magyarországon. Med­­gyessy Péter miniszterelnök-helyettes a kongresszussal párhuzamosan megbeszélést folytatott Lothar Späth tartományi kormányfővel is. Stutt­gartban jövő májusban magyar kul­turális intézet nyílik. * Egymillió-háromszázezer szerve­zett fiatal dolgozó és tanuló képvise­letében 310 küldött tanácskozott a szakszervezeti ifjúsági munka meg­újításáról, a fiatalok élet- és munka­­körülményeiről. A felszólalók a kor­mány legutóbbi ifjúságra vonatkozó feladattervét nem fogadták el, mert mint mondták, megkerüli a lényeges kérdéseket. * A Szárszói Front első tanácskozá­sán kiáltványt fogadott el, amely a társadalmi önkormányzat kiteljesíté­sére hív fel minden állampolgárt. Szót emel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek kollektív nemzetiségi jogainak deklarációjáért is, valamint követeli a nyílt szakmai és társadalmi vitákat a környezet ál­lapotát érintő minden jelentős dön­tésben, s a népszavazásban érvénye­sülő vétójogot. * A Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövet­sége) és más csoportok bejelentették a Budapesti Rendőr-főkapitánysá­gon, hogy október 23-án, 1956 októ­berére emlékezve felvonulást szer­veznek a fővárosban. Mivel az enge­délyt nem kapták meg, a szervezők felhívást tettek közzé, amelyben kije­lentették: bár tiltakoznak a tüntetés betiltása ellen, kérik az érintetteket, hogy ezen a napon tartózkodjanak minden utcai csoportosulástól. En­nek ellenére mintegy 100-150 fős, zömmel fiatalokból álló csoport vo­nult ki az utcára - öt főt a rendőrség előállított. * Az Uruguayi Magyar Kultúrköz­­pont - megalakulásának 60. évfordu­lója alkalmából - ünnepi ebédet ren­dezett. Az ünnepségen Major László nagykövet átadta Varga Árpádnak, az egyesület elnökének a Magyarok Világszövetsége által ajándékozott emléktáblát, valamint az egyesület rádióadásában végzett több évtizedes munkásságukért Dort Ilonának és Rosenfeld Györgynek a Világszövet­ség díszjelvényét. A Szent István-év alkalmából rendezett nagyszabású kiállítás ünnepélyes megnyitóján Uruguay alelnöke is megjelent. Románia nemzetiségi politikája és példátlan „településrendezési” terve a nemzetközi érdeklődés középpont­jába került. Egyre több világi és egy­házi szervezet emeli fel szavát a ro­mániai nemzetiségek tudatos szelle­mi és fizikai megsemmisítését célzó intézkedések ellen - ezek közül is­mertetünk néhányat. A Magyar írók Szövetségének el­nöksége levelet küldött a világ összes írószövetségéhez és szervezetéhez, til­takozva a romániai településrendezés ellen. A levél többek között rögzíti: a falupusztítás tulajdonképpeni célja, hogy a legnagyobb európai kisebb­ség, a két és fél milliós magyarság, valamint a harmadmilliónyi német lakosság megsemmisüljön, belvasz­­tódjék a román etnikumba. Az író­­szövetség elnökségének üzenete utal arra, hogy az ENSZ tagállamainak csaknem a fele kisebb lélekszámú, mint a romániai magyarság. A Szovjetunió írószövetségének négy magyar tagja nyilatkozatban je­lentette be csatlakozását a Magyar írók Szövetségének állásfoglalásá­hoz. „Elítéljük a Ceausescu-rezsim­­nek a magyar lakosság és más nem­zeti kisebbségek jogait lábbal tipró, nemzeti öntudatát mélyen sértő in­tézkedéseit, az ősi erdélyi magyar et­nikum erőszakos felszámolására irá­nyuló törekvéseit”, olvasható a nyi­latkozatban, amelyet Bállá Lászíó, Balia D. Károly, Füzesi Magda és Szalai Borbála írt alá. Szegeden több ezren tüntettek a romániai nemzetiségi politika és a fa­lurombolás ellen. A demonstrációt a szegedi értelmiségiek kezdeményez­ték, akik levelet