Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
Kultúra Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter és Köpeczi Béla művelődési miniszter nyitotta meg Budapesten, a belvárosi Kecskeméti utcában - a Német Szövetségi Köztársaság kulturális hetének kiemelkedő eseményeként - az NSZK Kulturális és Tájékoztató Központját. Megnyitó beszédében Hans-Dietrich Genscher kijelentette: ez az esemény is jelzi, hogy gyümölcsözően fejlődnek a két ország kapcsolatai. Áz intézet megnyitása egyszersmind eredménye a Helsinki Záróokmányban és az 1985-ös budapesti kulturális fórumon megfogalmazott törekvéseknek. A hamburgi egyetemen működő Hungarológiai Központ támogatásáról írt alá együttműködési szerződést a Művelődési Minisztériumban Peter Fischer-Appelt, a hamburgi egyetem elnöke, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Fülöp József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Az ottani egyetem Finnugor Szemináriuma keretében alakult Hungarológiai Központ célja, hogy összehangolja az NSZK-ban folyó hungarológiai kutatást és oktatást. * „Bem József és a lengyelek a népek tavaszán" címmel kiállítás nyílt a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban. A kiállításon különös érdeklődés kísérte azt a két festményt, amelyek egy hatalmas méretű, 120 méter hosszú és 15 méter magas alkotás, az Erdélyi körkép részei. Az 1848-49. évi szabadságharc ötvenedik évfordulójára készült képet - amely Bem tábornok egyik jeles győzelmét, Nagyszeben 1849. március 11-i bevételét örökítette meg - egy alkotóközösség, köztük a magyar Vágó Pál és Spányi Béla festette, a lengyel Jan Styka irányításával. A budapesti bemutató után, 1902- ben a képet különálló, önmagában is művészi részekre szabdalták. Ezután a képek szétszóródtak, és felkutatásukat néhány éve kezdte el Bem szülővárosának, Tamównak a múzeuma. * Magyarország és Írország kulturális kapcsolatainak ápolására, gazdagítására Magyar-Ír Társaság alakult Budapesten. Az elsősorban Írókból, költőkből, műfordítókból, irodalomtörténészekből, egyetemi tanárokból álló társaság elnöke Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója lett. * Az izraeli Haifában élő Gondos Sándor, aki 55 esztendeje működik könyvkereskedőként, és felesége, Gondos Margalit írónő elnyerte a Roboz irodalmi díjat. Gondos Margalitnak eleddig hét könyve jelent meg, és több száz írását közölték a világ magyar nyelvű lapjai. HUNGAROLÓGIAI KUTATÁSOK KÜLFÖLDÖN 26 ország 90 egyetemén 260 oktató, lektor, vendégtanár foglalkozik magyarságkutatással - mondotta Köpeczi Béla művelődési miniszter, a hungarológiai kutatások nemzetközi helyzetéről tartott sajtótájékoztatón. Szükség volna olyan, népszerű külföldi sorozatokban megjelenő kézikönyvekre - állapította meg a miniszter -, amelyek idegen nyelveken nyújtanának hiteles képet a mai Magyarországról, a magyarság jelenlegi kultúrájáról, történelméről. Juhász Gyula akadémikus a Magyarságkutató Intézet, Klaniczay Tibor professzor a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság nevében hangsúlyozták : örvendetes, hogy a hungarológiai kutatásokba egyre nagyobb számban kapcsolódnak be nem magyar hungarológusok. A kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetéről Lizanecz Péter, az újonnan alakult ungvári Hungarológiai Központ professzora adott nagy érdeklődéssel fogadott tájékoztatást. ASZMANN FERENC HALÁLÁRA Életének 81. évében, Rio de Janeiróban elhunyt Aszmann Ferenc. Egyike volt a magyar fotóművészet külföldön élő klasszikusainak. Volt divatáru-kereskedő szülővárosában Debrecenben, kirakatrendező Bécsben (ahová 1944-ben távozott), lapkiadó Saó Paulóban, tanár és festőművész Rio de Janeiróban. S közben - szinte mindvégig - fotóművész. A legnagyobbak közül való. Mint könyveiben és leveleiben, úgy élőszóban is választékosán, élvezetes stílusban fejezte ki magát, pedig először tért haza negyven év után. Mellette