Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-03-18 / 6. szám
IMaffis ALAPÍTVÁNY VÉGH SÁNDOR BUDAPESTEN RÁNKI GYÖRGY HALÁLÁRA AZ AIDS ELLEN Az AIDS-fertőzések száma kilenc hónaponként megkétszereződik. A mindmáig gyógyíthatatlan kór megfékezésére jelenleg egyetlen lehetőség a felvilágosítás és a meggyőzés. A betegség terjedésének megakadályozására a már megbetegedettek gondozásának elősegítésére Fisch Miklós, a svájci Aesopus kiadó tulajdonosa alapítványt létesített Magyarországon.- Budapesten, a Ferencvárosban születtem. Úgy élek és dolgozom, mint egy svájci, de azt szeretném, hogy ennek az országnak, amely szülőhazám, s ahová ma is rokoni és baráti szálak kötnek, nyújtsak valamit. Munkámnál fogva jól ismerem Svájcban, az NSZK-ban és Ausztriában is az AIDS problémáit. A veszélyekről jó néhányan azért nem beszélnek szívesen, mert elsősorban azokat a csoportokat fenyegeti, amelyek létezését a világban a prüdéria még sok helyen inkább elhallgatja. A homoszexuálisokról és a prostituáltakról van szó. Fenyegeti az AIDS veszélye azonban a gyermekeinket, azokat a gyanútlan fiatalokat is, akik még csak most ismerkednek az egyik legszebb emberi érzéssel, a szerelemmel. Az ő érdekükben is, az ő felvilágosításukra és meggyőzésükre hoztuk létre az alapítványt. Ezekben a napokban értesültem arról, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztérium engedélyezte a Magyar Homoszexuálisok Országos Egyesületét és ez az egyesület már a mi kiadványainkat használja fel tagjai felvilágosítására. Az alapítvány mottója: „Segítsenek, hogy segíthessünk!” Támaszkodunk a magyar állami egészségügyi szolgálat AIDS-szakértőinek hozzáértésére is.- Több hazai intézmény és vállalat már felajánlotta segítségét, illetve csatlakozott az alapítványhoz, így például az Állami Biztosító, a Főtaxi Vállalat, a Centrum Áruházak vezérigazgatósága, a Pallas Laj>- és Könyvkiadó Vállalat, a MALÉV, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat, a Budapesti Közlekedési Vállalat, az Orion. A megalakulásunkat követően, közvetlenül karácsony előtt, került sor az első jótékony célú bálunkra a Fórum Szállóban. A bál révén egymillió-százezer forinttal gyarapodott az alapítvány vagyona. Azon az éjszakán a Fórum dolgozói térítésmentesen vállalták a munkát. Külön említésre méltó, hogy szegedi papucskészítők 600 ezer forintot juttattak el. Jó volna, ha a határon túl élő magyarok is csatlakoznának munkánkhoz. (MNB-UNICBANK, account no. 14266, Hungarian AIDS Foundation) LÉGRÁDY ESZTER 4 Végh Sándorral, a világhírű magyar hegedűsiskola „utolsó mohikánjával” - az elnevezés tőle származik - abból az alkalomból beszélgettünk, hogy a hetvenöt éves művész mesterkurzust vezetett a budapesti Zeneakadémián.- Hubay Jenőnek és magyar professzoraimnak köszönhetem minden tudásomat - mondja az 1946 óta Svájcban élő hegedűművész, karmester. - Jelenleg a salzburgi Mozarteumot igazgatom. Karajan és Böhm után megkaptam a Mozart aranyérmet. Ez az elismerés nemcsak nekem, hanem a „magyar iskolának” is szól. Örülök, hogy tudásomat átadhatom az ifjú magyar tehetségeknek. Ami terveimet illeti: Schiff Andrással Beethoven-ciklust készítünk a Decca Hanglemezgyár részére. Schiff felesége, Yuko Siokava japán hegedűművész egyébként tanítványom volt. A „villáminterjúnak” itt vége is szakad, mert a zeneakadémiai növendékek már várják a mestert. Annyit még sikerül megtudnom a művész feleségétől, Nagy Aliztól - aki a Vígszínház ünnepelt színésznője, a Zilahy-filmek főszereplője volt -, hogy két gyermekük van. Leányuk egy Batthyány grófhoz ment férjhez, az Egyesült Államokban élő fiuk magyar lánnyal házasodott. így tehát - amire nagyon büszkék - az unokák, a harmadik generáció is tökéletesen beszél magyarul. Végh Sándort a Budapesti Tavaszi Fesztiválon láthatja legközelebb a honi közönség: ő vezényli a Fesztivál Zenekart. B. A. Az