Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-08 / 1. szám
A második múzsa hajléka Beszélgetés G/atz Ferenccel\ a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettesével A görög mitológiában Klió volt a második múzsa, aki pártatlan szigorral jegyezte fel az emberiség cselekedeteit. A történetírás múzsájának hazai hajléka ma a budai várnegyedben van, ott, ahol az ódon Úri utca kiér a Mária Magdolna templom romkertje mellett a Kapisztrán térre. Az épület valaha kolostor volt, majd a magas királyi Helytartótanács székelt benne, amely 1848. március 15-én a pesti forradalom küldötteinek láttán „reszketni méltóztatott”. — A Történettudományi Intézet nemzetközileg is ismert, rangos intézmény. Mivel alapozta meg ezt a hírnevét? — A magyar történettudomány már a két világháború között erős nemzetközi pozíciókat épített ki. Később egy időre visszaszorult, de 1955-ben már előadással, hozzászólásokkal képviseltette magát a történész-világkongresszuson. Az igazi előretörést a 60-as évek második fele hozta meg, amikor a politikai fejlődés lehetővé tette, hogy ismét erőteljesen lépjünk fel a nemzetközi szakmai porondon. Mindehhez persze, egy olyan színvonalas történészgárdára volt szükség, amely képes volt nemzetközi fórumokon szerepelni. Ez az időszak, amikor komoly eredményeket értünk el a Monarchia történetének, valamint a két világháború közötti időszaknak a kutatásában. Ugyancsak ez idő tájt építette ki a magyar történettudomány erős nemzetközi kapcsolatrendszerét, és mint mondani szokás, mindkét világ szemében elfogadott „konferenciázó” ország lettünk. Ránki György, az intézet akkori igazgatóhelyettese, mai igazgatója személy szerint is hallatlan energiával, mintegy „a magyar történettudomány külügyminisztereként” alakította szakmai külkapcsolatainkat. — Melyek jelenleg az intézet fontosabb tervei? — Terveink között Magyarország történelmének alaposabb külföldi megismertetése és a magyar történetírás álláspontjának hatékonyabb képviselete kitüntetett helyen áll. A közelmúltban megjelent az intézet kiadásában egy új angol nyelvű folyóirat, a „Danubian Historical Studies”. Ugyanak»kor arra törekszünk, hogy nemcsak a világkongresszusokon, hanem a kisebb szakmai albizottságokban is növeljük a magyar történészek jelenlétét. Korurikban ezekre a tematikus nemzetközi bizottságokra, — a II. világháború történetével foglalkozó bizottság, az újkori diplomáciatörténeti bizottság, a nemzetközi gazdaságtörténeti bizottság stb. — esik a szakmai-nemzetközi viták súlypontja. Dr. Glatz Ferenc, a történettudományok kandidátusa, az Intézet igazgatóhelyettese — Milyen jelentősebb munkák készülnek az intézetben? — Amíg az elmúlt húsz esztendő az összefoglaló munkák megírásának, nemzetközi pozíciónk kialakításának ideje volt, addig a következőkben nagy gondot kívánunk fordítani a műhelymunkákra, mindenekelőtt a magyar történelem forrásainak kiadására és feltárására. Az előző időszakban is folyó, de az összefoglalók miatt kissé elhúzódó forrásfeltárásainkat meggyorsítjuk. így kiadásra vár az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, az Árpád-házi királyok számos oklevele, a magyar királyok rendeletéi, Zrínyi Miklós iratai, Kossuth Lajos iratai, az 1867—1918 közötti közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek, Károlyi Mihály levelezése, a francia külügyminisztérium 1919—1933 közötti iratai Magyarországról, Bajcsy-Zsilinszky levelezése stb. Indítunk új sorozatokat is. így megjelentetjük Magyarország török utáni berendezkedésének tervét és aktáit, Széchenyi István összegyűjtött levelezését, a Jászi-féle nemzetiségi minisztérium iratait (1918—1919). Seton Watson Magyarországról írott cikkeit és levelezését, az 1946. évi békeszerződés történetével kapcsolatos iratokat. A forráskiadványok készítésébe szeretnénk fokozatosan bekapcsolni fiatal munkatársainkat is, akik a szakmai, mesterségbeli iskolázottságot a forráskutatás közben sajátíthatják el a legjobban. Már a Magyarország története újkori köteteinek készítésekor fölvetődött egy összefoglaló újkori magyar társadalomtörténeti munka elkészítésének igénye. A korábban megkezdett, elsősorban a 19— 20. századi munkásságra, parasztságra és részben kispolgárságra vonatkozó kutatások most tematikailag kibővülnek az arisztokráciakutatással, a polgári hivatalnok középosztály történetével, a magyarországi zsidóság történetével, a Monarchia hadseregének