Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
Mintha csak a reformkori hagyományok éledtek volna föl az új püspök megválasztásánál. A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének gyülekezetei egy akarattal hívták haza Géniből dr. Harmati Béla Deák-téri lelkészt, aki 1980-tól dolgozott Svájcban a Lutheránus Világszövetség tanulmányi osztályának titkáraként. A bizalom annak az embernek szólt, aki vidéki, majd Deák-téri lelkészként, teológiai tanárként, a Lutheránus Világszövetség állandó munkatársaként egyaránt bizonyította elkötelezettségét Isten és a nép szolgálata iránt. De mit is jelentenek az említett reformkori hagyományok, milyen nemzeti gyökerekkel büszkélkedhet a magyarországi evangélikusság?- A Magyarországi Evangélikus Egyház elnevezése is mutatja, hogy helye van benne más nemzetiséghez tartozó testvéreinknek is - mondja Harmati Béla. - Luther reformációs eszméit először Németországot és külföldet járt soproni és felvidéki kereskedők, diákok kezdték terjeszteni. Magyarországon később, az üldözések után, az 1781-ben II. József által kiadott türelmi rendelet engedélyével szervezett evangélikus egyházba a felvidéki és a délvidéki szlovák és német, valamint az erdélyi német és magyar evangélikusság is beletartozott. A Szent István király óta tudatosan a nyugati kereszténységhez tartozó magyarországi egyházak örökségét, a reformáció egyházai németországi, svájci és hollandiai, valamint skandináv kapcsolataikkal tovább is fejlesztették, ugyanakkor az anyanyelv istentiszteleti használatával, iskolák alapításával, könyvkiadással, bibliafordításokkal tevékeny részt vállaltak a magyar nyelvű kultúra, iskolaügy és a nemzeti öntudat kialakításában. Az evangélikus értelmiség soraiból nagy számban kerültek ki a reformkor nemzeti törekvéseinek jeles képviselői, mint Bajza József, Döbrentei Gábor, Hunfalvy Pál. Deák-téri püspöki templomunkban büszkén őrizzük az evangélikus Petőfi Sándor emlékét, aki iskolánk diákja volt, vagy Kossuthét, aki itt kereszteltette meg a fiait. Egyházunk bibliai, reformációi és evangéliumi hagyományaihoz hálás megbecsüléssel és megőrző szeretettel kívánok én is ragaszkodni. E hagyomány szolgálatában álltak családomban igehirdetőkként és tanítókként az előttem járó nemzedékek, a 18. századig kimutathatóan.- Milyen szerepel töltött be az evangélikus egyház a magyar művelődéstörténetben ?- Luther szerint a pontosan és jól végzett munka is istentisztelet, a maga környezetében mindenki Isten papja: a családfő a családja, a munkahelyi vezető a beosztottjai számára és igy tovább. Ki-ki a maga hivatásában törekedjen ezt betölteni. Ezzel a tanítással együtt járt az, hogy az egyházban elveszítette vezető szerepét a főpapság. A világi elem előtérbe kerülésével megerősödtek a demokratikus vonások, ami a kultúra előrehaladását segítette. Nagy hangsúlyt helyeztek az oktatásra: minden templom mellett működött iskola. Isten igéjét kinek-kinek a saját anyanyelvén kellett olvasnia, ezért Biblia-fordítások készültek és fejlesztették az anyanyelvi könyvnyomtatást. Az iskoláknál nemcsak a népoktatásra, hanem a külföldi tapasztalatszerzésre is súlyt fektettek. így lehetett a legkorszerűbb ismereteket közvetíteni, mint azt például Tessedik Sámuel szarvasi lelkész tette, aki prédikációiban a fejlett mezőgazdasági ismeretekre is megtanította híveit. Az anyanyelvi kultúra azt je„Lábam előtt mécses a Te igéd../' ÚJ EVANGÉLIKUS PÜSPÖK A DÉLI EGYHÁZKERÜLET ÉLÉN lentette, hogy az egyes nemzeti nyelvek irodalmi nyelvvé fejlődtek, nemcsak a magyar, hanem például a szlovén is, mert az első szlovén írásmű Luther Kiskátéja szlovén nyelvű fordítása volt.- Püspök úr a Lutheránus Világszövetség megbízásából tíz esztendeig járta a világot. Van-e élő kapcsolat az itthoni és a külföldi magyar evangélikusok között?- Sokféle és rendszeres kapcsolatot tartunk magyar gyülekezetekkel szerte a nagyvilágban, ezek általában egyesült protestáns közösségek, evangélikusok és reformátusok. Európa szinte minden nyugati országában, de Észak- és Dél-Amerikában is megtalálhatók. Mindenütt lelkészhiánnyal küszködnek, ezért Magyarországról időről-időre küldünk ki lelkészeket. Saö Paulóban például nyugdíjas lelkészek dolgoznak két-három évig az ottani magyar gyülekezetben. Teológiai akadémiánkon külföldi diákok is tanulnak a Német Szövetségi Köztársaságból, Finnországból és egyre több felvételi kérés érkezik Amerikából. A külföldi szolgálatok vezetői is gyakran hazalátogatnak, jelenleg Latin- Amerikából van itt egy lelkészházaspár, a férfi most fog doktorálni teológiánkon. Lánya Észak-Amerikában tanul, jól beszél magyarul, ezért valószínűleg angol-magyar gyülekezetbe kerül majd. Az én egyházkerületemben van egy fölavatott női lelkész, aki amerikai állampolgár. Férje református lelkész, kint tanult az Amerikai Egyesült Államokban, ott ismerkedtek meg, hazajöttek. Az asszony nagy elhatározással és erőfeszítéssel gyönyörűen megtanult magyarul, most Pilisen evangélikus lelkész.