Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-09-06 / 16-17. szám

Kultúra A budapesti Dürer Teremben kiállítás nyílt Cs. Kovács László szobrászművész „István király" - című rajzsorozatából. Július végén emelték a lakossági hitelek - így a lakásvásárláshoz biz­tosított - és a személyi kölcsönök ka­matait, átlagosan két százalékkal. Ugyanakkor leértékelték a forintot, a nyugati valutákhoz képest hat száza­lékkal. Emelkedett a motorbenzin és a gázolaj fogyasztási adótétele, lite- ■ renként kettő, illetve 1,30 forinttal. Az állami költségvetési hiánnyal in­dokolt intézkedések miatt - s mert már júliusban meghaladták az ár­emelkedések az ez évre tervezett 15 százalékos inflációt - a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és az ágazati szakszervezetek vezetői megbeszélést tartottak, s a Minisztertanácshoz kül­dött levélben kifogásolták mind az áremelkedéseket, mind pedig azt, hogy ezekről előzetes tájékoztatást nem kaptak, a véleményüket nem kérték ki. * Külföldi érdekeltségű, magyaror­szági székhelyű vállalkozások is tag­jai lehetnek a Magyar Gazdasági Ka­marának - erről döntött a kamara ügyvezetősége. Ezzel a kamara to­vább kívánja javítani a külföldi mű­ködő tőke bevonásának magyaror­szági feltételeit, hatékonyabb érdek­­képviseletet biztositva a vegyes válla­latoknak. * A világútlevél bevezetése óta jelen­tősen megnövekedett a hegyeshalmi közúti határátkelőhely utasforgalma. A gyorsabb határátlépés érdekében július végétől külön forgalmi sávo­kon végzik a vámmentes keretet meg nem haladó értékű áruval belépő utasok vámellenőrzését, és külön sá­vot tartanak fenn a nagyobb értékű árukkal érkező utasok számára. A re­pülőtéren megszokott piros-zöld fo­lyosóhoz hasonlító rendszerről jól látható táblák adnak tájékoztatást a határt átlépők számára. MAGYAR GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG IZRAELBEN Izraelben magyar gazdasági kül­döttség tárgyalt, amelyet Szabó Ist­ván, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának és a nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet elnöke veze­tett. A vendéglátók kezdeményezésére Jichak Samir miniszterelnök és Si­mon Perez külügyminiszter, valamint a magyar delegáció között megbeszé­lés volt, amelyen elhangzott: az iz­raeli kormány politikailag támogatja a Magyarországgal fenntartott gaz­dasági kapcsolatok fejlesztését. Az izraeli politikusok sürgették ugyan a diplomáciai kapcsolatok újrafelvéte­­lét, de hangoztatták, hogy a kétolda­lú gazdasági-kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztésére a jelenlegi keretek között is lehetőség kínálkozik. GAZDASÁG Mint erről lapunkban már koráb­ban hírt adtunk, az év elején Társa­dalmi Védnökség alakult az 1848—49- es forradalom és szabadságharc hő­sei és mártírjai tiszteletére tervezett emlékmű felállítására. A nagyobb összegű adományokat az emlékmű­alap MNB 235-90172-5215 számú csekkszámlájára lehet küldeni. Emel­lett a támogatás rokonszenves és fi­gyelmet felkeltő egyéb módját kezde­ményezte a Tankönyvkiadó Vállalat és az ifjúsági szövetség. Aradi vérta­núk címmel megjelentetett és az új­ságárusoknál is kapható füzetük be­mutatja az Aradon, 1849. október 6- ikán kivégzett tizenhárom magyar fő­tiszt életútját. A vételárból füzeten­ként öt forintot átutalnak az emlék­műalap javára. * A kárpátaljai Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó egyik júliusi számá­ban jelent meg Bállá László költőnek az a cikke, amely már címében is „Együttes útkeresésre” szólít. Az or­szágos pártkonferencián elhangzott Gorbacsov-beszámolóhoz kapcso­lódva megállapítja, hogy