társadalomtörténetével, és ezeknek eredményeit az intézet részben saját kiadású monográfiasorozatában adja közre. Ugyanakkor hamarosan elkészül Ránki György és Hanák Péter főszerkesztésében az újkori magyar társadalom történetének 40 íves összefoglalója is. A művelődés története az elmúlt tíz esztendőben szinte divatos kutatási területté vált. A szellemi élet egyes területeinek összefoglaló művei — irodalomtörténet, művészettörténet, a történetírás története, különböző természettudományok története, az iskolázás története stb. — részben elkészültek, részben készülőben vannak. Az intézet most egy korszák, a polgári kori, vagyis az 1867—1945 közötti Magyarország művelődési viszonyaiban kíván mélyfúrásokat végezni. Ezek a kutatások kiterjeszkednek a film, a sajtó, az irodalmi ízlés, a könyvtárügy történetére is. 1989-re Lackó Miklós szerkesztésében terjedelmes tanulmánykötetet tervezünk az elkészült tanulmányokból. — Érzékelhető tehát a felzárkózás a nemzetközi mezőnyhöz. A történettudomány azonban rendkívül szerteágazó; a kutatások alapossága, lendülete nyilván nem egyforma minden részterületen ... — A legnagyobb lemaradása a magyar történetírásnak — az aktualitás szempontjából tekintve a lemaradást — a magyarországi nem magyar népek története területén adódik. Ismeretes, hogy a korábbi időszakokban elsősorban a magyarországi nemzetiségpolitika történetével foglalkoztunk, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy rámutassunk a magyarországi uralkodó osztályok nemzetiségpolitikájának hiányosságaira és ezen önkritikus álláspontból mutassuk meg szomszédainknak, hogy mi képesek vagyunk szembenézni a magunk nacionalizmusával. Kevesebb figyelmet fordítottunk azonban arra, hogy a történeti Magyarország területén élő nem magyar népek történetét is kutassuk, és a különböző etnikumok társadalmi együttélésének történetéről beszéljünk. Ezért az intézet igazgatósága külön kutatási tervet dolgozott ki a magyarországi nem magyar népek történetére vonatkozóan. Tanulmányok készülnek a középkori Magyarország egyes népeiről, azok település- és társadalomtörténetéről, a 150 éves török uralom alatt végbement etnikai változásokról, azaz nem a telepítéspolitikáról, hanem a betelepültekről, a 19. században nemzeti értelmiségüket és kultúrájukat kialakító népekről, ezek társadalmi elhelyezkedéséről a polgári átalakulásban stb. E tárgyban 1990-re egy tanulmánykötet is összeáll a honfoglalástól napjainkig terjedő korszakról. Nehezen tudjuk betölteni a magyar középkor kutatásában keletkezett hiányokat. Ismeretes, hogy az 1949 utáni politizáló történetírástól elsősorban az új- és legújabb kor kutatását várta el a tudománypolitikai vezetés. 1976-ban ugyan az intézetben külön középkori osztályt hívtunk életre, ám közben az egyetemi képzésben sajnos háttérbe szorult a középkor, így mind kevesebb, latint és középkori forrásokat ismerő fiatal kutatóra számíthatunk. Az egyháztörténet kutatása még nehezebb eset. Az 1949 utáni egyházpolitika majdnem teljesen felszámolta az egyház kulturális intézményeit, így a színvonalas katolikus, és részben a protestáns és zsidó egyháztörténet-írás szervezeti kereteit is. Ugyanakkor a világi kutatóintézetek, tanszékek sem fordítanak kellő gondot az egyháztörténetre, mondván, hogy az elsősorban maguknak az egyházaknak lenne a feladata. Holott az egyházi kultúra a nemzeti kultúra szerves része, abból kiszakítani nem lehet, ezért létre kell jönnie egy megállapodásnak az Akadémia és az egyházak között a kutatási témákról és egyházi személyek világi intézményekben történő képzéséről. — Személy szerint mostanában min dolgozik? — Ami személyemet illeti: Hajnal István történetíró életművének kapcsán egy nagyobb, a modern történetírás elméleti és módszertani kérdéseit tárgyaló monográfián dolgozom. Emellett most adtam nyomdába József nádor 1809—1812 közötti iratait és megszerkesztettem a Magyarok a Kárpát-medencében című kötetet a História könyvek sorozat számára. Ez magyar és angol nyelven több mint 300 oldal terjedelemben, gazdag képanyaggal mutatja be a nemzeti, nemzetiségi kérdést, magyarok és nem magyarok viszonyát a Kárpát-medencében a honfoglalástól napjainkig. Szintén a História könyvek sorozatban készül A 20. század históriája című 3 kötetes munka, amelyben fiatal munkatársaimmal századunk magyar történelmének tényszerű és minden eddiginél részletesebb feltárására törekszünk. P. L. 5
