Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-07-22 / 14. szám
Uicutku Kultúra AZ MVSZ ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Állásfoglalás a romániai magyarság helyzetéről - Új tagok - Munkabizottság a tevékenység korszerűsítésére - Magyar Világ Kiadó Június 28-án a Benczúr utcai székházban Szamosközi István nyugalmazott református püspök, alelnök vezetésével ülést tartott a Magyarok Világszövetségének Elnöksége. A testület megemlékezett az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének nemrég elhunyt tagjáról, a kiváló történészről, Ránki Györgyről, majd sorainak kibővítéséről határozott. A testület tagja lett Bényi József külügyminiszter-helyettes, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, Demján Sándor, a Magyar Hitel Bank vezérigazgatója, Gábor Tamás, a TUNGSRAM vezérigazgatója, Lőrincze Péter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára és John I. Charody ausztráliai üzletember. Randé Jenő főtitkár ezután tájékoztatást adott a szövetség 50 éves jubileumának előkészületeiről. Az ünnepi ülés szeptember 6-án lesz a Széchényi Könyvtár épületében: a megnyitóra az elnökség az Országgyűlés elnökét kéri fel. A Magyar Hírek a jeles évfordulóról vaskos különszámmal emlékezik meg. Eljönnek Budapestre az 50 év előtti nevezetes eseményen részt vett nagy múltú nyugati magyar egyesületek képviselői, és meghívást kapnak a szomszédos országok magyarságának kiemelkedő személyiségei. Ez a téma mintegy rögtön átvezetett a romániai magyarsággal kapcsolatos, a tagok által korábban kézhez vett felhívástervezethez. Éles vita bontakozott ki. Pungor Ernő akadémikus, a Magyar Fórum vezetője megrendülésének adott hangot a romániai magyarság helyzete miatt. Hanák Péter történész szerint a Világszövetség az események után kullogott, a felhívás kései és elégtelen. Pach Zsigmond Pál akadémikus véleménye szerint az állásfoglalás valóban későn születik, de nagyobb hiba lenne, ha nem lenne. Végül is az elnökség az alábbi dokumentumot fogalmazta meg: „A Magyarok Világszövetsége mélységesen érdekelt az országhatárokon kívül élő magyarok sorsának alakulásában, ezért mély megdöbbenéssel és aggodalommal fogadja a Román Szocialista Köztársaságban élő magyarságot sújtó újabb intézkedésekről szóló híreket. A romániai településszerkezet erőszakolt átalakításának tervét az MVSZ elnöksége az általános emberi jogok elleni, a civilizált és haladó eszméktől, gyakorlattól idegen újabb támadásnak, egyben a nemzeti kisebbségekre, leginkább a magyarságra szánt csapásnak tekinti. Ezért az MVSZ határozottan elutasít minden olyan intézkedést - történjék bárhol a világon amely a magyarság emberi jogait, érdekeit és érzelmeit sérti, s a leghatározottabban tiltakozik a bukaresti tervek ellen. Egyetértésben számos külföldi magyar egyesület és magánszemély határozott fellépésével a romániai magyar kisebbség ügyében, az MVSZ elnöksége felemeli szavát az állami szintre emelt elnyomó intézkedések miatt. Számít ebben a külföldi magyarság további támogatására. ” Kárpáti József, az MVSZ nyugalmazott főtitkára felvetette, hogy öszszességében szükséges volna az MVSZ munkájának továbbfejlesztése; munkabizottság létrehozását sürgette, amely a jubileumi ülés elé terjeszthetné a szomszédos országok magyarságára nagy figyelmet fordító javaslatát. Szántó Miklós, a Magyar Hírek nyugalmazott főszerkesztője ugyancsak sürgette: a Világszövetség legyen valóban világszövetség. Mások viszont óvtak a gyorsaságtól és az előkészítésbe a nyugati magyarság bevonását tartották szükségesnek. Végül is egyetértés alakult ki: jöjjön létre a munkabizottság, amely a jövő évi Anyanyelvi Konferencia időszakára - széles körű konzultációk alapján - indítványokat készít az MVSZ tevékenységének fejlesztésére. A munkabizottság vezetője Bognár József akadémikus, tagjai Randé Jenő, Kárpáti József, Pungor Ernő, Imre Samu akadémikus, Romhányi László, az angliai magyar egyesületek képviselő bizottságának elnöke és Halász György, a Magyar Hírek főszerkesztője. Következő napirendi pontként Brutyó János főtitkárhelyettes előterjesztésében az elnökség áttekintette az immár hagyományos nyári, anyanyelvápoló rendezvényeket és a Magyar Fórum találkozóit, köztük a küszöbön álló második orvostalálkozót. Ezután Halász György tájékoztatta az elnökséget a Magyar Világ Kiadó megalakulásáról. Elmondotta: a Magyar Hírek számára komoly kihívás a terjesztés javítása. Az elmúlt években szép eredmények születtek az előfizetések számának növelésében, ám a folytatáshoz szervezeti változás szükséges. A Magyar Világ Kiadó feladata a terjesztés és a hirdetési munka hatékonyabb szervezése. A kiadó számos szolgáltatást is nyújt: a nyugati magyarok egyéni kívánsága szerint videófelvételeket készít, túrákat, üdüléseket szervez, képviseletet biztosít mind az üzleti tevékenységben, mind az ügyes-bajos dolgok intézésében. A könyvkiadás területén a nyugati magyarság számára érdekes és hasznos művek kiadását tervezi, míg a hazai könyvpiacra Nyugaton élő alkotók műveit közvetíti. A többi között még az idén megjelentetik Faludy György két kötetét; tervezik Teller Ede életrajzának kiadását, bemutatják a clevelandi magyar templomokat, és készséggel biztosítanak fórumot más alkotások számára is. A vállalkozás haszna elsődlegesen a Magyar Hírek továbbfejlesztését szolgálja. „A magyar irodalom határai” címmel tudományos tanácskozást rendezett az Országos Széchényi Könyvtárban a Magyarságkutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. A konferencia fő célja az volt, hogy szorgalmazzák és előmozdítsák a külföldi magyar irodalom hazai kutatását. Az előadók egyetértettek abban, hogy a nyugati, illetve a nemzetiségi magyar irodalmak szerves részét alkotják az egyetemes (összmagyar) literatúrának. * Karinthy Frigyes-emlékművet avattak a XI. kerületben az író születésének századik, halálának 50. évfordulója alkalmából. * Borbándi Gyulával, a müncheni Új Látóhatár szerkesztőjével találkozhattak az érdeklődők a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti Kossuth Klubjában. A beszélgetés főképpen a Püski-Corvin kiadó által megjelentetett „Magyar népi mozgalom” című könyvet érintette. Borbándi kifejtette: az a tény, hogy Államalapító királyunk halálának 950. évfordulója alkalmából a Római Katolikus Püspöki Kar és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében nagyszabású tudományos ülésszakot rendeztek az Akadémia budavári kongresszusi termében. A korszak legkiválóbb kutatói három témakörben ismertették kutatási eredményeiket, mondták el gondolataikat. A magyar állam Szent István korában cimű tárgykörben Szent István államáról, az ezredfordulóra kialakult nemzetközi helyzetről és hatalmi viszonyokról, Szent István Intelmeiről, a koronázási jelvényekről beszélt Győrffy György, Székely György, Szűcs Jenő, Kristó Gyula, Makk Ferenc, Vajay Szabolcs és má-Tony Curtis újra Először három esztendeje látogatott Magyarországra - gyökereit keresni. A világhíres filmsztár ezúttal mint az Emanuel Alapítvány diszelnöke járt hazánkban. Tony Curtis édesapjának, a mátészalkai származású Emanuel Schwartznak a nevét viselő alapítványt Amerikában élő magyar zsidók hívták életre, hogy támogassák a magyarországi zsidó kultúra értékeinek megőrzését. Legnagyobb szabású tervük a Dohány utcai zsinagógának, a Kazinczy utcai ortodox zsinagógának és a mintegy 1300 hazai zsidó temetőnek a felújí-40 év után először szerepelhet a hazai nyilvánosság előtt, egyik jele annak a jó irányú fejlődésnek, amellyel Magyarországon találkozni. * Finnországban az év karmesterévé választották Szilvay Csaba és dr. Szilvay Géza művésztanárokat. Zenekaruk az általuk alapított világhírű Helsinki Ifjúsági Vonósok - az év zenekara címet nyerte el. Szilvay Csaba és Géza 1970 óta dolgoznak az északi országban, és művészpedagógiai tevékenységükért már többször részesültek állami elismerésben. * A Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet 1988. április 10-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. Zádor György, a lemondott elnök javaslatára a résztvevők - a 142 esztendős egyesület történetében először - nőt választottak elnökül, Szentpéteri Gabriella zongoraművésznőt. A közgyűlés örökös tiszteletbeli elnökül választotta Zádor Györgyöt. Az elnökhelyettes Lefkovics Irén, a főtitkár pedig London Pál maradt. sok. A Szellemi élet és társadalom Szent István korában címszó alatt, az ezredforduló művészetéről, István monostoralapításairól, a kor várépítészetéről és liturgiájáról hangzottak el előadások. A délutáni ülésszakot Szent István és az utókor témájának szentelték. Gergely Jenő, Kralovánszky Alán, Makkai László, Török József, Klaniczay Gábor, Kardos József egyebek közt a fehérvári királyi temetkezőhelyről, a szent király történelmi kultuszáról, középkori legendáiról, a Szent István-i állameszméről és a Szent Korona-tanról, az 1938-as Szent István-év eseményeiről és más, korunk számára is aktuális mondanivalókat hordozó témákról szólották. Magyarországon tása, rendbehozatala. A zsinagóga felújítási költségeinek felét a magyar állam vállalja, idén 200 millió forintot különített el a kormány erre a célra. A pár napos látogatás alatt híres vendégünk dokumentumfilmet is forgatott; Budapestről, gyökereiről. Tony Curtis Keller Lászlóval, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának és az Emanuel Alapítványnak az elnökével együtt részt vett a magyar zsidó mártírok emlékművének ünnepélyes alapkőletételén is. SZENT ISTVÁN-TANÁCSKOZÁS EMANUEL ALAPÍTVÁNY 6