- Genfi tartózkodásom idején, rendszeresen szolgáltam a genfi és lausanne-i magyar protestáns gyülekezetekben. Tudom mit jelent idegenben, ha megszólal magyarul az ének, az ige, az imádság. Az anyanyelv szoros kapocs az itthoniak és a távoli magyarok között. A külföldi magyar gyülekezetek hordozói lehetnek a nemzeti kultúrának, meggazdagíthatják az egyes országok és népek életét.- A Magyarországi Evangélikus Egyház nagyságrendben a katolikus és a református mögött áll, 400 ezer körüli lélekszámmal. Melyek a hagyományos evangélikus vidékek?- Ilyen volt a Dunántúlon Kemenesalja, vagy Tolna, Baranya, ahol a háború után a kitelepítések miatt nagyrészt megszűntek az őstelepes gyülekezetek. Evangélikus központ Győr-Sopron és Vas megye, ezek a nyugati határszél néhány gyülekezetétől eltekintve színmagyar közösségek. Békésben, ahol nagyon erősek az evangélikus gyülekezetek, magasabb az elöregedés aránya, mint másutt, mert az iparosodás hiánya miatt a fiatalok elköltöznek a falvakból. Említhetem még Pest és Bács-Kiskun megyét és szűkebb pátriámat, Nógrádot.- Munkájukat élénkülő érdeklődés kíséri. Mennyire tudják ezt kielégíteni?- A Tízparancsolatban megfogalmazott régi szabályok nem egyszerűen bibliai törvények, hanem az emberi együttélés általános követelményei. Ne lopj! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne törj házasságot!... - (ezeknek nem csupán a vallásos nevelésben kell helyet adni). A társadalom azt várja az egyháztól, hogy ezeket az értékeket fokozottabb formában védjük, őrizzük és adjuk tovább. Kérdés, mennyire van erre lehetőségünk? Sem idővel, sem emberrel, sem anyagiakkal nem bírjuk. Nehézséget okoz a lelkészhiány. Az elmúlt évtizedek hazai népesedési gondjai e téren is megmutatkoznak. Nem az érdeklődés csökkent a lelkészi pálya iránt, hanem az eleve kisebb létszámú generációk köréből, kevés fiatal választja ezt a hivatást. Levelező oktatással, önkéntes munkásokkal, presbiterekkel és más világi állásban lévő szolgálatvégzőkkel igyekszünk ezt pótolni. Mivel a reformáció alapelve, hogy minden nép az anyanyelvén hallgathassa az evangéliumot, nemzetiségi gyülekezeteinkbe németül és szlovákul jól prédikáló lelkészeket küldünk ki. Ugyanakkor kérjük a szomszédos országok testvéregyházait, hogy ők is tegyék lehetővé és támogassák az ottani magyar gyülekezetekben az anyanyelv használatát. Különösen is szükség lenne ezen a területen a helyzet javitására Erdélyben. Ezt azért is hangsúlyozom, mert az utóbbi években riasztó híreket kapunk, Erdélybe például a magyar nyelvű bibliát sem engedik be. Szorgalmazom az egyes egyházi közösségek öntevékenységét: a gyülekezet ne várja, hogy a püspök mondja meg, mit kell tennie a saját környezetében. Ki-ki nézzen körül, keresse meg a föladatát és az adott körülményekhez igazítsa a munkáját. Szeretném ezt az öntevékenységet segíteni, bátorítani. Ebben az évben létszám- és vagyonfelmérésre készülünk, mert csak így tudunk majd tervezni a demográfiai változások tekintetében. A hagyományos munkaágakat az igényekhez kapcsolódóan kell átszerveznünk: föl kell karolnunk a nagycsaládosokat, az időseket, betegeket, a mozgássérülteket és feladatunk van az alkoholisták és a kábítószeresek, az Erdélyből hozzánk menekültek között is. Mindez nem teljes kép, csupán néhány gondolat arról, hogy mi az, amit az elkövetkezendő évekre magam előtt látok. Mivel a fiatalok érdeklődése örvendetesen növekszik, tanításukról, s ehhez megfelelő könyvkiadásról is gondoskodnunk kell.-Püspöki szolgálatomat a 119. Zsoltár 105. versével kezdtem: „Lábam előtt mécses a Te igéd, ösvényem világossága.” Isten nevében azzal a reménységgel indulhattam vezetői, tanítói és pásztori munkámban, hogy nem a magam útját járom, hanem előttem Isten igéje a világosság. Jézusra, a testté lett Igére is gondolok ezzel, aki magát nevezte a világ világosságának. Ó segít majd szolgálatom betöltésében, amelyre gyülekezeteink szeretete és bizalma hívott el. Z1KA KLÁRA 10