meg kell ol­dani a területi autonómiával nem rendelkező népcsoportok - s ilyen a kárpátaljai magyar lakosság is - problémáit. Ezeknek a nemzetiségek­nek alkotmányos garanciával kell rendelkezniük nemzetiségi jogaik ér­vényesítésére (anyanyelvi oktatásuk maradéktalan megvalósítására stb.). Bállá László írásában javaslatot tesz egy magyar ügyekkel foglalkozó po­litikai, művelődési csúcsszerv létre­hozására. * Megalakulása 100. évfordulójának megünneplésére készül a New York-i Első Magyar Önképző Egylet, amely nemrégiben Mautner Jánost válasz­totta meg elnökéül. Képünk egyik műsoros rendezvényükön készült. Német nemzetiségi fiatalok tábo­roztak Baján, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövetségének szervezésében. A résztvevők megis­merkedtek a hazai német nemzetisé­gek életével, történelmével, művésze­ti örökségével, népszokásaival, nép­viseletével. * A csehszlovákiai zselizi Esterházy­­kastély parkjában, a Szabadtéri Szín­ház néven alakult nyári alkalmi tár­sulat Móricz Zsigmond Úri muriját vitte színre, neves magyarországi, il­letve csehszlovákiai magyar színmű­vészek közreműködésével. A vállal­kozást nagy közönségsiker fogadta, így az eredetileg tervezett három he­lyett öt előadást tartottak. * A korai magyar történelmet s az ahhoz fűződő legendákat mutatja be a The World and 1 című amerikai magazin gazdagon illusztrált cikké­ben Várdi Béla és Várdi Huszár Ág­nes, pittsburghi egyetemi tanárok. * A Pozsonyban megjelenő magyar nyelvű napilap, az Új Szó interjút kö­zölt Jan Gajdosikkal, a közép-szlová­kiai kerület pártbizottságának vezető titkárával. Ä szóban forgó terület több járásában, mint a losonci, a ri­maszombati és nagykürtösi járások­ban, a kerület százkét községében túlsúlyban élnek a magyarok, össze­sen több mint nyolcvannégyezren. Fejlődő iskolahálózat, száztizenkét művelődési ház, száztizenhárom he­lyi népkönyvtár, félszáz mozi, ifjúsá­gi klub, tájház szolgálja a társadalmi, kulturális, oktatási szükségleteket. A politikus nem befejezett ered­ménynek, hanem fejlődési folyamat­nak ábrázolja a nemzetiségi politika jogi előírásainak érvényesülését. Szólt az anyanyelvnek hivatali nyelv­ként való hasznosításáról is. Ma már a nemzetiségi bizottságok (tanácsok), a kulturális és oktatási intézmények szlovák alkalmazottainak, dolgozói­nak többsége beszél magyarul. Min­den évben nyelvtanfolyamokat is szerveznek a számukra. A közalkal­mazottaknak a magyar lakta területe­ken magyarul is kell tudniuk, intéz­kedniük. * A Nemzeti Történeti Fényképtár mintegy félmilliós gyűjteményének legszebb darabjaiból rendeztek kiál­lítást a Budavári Palota „A” épületé­ben. Az érdekes válogatás végigkíséri a magyarországi fotográfia fejlődését a dagerrotípiától a papírképig. Az 1839-1939 közötti száz év kiemelke­dő művészeinek, fényképészmesterei­nek és amatőr fotósainak alkotásai bepillantást engednek egy elmúlt kor emberének és társadalmának min­dennapi életébe, jelentősebb esemé­nyeinek lezajlásába, ünneplésébe. A jövő év januárjáig nyitva tartó ki­állítást Glatz Ferenc, a Történettudo­mányi Intézet igazgatója nyitotta meg. * Földes Andor, a jeles, Svájcban élő zongoraművész 50 éve végzett a budapesti Zeneakadémián. Arany­diplomáját nagy sikerű koncertjét követően vette át a Zeneművészeti Főiskola rektorától. * Landy Dezsőt, a Sáo Paulóban élő magyar könyvkereskedőt és újság­írót, a hajdani budapesti Officina könyvkiadó társtulajdonosát, 80. szü­letésnapja alkalmából a Magyarok Világszövetsége elnöksége díszjelvé­nyével tüntették ki. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom