Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-07-22 / 14. szám
„Bebirók” Kál horka földjén delemség hadviseletéinek grafikáin dolgozik. A festészet egy kicsit háttérbe szorult - jegyzi meg, de azért négy nagyméretű képen megfestette Szent László csodáit az új ábrahámhegyi templom számára. * Somogyi Győző az elsők között volt, aki mint budapesti megvett Salföldön egy régi parasztportát. Azután a hetvenes évektől folyvást érkeztek a fővárosból követői. Volt, aki hétvégi pihenőháznak vásárolt régi parasztházat, mások véglegesen letelepedtek; őket nevezik a helybeliek „bebirók”-nak. S ezek a Pestet odahagyó emberek a kikapcsolódáson és pihenésen túl, a hagyományos népi kultúra újraélesztői, a táj őrangyalai is lettek. A Révfülöptől északra elterülő mezőség, a szép hegyekkel körülvett Káli-medence településein - Kővágóőrs, Köveskál, Monoszló, Balatonhenye, Mindszentkálla, Kékkút, Salföld - mindenütt találunk fővárosiakat. Közel 200 ház van a birtokukban, s a „bebirók” úgy 50 régi parasztházat állítottak helyre, illetve korszerűsítettek. Hamarosan megfogalmazódott a kívánság, alapítsanak egy társaságot, hogy ennek a csaknem érintetlennek tekinthető vidéknek környezeti, szellemi kultúráját közös erővel megőrizzék. 1985-ben alakult meg a Káli-medence Környezetvédelmi Társaság, amelynek jelenleg 100 tagja van. És egyikük sem névleges tag csupán, mindegyikük olyan ember, aki tesz is valamit a környezetéért. Az eredmények láttán a társaságot a helybeliek közül is egyre többen támogatják.- Bebizonyítottuk, hogy a régi parasztházakat nemcsak lebontani, hanem az eredeti formák meghagyásával korszerűsíteni is lehet, és kényelmesen élni bennük - mondja Kemer Gábor, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője, a Környezetvédelmi Társaság elnöke. - Nekem például Kővágóőrsön van házam. Én még csak a szabadidőmet töltöm itt, de alig várom a hétvégét, hogy idejöhessek.- Vajon az őslakosok könnyen befogadták?-Természetes, hogy voltak fenntartásaik. Még meg is mosolyogtak, hogy olyan viskókat veszünk meg, amiket ők már semmire sem becsülnek. Emellett felébredt a kíváncsiságuk, és kezdtek figyelni minket: milyen szándékkal jöttünk? Mindenütt hirdettük, hogy ez nem ellencsapat, hanem egy olyan társaság, amelynek a szellemi kapacitását érdemes felhasználni a környezeti kultúra megmentésére. Elvünk, hogy az épület ugyan magántulajdon, de az utcakép már köztulajdon, mindenkinek kötelező odafigyelnie arra, ami körülötte történik. A Káli-medence Környezetvédelmi Társaságnak van ugyan vezetősége, akik összefogják és irányítják a munkát, de működési elve és gyakorlata is az, hogy mindenki önállóan tegye a dolgát a maga környezetében. Húsvét nagyszombatján Eötvös Károly emléktúrát szerveznek a Káli-medencén át, fel a Fekete-hegyen lévő Eötvös-kilátóhoz. A jó hangulatú programon helybeliek is részt vesznek, a családok a gyerekekkel együtt kerekednek fel. Mondani sem kell, milyen nevelő hatással van egy ilyen túra, és egyáltalán az itteni élet a városi gyerekekre, akik megtanulják szeretni és tisztelni a természetet. De a helybeliek is tanulnak: újraértékelni, felfedezni a saját kincseiket. Az új telepesek alapítványt is tettek a Káli-medence általános iskolái számára. A feladat az, hogy a gyerekek készítsenek rajzokat a környékükről, gyűjtsenek helytörténeti anyagot. Munkájukat értékes ajándékokkal jutalmazzák. A téli, ráérősebb időben, a révfülöpi tanáccsal együtt (közigazgatásilag ide tartoznak a Kálimedence ’települései), kiváló szakemberek részvételével a régi népfőiskolákhoz hasonló faluszemináriumokat tartanak. Az esti összejöveteleken a községek rendezési terveitől kezdve a borászati kultúráig, számos téma szóba kerül. 1985-ben negyven fővel indultak, az idén egy előadáson sem voltak százötvennél kevesebben, jövőre a faluszeminárium mellett beindítják az egyhetes, 1.A régi hagyományok újjáéledése egy ma épült kerítésben 2 A kisörs-pusztai harangláb 3. Somogyi Győző egyik kedvencével 4. Még ide is jutott díszítés bentlakásos népfőiskolát is, mindegyik községből két-két fiatalt szeretnének megnyerni. A cél az, hogy ezek a fiatalok a saját községükben, megfelelő felkészültséggel, a hagyományos kultúrát a mai kor igényeivel összeegyeztetni tudó közösségeket teremtsenek. * A Káli-medence néprajzilag a legutóbbi időkig feltáratlan terület volt, gazdag lelőhely a kutatók számára. Most készül a nagy monográfia Laczkovics Emőke vezetésével. Somogyi Győző gyűjtötte össze és rajzolta le a környék régi portáinak jellegzetes homlokzatdíszítményeit, az úgynevezett vakolathimeket. Dr. Rohály Gábor a kővágóőrsi faművesműhely fennállásának ötödik évében a Soros-alapítvány támogatásával szerkesztett egy néprajzi tanulmánykötetet „Zsombékszéktől a templompadig” címmel. S ezzel már egy újabb érdekes témához érkeztünk. A Kálimedencében újra dolgoznak a ré-10