intéztek Grósz Ká­roly miniszterelnökhöz. A levélben hangsúlyozták: a kormány elveszít­heti a bizalmat, ha következetesen és céltudatosan nem tesz meg mindent a romániai magyarság ügyéért. A Képzőművészek Nemzetközi Szövetsége (AIAP) 22 ország nemzeti bizottságainak részvételével európai regionális konferenciát rendezett Varsóban. A megbeszélések során úgy határoztak, hogy nemzetközi fo­tódokumentációs kiállítással tilta­koznak a romániai falupusztítás el­len. Az Emberi Jogok Nemzetközi Tár­sasága (ISHR) felszólította a helsinki Október 30-án nagygyűlést szerve­zett a Budapesti Műszaki Egyetem főépülete előtt a Nagymaros Bizott­ság és számos más alternatív társa­dalmi csoport, hogy tiltakozzanak a bős-nagymarosi vízlépcső felépítése ellen. A résztvevők követelték, hogy hozzák nyilvánosságra a Magyar Tu­dományos Akadémia 1983-as és az ad hoc-bizottság 1988-as jelentését, és annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy az építkezés hátrányosan érinti hatvan csehszlovákiai magyar falu életkörülményeit. folyamat bécsi utótalálkozóján részt vevő küldöttségeket, hogy terjesszék az ENSZ valamelyik fóruma elé a ro­mán falufelszámolási terv ügyét. A bécsi utótalálkozó résztvevőinek az ISHR átadott egy, a megoldatlan családegyesítési ügyekről készített részletes dokumentációt is. Paskai László bíboros, prímás, esz­tergomi érsek a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke levelet intézett Henry Plumbhoz, az Európa Tanács elnökéhez. Kérte, hogy az Európa Parlament foglalkozzon a romániai falurendezési tervvel, mert ez a terv messzemenően túlhaladja Románia belügyét. Az Európa Tanács parlamenti gyű­lése határozatban szólította fel a kor­mányokat: tegyenek meg mindent azért, hogy Romániát rábírják az egyházak és hívők iránti jobb maga­tartásra és arra, hogy mondjon le a templomok és a keresztény emlékek elpusztításáról. Az Erdélyi Világszövetség NSZK- beli csoportja nemzetközi értekezle­tet tartott Stuttgartban, Baden-Würt­temberg tartomány székhelyén az er­délyi magyarság kérdéséről. Az NSZK-ból, áz Egyesült Államokból, Brazíliából, Svájcból és Magyaror­szágról érkezett résztvevők között er­délyi szászok is voltak. A rotenburgi katolikus püspökség stuttgarti konfe­­renciaházábar rendezett tanácskozá­son ott volt Zolcsák István, a Világ­­szövetség egyi t alapító tagja és jelen­legi társelnök : is. A központi téma az erdélyi m agyarság megmentésé­nek feladata volt. Kérték az ENSZ-et: alapítson vizsgálóbizottsá­got. A Neue Zürcher Zeitungban szá­mos világhírű művész, alkotó (Clau­dio Abbado, Vladimir Askenazi, Friedrich Eürrenmatt, Günther Grass, Eugen Ionesco, Yehudi Me­nuhin, Solti György, Andrej Szaha­­rov) aláírásáv al felhívás jelent meg „Mentsétek ír eg a romániai falva­kat!” címmel. A felhívás Doráti An­tal és Végh Sándor zeneművészek kezdeményezé >ére született. Az Egyesült Nemietek Szervezetéhez és az UNESCO-hoz fordultak: tegye­nek meg mindent azért, hogy falvak ezreinek tudatos megsemmisítését megakadályoz; lássák. Ugyanaznap este fáklyákkal, transzparensekkel felvonulás indult a Margitszigetről a Magyar Tudomá­nyos Akadémiáig, ahol levelet adtak át az Akadémia vezetőinek. Ebben kifogásolták, hogy a Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Minisztérium kétségbe vonta az MTA elnöke által felkért bizottság tudományos hitelét. A környezetvédő mozgalmak e leg­újabb demonstrációikkal, illetve alá­írásgyűjtéssel népszavazás kiírását szeretnék elérni. TÜNTETTEK A KÖRNYEZETVÉDŐK 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom