Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-06-24 / 12. szám
5 1. Szlovák népviseletbe öltözött iskolások táncbemutatója az acsai kastély parkjában. 2. A Csongrád megyei Magyarcsanád községben már tíz éve működik nemzetiségi általános iskola. A meglévő iskolát 3 tanteremmel, szertárakkal, tornateremmel bővítették. Az oktatási intézményben külön tanítjék a román és a szerbhorvét nyelvet. 3. A Duna menti Bár községben olvasötébort szerveztek német nyelvű nemzetiségi gyerekek részére. 4. Közel négyszázan gyűltek össze a román határtól néhány kilométerre fekvő Elek község kultúrotthónéban, a VI. Békés megyei nemzetiségi klubtalálkozóra. 5. A Szlovák Gimnázium Általános Iskola és Kollégium 36 éves történetében eddig S60 diák végzett, és közülük több mint a fele folytatott felsőfokú tanulmányokat. Napjainkban • általános, négy gimnáziumi osztályban és egy óvodai csoportban 240 gyerek sajátítja el az általános ismeretek mellett a szlovák nyelvet. 6. A bunyevác-horvátok letelepedésének 300. évfordulóién ünnepséget rendeztek a Vígszínházban. 7. Ünnepi ülést tartott a Magyarországon élő nemzetiségiek - délszláv, német, román és szlovák - demokratikus szövetsége. Az ünnepi ülés alkalmával a bolgár művelődési otthonban fotókiállítást rendeztek a nemzetiségiek magyarországi életéről. jük cserealapnak, az erdélyi magyarság helyzetét befolyásoló tényezőnek. Egyrészt naivitás lenne bármiféle ilyen kereskedésre spekulálni. másrészt a mi politikánktól ez teljesen idegen. Nekünk a magabiztos, jó közérzetü, kettős kultúráját bátran vállaló nemzetiségi állampolgár nem csupán elveink, hanem gyakorlati érdekeink szempontjából is fontos érték. Nem kíván sok magyarázatot az a törekvés, hogy például mind több, nemzetiségi anyanyelvét magas szinten ismerő, azt különböző szakmákban hasznosító magyar állampolgár tevékenykedjék a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi együttműködésben, az idegenforgalomban, a tudomány és a kultúra számos területén. Életbevágó szükségletünk, elemi érdekünk a szomszéd népekkel való szorosabb, népeket és embereket ténylegesen összekapcsoló együttműködések ösztönzése és erősítése. Politikai egyszeregy tehát, hogy hazánk nemzetiségi lakosságának, ezen belül ifjúságának és értelmiségének előzékeny és hatékony feltételek álljanak rendelkezésére nemzeteket, szomszédokat összekötő lehetőségük minél erőteljesebb kifejtéséhez, a sokat emlegetett híd szerep gyakorlásához. Az elmúlt években nemzetiségi politikánk cselekvőbb, kezdeményezőbb és határozottabb lett. Síkra száll az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesítéséért. Mind a kétoldalú, mind a többoldalú nemzetközi fórumokban következetes politikai, diplomáciai tevékenységet ösztönöz ennek érdekében. A szomszédos országokkal való rendezett, baráti viszony és a szoros együttműködés fontos elemeinek tekinti a nemzetiségek támogatását anyanyelvűk megerősödéséhez, kultúrájuk gyarapításához, az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. Egyre általánosabb, nemzetközileg is térthódító az a vélemény, hogy a nemzetiségek kérdése egyetlen országnak sem lehet kizárólagos belügye. Az a tapasztalat is általánossá válik, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémákat nem lehet egyszer s mindenkorra „véglegesen” megoldottnak tekinteni, ezek állandó figyelmet és gondoskodást igényelnek. Az őszinte, becsületes, a nemzetközi viszonyokat is figyelembe vevő magyar politika kézzelfogható, fontos eredményeket ért el az elmúlt években. Szomszédainkat számba véve legtöbb esetben jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy a nemzetiségek nem viszályforrások, hanem az együttműködés tényezői. Figyelembe vesszük mindazon sajátosságokat, amelyek a szlovéniai, horvátországi, vajdasági, burgenlandi, felvidéki és kárpátaljai magyarság helyzetét, körülményeit befolyásolják, és azokhoz rugalmasan alkalmazkodunk. Fájdalmas és köztudott, hogy az erdélyi magyarság ügyében egyelőre nincs együttműködés. A tudományos vizsgálatok összegző megállapításai szerint a nemzetiségi létfeltételek, a történelmi előzmények és a mai sajátosságok, a tucatnyi konkrét befolyásoló szempont különbözőségei lehetetlenné is teszik a mechanikus, egy kaptafára húzott gyakorlat alakítását. Tudatában vagyunk és aszerint járunk el, hogy mind a hazai nemzetiségek, mind a szomszédoknál élő magyar kisebbségek igényeinek kielégítése - a külső és a belső feltételek függvényében - igen változatos, sokszínű lehet. Ezért is ártalmas az uniformizálás, a gépies méricskelés. Kisebbség és többség, nemzetiség és anyanemzet bonyolult kapcsolatrendszerében ugyanakkor van általánosítható és közösen alkalmazható elem, amit a türelem, a megértés, a bizalom és az együttműködés fogalmaival írhatunk körül. A kisebbséghez való viszony egy társadalom fejlettségének, érettségének, politikai kultúrájának mércéje. A kisebbségek jogainak működése - a demokrácia próbaköve. Csak az a társadalom képes megoldani a nemzetiségi kérdést, amely a politikai demokráciát, a hatalomból való aktív részvételt, a szabadságjogokat minél szélesebb körben alkalmazza. A Magyar Népköztársaság erre törekszik. GÖNDÖR PÉTER kérdés több oldalról7
