Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-06-10 / 11. szám
PUSZTA A BALATONPARTON A 7. számú főút mentén, Za- A műemléki helyreállítás 1957- márdi és Balatonföldvár között, ben kezdődött meg, s ma a Baa 140 méter magas Kápolna- laton egyik idegenforgalmi közdomb északnyugati lankás lejtő- pontja és látványossága. A szé- 1 jén épült fel Szántódpuszta. pen felújított epületek között sé- Először az 1055-ből származó tálva, a magyar irodalom két jetihanyi alapítólevélben említik les képviselőjének alakja is „fel„Kak-Szarma” néven. tűnik”, hiszen valaha itt boroz-Szántódpuszta a magyar me- gatott Pálóczi Horváth Ádám, zőgazdaság múltjának, hagyó- kedves barátjával Kazinczy Femányainak emléke: egy 17-19. renccel. A népies költészet jeles századi, érintetlen állapotban képviselője 1787-91 között bémegőrzött majorság. A török reite a pusztát, itt látogatta meg idők alatt elpusztult Árpád-kori 1789-ben a széphalmi mester, falu határát a török kivonulása Kazinczy, után, 1726-ban a bencés rend A környék legnagyobb lovaskapta, s a rend építette ki a ma központját és kutyatenyészetét is látható építészeti együttest, alakították itt ki, a nyári idő-A Balaton északi partján nyaralók nem bánják meg, ha egy kissé félreeső, bakonyi falucskába is kirándulnak egyszer; a Dunántúlon ritka szélmalmok közül kettő is megmaradt Tésen, egymás szomszédságában. Közülük a Helt-féle, ma is működőképes. A tési fennsík Zirctől 32, Várpalotától 16 kilométerre fekszik, valamikor királyi vadaskert volt, a környékhez több Mátyás királymonda is fűződik. A község főutcáján, az egyik takaros porta előtt tábla igazít el, merre juthatunk fel a Helt-féle szélmalomhoz. Az udvaron pirospozsgás öregember fogad s igazán nem kell biztatni a mesére. A felesége is hamarosan előkerül a valamikori bognárműhelyből, mert hogy a házigazda, Helt József korábban kerékgyártó és bognármesterként is működött. A malom apáról fiúra szállt. Mivel a környéken nem maradt más malom, a falubeliek kérésére ő is nekifogott az őrlésnek. Az 1840-ben épült Helt-féle és az 1924-ben épült Ozi-féle holland típusú szélmalmok jellegzetessége, hogy a tetőzetük forog, a malomtörzsük kőből készült, meghajtószerkezetük a hat vitorlás szárny. A jelenleg is működő Helt-féle malomban gabonát daráltak, teljesítménye kedvező szélviszonyok mellett, napi négy mázsa volt. Helt József és a felesége nemcsak a kulcs őrizői, hanem gondnokai és ha kell, idegenvezetői is a szélmalomnak, amelyet a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal megvásárolt tőlük. A nyugalmazott molnár és bognár tréfára kész ember, szívesen idézi a régi időket, különösen azokat a napokat, amikor 1940-ben itt forgatták a népszerű Dankó Pista című film jeleneteit. Naponta 3-400 látogató is megfordul erre a nyári időben, és amint a vendégkönyv mutatja nemcsak Magyarországról. Az ösküi kerektemplom A „királynők városaként” emlegetett Veszprém gyönyörű természeti környezetével is vonzza a turistákat. A Balatonfelvidéknek, Bakonyaljának is nevezett terület sűrű erdőivel, barátságos tisztásaival, ódon váraival és várromjaival, csodálatos kis falusi templomaival soksok élménnyel ajándékoz meg. E vidék egyik legjelesebb műemléke a Veszprém közelében, a 11-12. században épült ösküi kerektemplom. Ha visszarepülünk az időben, láthatjuk a honfoglaló magyarokat, amint rátalálnak a sáncokkal megerősített helyre, a mai Veszprémre. Még Géza fejedelem idején kialakult itt az első magyar püspökség. Veszprém a messze környék közigazgatási és kulturális központja lett, püspökségének fennhatósága alá tartozott a fél Dunántúl. Szent István és felesége, Gizella 1 10
