Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-09-06 / 16-17. szám

egyesületi KRÓNIKA: nyugat-berlin Az egészségügyi okokból le­mondott Lőrincz Géza után Hlin­­ka Lajos fogász, majd 1949-től Németh Géza lett a kolónia elnö­ke. Az ő vezetése alatt sok refor­mon ment át az egyesület. Kibő­vítette a kapcsolatot a berlini ma­gyar nagykövetséggel. Magyar filmeket mutattak be. Közben rö­vid ideig Sinka István kereskedő intézte a kolónia ügyeit. Németh Géza egészen 1955-ben bekövet­kezett haláláig vezette közmeg­elégedésre - mai nevén - a Berli­ni Magyar Kolóniát. Őt Kleinei­­zel Antal cipészmester követte az elnöki poszton. Ekkor került sor első ízben a kolónia gyermekei­nek magyarországi látogatására. Ő volt az első elnök, aki a Ma­gyarok Világszövetségével felvet­te a kapcsolatot. Ekkor indultak meg először a magyarországi uta­zások. Az alapítás 110. évfordulóján az egyesület 14 tagjának nyújtot­ták át az ezüstkoszorús jelvényt áldozatkész, önzetlen munkájuk elismeréseként. 1956 október-no­vemberében a magyarországi ese­mények éles vitákat, békétlenke­­dést váltottak ki az egyesület éle­tében. Az 1957. januári közgyűlés Szalay Ferencet választotta meg elnöknek. Reá hárult a békesség helyreállítása. A Berlini Magyar Kolónia élete visszatért a régi ke­rékvágásba. 1963-tól rendszeres­sé váltak a kolónia csoportjainak magyarországi látogatásai. A Ma­gyarok Világszövetsége szervezé­sének segítségével a 25-30 fős csoportok az óhaza különböző vidékeivel, történelmi nevezetes­ségeivel ismerkedhettek meg. A 60-as évek közepén keresték fel a Budapestre érkezők a Csatárka utcai gyermekotthont, és azóta is a kolónia karácsonyonként aján­dékokkal lepi meg az otthon kis lakóit. A kolónia önzetlen segítő­készsége mái alkalmakkor is kife­jeződött, így sikeres gyűjtés zaj­lott például az 1970-es magyaror­szági árvíz károsultjai javára, az 1972-es olimpiára való felkészü­lésre is jutott anyagi támogatás. 1984-ben 800 márkát küldtünk az új Nemzeti Színház felépítéséhez. Az SOS-gyermekfalunak is eljut­tattunk 1985-ben 700 és 1987-ben 841 márkát, amely bevételt kü­lönféle rendezvényeken gyűjtöt­tünk össze. Közben az egyesület élén újra változások történtek. 1968-ban is­mét Kleineizel Antal lett az el­nök, majd 1974-ben Raab Ottó. A személyi változások a kolónia állandó megújulási szándékát fe­jezték ki, és ez az akarat nyilvá- \ nult meg később is, amikor a sta-! fétabotot - egy újabb generáció képviseletében - Papp Tibor vet­te át 1977-ben, őt pedig Deák Fe­renc váltotta fel az elnöki tiszt­ségben, 1985-ben. A kolónia ve­zetését 1988-ban ismét Papp Ti­bor vette át. Az egyesület örökös, tiszteletbeli díszelnöke 1986 de­cemberéig, haláláig, Szalay Fe­renc volt és utódjául 1988-ban Kleineizel Antalt választottuk meg. A kolónia legidősebb tagja Milcsevics Antal, aki 1927 óta él Berlinben, most lesz 85 esztendős és 1930 óta, megszakítással, tagja az egyesületnek. A Magyarok Világszövetsége első alkalommal 1966-ban, a Ber­lini Magyar Kolónia 120. évfor-Magyarországi vendégművészek a kolóniában Koszorúzás Liszt Ferenc sírjánál Bayreuthban dulóján képviselte magát. 1986- ban ünnepeltük a 140. évfordu­lót. Ezen az ünnepségen adták át a Magyarok Világszövetsége ajándékát, a köszöntő felirattal ékesített nemzetiszínű zászlót, va­lamint egy ezüstserleget, amelyen vésett szöveg a nagy múltú koló­niát élteti. A kolónia több tagjá­nak, áldozatos munkájukért, ki­tüntetéseket is átadtak. Az utóbbi két évtizedben sajá­tos helyzet alakult ki a kolónián belül. A német házastársak, s a T már Berlinben született gyerekek növekvő száma, a német barátok és ismerősök bekapcsolódása a kolónia életébe azt eredményez­te, hogy az egyesületen belül fo­kozatosan teret nyert a kétnyel­vűség, s mára már a magyar és német nyelv harmonikus egymás mellett élése jellemzővé vált. A kolónia ennek ellenére is meg­őrizte magyar jellegét. A legnagyobb feladat a harma­dik generáció nevelése, hogy a gyermekek gyermekei is megis­merjék az egyesületet, tiszteljék, szeressék a magyar kultúrát. A gyermekek magyar nyelv iránti érdeklődését az is bizonyítja, hogy az évente megrendezett anyák napi és karácsonyi ünnep­ségeken nagyon szép magyar ver­sek és dalok hangzanak el, me­lyeket a gyerekek nagy szorga­lommal tanulnak meg. A hatvans évektől váltak rend­szeressé a Magyarok Világszövet­sége művészcsoportjainak fellé­pései, amelyek ugyancsak emel-46

Next

/
Oldalképek
Tartalom