lehettem, amikor hazalátogatott, hogy legismertebb felvételeit a Magyar Fotóművészek Szövetségének ajándékozza, „Lélek és művészet a fényképezésben” cimű, magyar nyelvű szakkönyvének kéziratával együtt. A harmincas években ő hozta létre a debreceni fotóklubot. Klasszikussá vált felvételei - a „Rohanó ökrök”, a „Párbaj”, az „Ilyen a háború” - mély humánumot és filozófiai hajlamot sugároznak. Mindhárom fiából fényképészt nevelt. Pályája végén a kamerát felcserélte az ecsettel. Az emberi küzdeniakarás himnuszát zengő „Kőtörő” című festményét a Magyarok Világszövetségének ajándékozta. Kitartó szervezőmunkával létrehozta a brazíliai Magyar Művészek Misszióját. Egyik utolsó levelében írta: „Mi az újjászülető Magyarországért drukkolunk, szívünk a magyar népért dobog.” Balázs Ádám A Tavaszi Fesztivál egyik leglátogatottabb képzőművészeti eseménye volt az Angliában élő festőművész. Roboz Zsuzsi kiállítása a Vígadé Galériában. A tárlatot Bányász Rezső államtitkár, kormányszóvivő nyitotta meg. aki mint Magyarország korábbi londoni nagykövete ismerkedett meg a művésznő munkásságával. (Képünkön Bányász Rezsőtől jobbra Roboz Zsuzsi, balra Teszár József, a Tavaszi Fesztivált szervező Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat vezérigazgatója) FOTÓ: GÁBOR VIKTOR KULTÚRÁNK NAGYKÖVETE VOLT Helsinkiben kezdett finnugor tanulmányaim stockholmi folytatása során találkoztam először Lotz János professzorral, 1963 tavaszán. Szándékot és életirányt eldöntő találkozás volt, mert az első benyomások szigorúan követelő tudósa jó pedagógusnak is bizonyult, aki a szükséges kritikán túl bátorító ösztönzést is adott útkereső diákjainak. Életútja összefügg századunk kavargó fejleményeivel. Kivándorolt magyar munkás fiaként az Egyesült Államokban született, de a Detroitban kezdett elemi iskolát a család visszavándorlását követően már Somogyvámoson fejezte be. A bonyhádi evangélikus gimnáziumba járt, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult magyart, németet és angolt. Ragyogó tehetsége bejuttatta a híres Eötvös Kollégiumba, s 1937-ben kitüntetéssel avatták bölcsészdoktorrá Pécsett. A magyar nyelv és kultúra svédországi terjesztésének nagy nyereségére Lotz János az akkor még főiskolai rangú stockholmi egyetem első önálló intézetébe, az 1929-ben alapított Magyar Intézetbe került magyar lektornak, később docense, egyetemi tanára, 1936-tól igazgatója is lett. Az ő tevékenysége jelentette az intézet fénykorát. Könyvtárat fejlesztett, gyorsan népszerűvé váló magyar nyelvtanfolyamokat indított. Ehhez kapcsolta a magyar irodalom ismertetését is: a tanfolyamok résztvevői magyar színműveket és regényeket olvastak, sőt az átlagosan 15 (!) fős hallgatóság még Az ember tragédiájával is alaposan megismerkedhetett. Munkáját Lotz kiapadhatatlan energiával végezte: nagy feltűnést keltő nyelvtanfolyamain kívül előadásokat tartott a magyar irodalomról, a finnugor nyelvészetről, a magyar nyelvtörténetről, az összehasonlított finnugor és magyar nyelvtudományról. Az öt éve Lotz egykori munkahelyén, a Stockholmi Egyetemen rendezett emlékülésen svéd kollégái és méltatói elmondták, hogyan járult hozzá Lotz János a svéd nyelvészet és nyelvoktatás forradalmasításához. Amerikába visszatérve, általános nyelvészeti professzorként és az Egyesült Államok kormányzata által támogatott Uráli Nyelvi és Területi Kutatások Központjának igazgatójaként szervezte meg azt az egész tudományos világ számára jelentős kutatási programot, amely az uráli és altáji kutatások amerikai kibontakozását hozta. A magyarsághoz való tartozást Lotz János - Kosztolányi Dezső egykori titkára, Gombocz Zoltán érdemes tanítványa - mindig tettekkel dokumentálta: szívósan dolgozott a magyar-svéd, a magyar-amerikai tudományos kapcsolatok fejlesztésén, számos magyar nyelvész köszönhette közreműködésének amerikai ösztönd'Ját DR. LÁZÁR OSZKÁR Lund, Svédország r 4
