Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-05-06 / 9. szám

Az utóbbi évtizedek nem ked­veztek a történettudomány segéd­­tudományainak, sőt a társada­lomtudomány egyes területeinek sem. Hosszú ideig érvényesült ugyanis az a felfogás, hogy a nemzeti történelem feltárása és bemutatása során kár szót veszte­getni az egykori elnyomó osztá­lyok, így a feudális reakciót meg­testesítő nemesség szerepére és teljesítményére. Megszakadt a cí­mertani, családtörténeti, pecsét­­tani és hivataltörténeti kutatások nagy hagyományokra épülő és gazdag eredményeket hozó folya­mata. Napjainkban azonban új­fent megnövekedett a segédtudo­mányok szerepe az egyetemi kép­zésben, megújult, s számos fiatal szakember részvételével beindult a nemességkutatás, és megkezdő­dött Nagy Iván: „Magyarország családai címerekkel és nemze­dékrendi táblákkal” című művé­nek reprint kiadása. A mű és szerzője régóta foga­lommá vált. A genealógia iránt érdeklődők már a századfordu­lón is csak a „nagyiván” után tu­dakozódtak a könyvtárakban és könyvkereskedésekben, s több­nyire maguk sem gondoltak bele, hogy a tizenhárom kötetre menő kiadvány címét, vagy a szerző ne­vét mondják-e ki. Nem kétséges, hogy a Csákyak harci érde­meikért nyertek nemességet és birtokot a Felvidéken. Holott Nagy Iván (1824-1898) hús-vér figura volt, méghozzá nagy teher- és munkabírású, „bé­kebeli” matériából való. Elviselte a politika már akkoriban sem csekély terheit, s pályatársaival - főként Horváth Mihállyal, Szalay Lászlóval és Szinnyei Józseffel - annyi adatot tárt föl, s hozott a közönség tudomására, ami ma egyik-másik tudományos intézet­nek is becsületére válna. Életrajzi adatait nem nehéz összefoglalni. Nógrád megyében született, Balassagyarmaton, s ott is halt meg, horpácsi kúriájában. Kisnemesi családból származott, s jobb híján értelmiségi pályát vá­lasztott, tehát joghallgatónak állt. Jurátusként asszisztálta végig az 1847/48. évi rendi országgyűlést, azaz a polgári átalakulás törvé­nyes és forradalmi folyamatát. A szeme láttára végbemenő átala­kulással egyet is értett, mert a „nagy év” őszén honvédnek sze­gődött, s végigharcolta a függet­lenségi háborút. Főhadnagyi rendfokozatig vitte. A bukás utá­ni kényszertoborzást úgy úszta meg, hogy nevelői állást vállalt egy „gutgesinnt”, azaz császárhű főnemesi családnál, s azt külföld­re is elkísérte. Velencében buk­kant rá a Luigi Gritti életéről szó­ló emlékiratokra, s eképp a Mo­hács utáni évek talán legfonto­sabb forrásbázisára. Ettől kezdve művei és rangjai hordozzák élet­útját: 1853-as visszatérése után az Egyetemi Könyvtár alkalmazott­ja, itteni működése közben kia­dott genealógiai munkája (1857— 1868) folytán az Akadémia leve­lező tagja, a Kiegyezés után pe­dig a Magyar Történelmi Társu­lat választmányi tagja lett. Sokfé­le témáról írt, életművének lénye­ge mégis csak az marad, hogy ő hozta létre a Genealógiai és He­raldikai Társaságot, Nógrád me­gye múzeumát, s nagy elszántság­gal készülődött arra, hogy Bo­­rovszky Samu felkérésére megírja Nógrád megye történetét. Fő műve, a most reprint ki­adásban megjelent családtörténet korántsem hibátlan, hiánytalan és kész alkotás. Legszembetű­nőbb fogyatékossága az, hogy a szerző nem mindenütt tünteti fel a női ág tagjait, a nemesítés keltét és a birtokadományozás kihirde­tésének színhelyét. Kifogásolható még a családi címerek leírásában fellelhető pontatlanságok nagy száma. Nagy Iván komoly ment­sége azonban az a tény, hogy mostoha körülmények között gyűjtötte anyagát, ki volt szolgál­tatva adatszolgáltatóinak, akik nem mindig adták át a családi le­véltárak mélyén porladó anyagot oly egyszerűen az Egyetemi Könyvtár főtisztje, illetve őre ké­résére. Képanyagunk az újra megje­lent mű mellékleteiből válogatott. SIMON V. PÉTER Örömmel értesítjük / kedves vendégeinket, hogy megnyitottuk a felújított MÚZEUM KÁVEHAZAT (Budapest Vili., Múzeum krt. 12.). A Kávéház régi hangulatával várjuk Ónokét éttermünkben, teraszunkon és presszónkban. Egyéni hangulatú rendezvények szervezéséhez különtermünkkel állunk rendelkezésükre, (telefon: 138-282). PEST-BUDAI _ Z'/YIfÁ 'gÁÍ/A /fi/__ „MI MINDIG A FEDÉLZETEN VAGYUNK!” MENETRENDSZERŰ SZÁRNYASHAJÓJÁRAT: Budapest-Bécs-Budapest Közlekedik: 1988. április 4-től október l-ij> naponta Főszezonban: 1988. május 30-tól szeptember 11 -if* naponta kétszer Menet jegy árak: Felnőtt egyirányú 630. ATS gyermek egyirányú 360. ATS felnőtt retúr 1050. ATS gyermek retúr 630, ATS Utazási irodák, turistacsoportok részére szárnyashajó bérelhető! Információ, hajóbérlés, jegyelővétel Budapesten MAHART Nemzetközi hajóállomás 1056 Budapest. Belgrad rakpart tel.: ISI-953. 181-743 teles: 22-5412 . Becsben M AH AR I Vezérképviselet 1010 Wien, Karlsplatz 2/8. tel.: 65-56-44. 65-38-44 telex 131-(H) I BELFÖLDI HAJÓJÁRATOK ÉS HAJÓPROORAMOk: Menetrendszerű hajójárat a Dunakanyarba (Buda­pest Esztergom Budapest) naponta többször Budapesti sétajárat Műsoros hajoprogramok étkezéssel: Egynapos hajókirándulás a Dunakanyarba; Kínai vacsora hajón; Folklórest Budapesti városnézés ebéddel. Egyéb szolgáltatásaink hajók bérbeadása; programok szervezése; idegenvezetés; vendéglátóipari szolgáltatások megrendelése. Információ: MAHART Vigadó téri hajóállomás tel.: IX1-223 Személyhajózási ( zemegvség 1056 Budapest. Belgrad rakpart tel.: 181-704 telex: 22-5412 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom