Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-06 / 16-17. szám
A koronázási palást elemző rajza. (Szerkesztette Bakay Kornél, rajzolta Gálig Zoltán) nivalója. A főpapokat jelképezik a mártírok, a trónuson ülő apostolok azt hirdetik, hogy a király legfőbb tiszte az ítélkezés. Az apostolok feletti alakok a világi alattvalók: katonák, kereskedők, szolgák. A próféták az ősök tiszteletét, a katolikus egyház legyőzhetetlenségét példázzák. Imre herceg 1031. szeptember 2-án hirtelen meghalt. Egyetlen nyugati forrás mondja azt, hogy a vadászaton vadkan ölte meg (Hildesheimi évkönyvek), de újabban egyre több adat erősíti azt a lehetőséget, hogy nem természetes halállal hunyt el. Simon V. Péter mutatott rá arra, hogy az altaichi évkönyvekben szereplő „dux Ruisorum” kitétel nem azt jelenti, hogy Imre az oroszok hercege volt, hanem a bajor Rugiland, azaz Ostmark hercege, tehát az 1024-ben elhunyt II. Henrik császár után nemcsak magyar, hanem bajor trónörökös is! Emiatt halála esetleg nemcsak magyar vetélytársaknak állhatott érdekében. Imre herceg váratlan halála után 1031 decemberében adományozhatta István király a koronázási palástot a fehérvári Nagyboldogasszony koronázó templomnak s ekkor készülhetett - pótlólag - a donátori, adományozói felirat is. A koronázási palástról az írott források először csak 1290-ben szólnak, s ez eléggé különös. Ettől kezdve azonban mindig Szent István király ruhájának mondják. DR. BAKAY KORNÉL főiskolai tanár, a kőszegi Jurísich Miklós Múzeum igazgatója Mária-egyháznak." A villás kereszt függőleges szárának közepén látható a trónoló Krisztus az alábbi körirattal: „A trón az országló és uralkodó Krisztust jelenti." Ez alatt egy ifjú férfifej látható. A tizenkét apostol trónuson ül. Az apostolok alatt egy 17,5 cm széles sávban tíz vértanú mellképe sorakozik, középen balról Gizella királyné, jobbról István király. Mindegyiknek felirata van, ellenben az ifjú férfi felirat nélküli. Általános nézet szerint ez Imre herceg képe. A koronázási palástot eddig mindenki felvágott miseruhának tartotta, s így az ábrázolások értelmét is kizárólag az egyházi liturgiában kereste. Volt, aki a Hiszekegyet vélte látni rajta, mások a Téged Isten dicsérünk című himnusz képi megjelenítésének gondolják a kompozíciót, megint más kutató a Mindenszentek litániáját látja megelevenedni a paláston. Kutatásaim szerint ezek a megfejtési kísérletek tévesek. Ez a csodálatos és Európában is páratlan műkincs eleve koronázási palástnak készült és sohasem volt zárt, kúp alakú miseruha! S természetesen sohasem vágtak ki egy egész szeletet belőle. Erre bizonyíték az EGINA-R szó szétvágása (tudniillik regina), másrészt a gallér alatti ráncolt anyag kisimítása után sem találták meg a fejkivágást. A palást javításához az elülső szegélyt vághatták le 5-6 hüvelyknyi szélességben. Az azonban bizonyos, hogy szent ruhadarabról van szó! A koronázás, a királyavatás ugyanis elsősorban vallási cselekmény volt, szentség (sacramentum) s a király ilyenkor egyházi ruhákat viselt, (albát, palástot, stólát, karkötőt, kesztyűt, sarut). Ilyen értelemben a koronázási palást a koronázási mise tükrözője is. A palást hátsó főnézete a legfontosabb. Ezt látja a hívők tömege, s amikor a király leborul az oltár előtt, hogy szent olajjal felkenjék, csak ez érvényesül. Nem véletlen tehát a trónoló Krisztus körirata és Imre herceg mellképe a királyi szülők között. Képtelenségnek látszik annak feltételezése, hogy a fiuk elvesztését sirató királyi párt már a XI. század elején mártírnak tartották volna. Sokkal valószínűbb, hogy a koronázási palást Szent István akaratából, pontosan megtervezett formában készült Imre herceg, a trónörökös számára! Mégpedig hosszú évek alatt s talán nem is itthon, hanem a regensburgi-reichenaui műhelyek valamelyikében, az örökösödésiöröklési jog szentesítésére. Akit ugyanis az egyház felken és megkoronáz, attól a királyi hatalmat nem lehet elvenni. A királyi hatalom alapja a hit, mondja Szent István az Intelmekben, a „hit után az egyház foglalja el a második helyet”. Ez a palást fő monda13