egyházak életéből Új, havonta jelentkező műsort indított a Magyar Rádió „Vallások világhíradója” címmel. A műsor a világ egyházainak és vallásainak aktuális jelenségeit, problémáit, életét kívánja bemutatni. * II. János Pál pápa június végi ausztriai látogatására zarándoklatot szervez a magyar katolikus egyház. A zarándoklatot Paskai László bíboros-érsek vezeti. * Jeruzsálemben megrendezték a budapesti Országos Rabbiképző Intézet egykori növendékeinek találkozóját, az intézet megalapításának 110. évfordulója alkalmából. Az eseményen megjelent Izrael vallásügyi minisztere, aki hivatalában is fogadta a magyarországi rabbikar képviselőit. A kötelességtudat és kötelességteljesítés volt Ránki György lételeme, életformája. És mi mindent jelentett nála ez a fogalom! Vezetői munkát a Történettudományi Intézetben, az Akadémia történelmi és filozófiai osztályán, az egyesült államokbeli bloomingtoni egyetem magyar tanszékén; oktatást ott és itthon; előadásokat szinte a világ minden táján. S jelentette mindezek alapját és forrását: a szüntelenül új meg új kérdéseket fürkésző tudományos kutatást, az állandó intellektuális készenlétet és tudósi izgalmat. Munkabírása határtalannak tűnt. Ránki György nem egyszerűen tehetséges volt, hanem kivételes, rendkívüli tehetség - olyan, akiből csak kevés születik egy-egy történetírói nemzedékben. Az ő generációja borzalmak évadján serdült; maga gimnazistaként járta meg a poklot, a hitleri koncentrációs tábort. Az ő generációja csodás remények és feszülő elszánások korában vált felnőtté; ő már az új Magyarországon érettségizett, és végezte tanulmányait a közgazdasági egyetemen és a bölcsészkar történelem szakán. Közgazdaság és történelem s a két stúdiumot egyesítő gazdaságtörténet művelése indította el a vasszorgalmú egyetemistát tudományos pályáján, meghitt barátjával, Berend T. Ivánnal együtt, egy olyan tartós, zavartalan és kölcsönösen ösztönző alkotói együttműködésbe, amely nemcsak alapvető tudományos eredményeket hozott, hanem magasrendű és példaszerű etikai értéket is képviselt. Nagyrészt az ő kutatói buzgalmuknak köszönhető, hogy történelmi konkrétságában tárulkozott fel előttünk a hazai tőkés fejlődés sajátos menete. A többoldalú elfogultságokkal szemben egyre reálisabb megvilágítást nyert Magyarország helye a dualista monarchiában, az ellenforradalmi rendszer politikájának addig többnyire egybemosott-egybemosódó irányzat- és árnyalatsora, Trianon hatása a magyar gazdaságra-társadalomra, olyan időpontban, amikor e fájdalmas kérdés bolygatása még sokáig tabunak számított. S a kutatómunka szünet és pihenés nélkül folyt tovább: mindjobban kiszélesedett térben és időben. Ránki György már a hatvanas évtized elején monográfiát írt a magyar tervgazdálkodás első éveiről, majd újabb nagyszabású vállalkozáshoz fogott: a második világháború történetének megírásához. Olyan impozáns, időálló értékű szintézist készített, amely egy szakavatott történészkollektívának is díszére válna. Az 1944-es Magyarország társadalmi és morális mélypontjának hatótényezői, a magyar holocaust körülményeinek szenvedélyesen tárgyilagos feltárása, ezek a kérdések kerültek kutatói érdeklődésének egyik gyújtópontjába. A másikban pedig ott volt és ott maradt mindvégig (gyötrelmes a szó: mindvégig) a gazdaságtörténet művelése, mindig a hazai problémákból kiindulva, de egyre szélesebb horizonttal. Alig néhány hete látott napvilágot a szerzőpáros újabb nagy munkája: Európa gazdasága a XIX. században. A nemzetközi szakirodalomban is páratlan vállalkozás ez: egy tömbből faragott szintézis Európa múlt századi gazdaságfejlődésének egységéről és régióinak sajátosságairól, kölcsönhatásairól. A szakma nemzetközi műhelyei már a hatvanas évek elejétől felfigyeltek Ránki György munkásságára. Tudományos sikert sikerre halmozott, biztos felkészültségével, széles körű nyelvtudásával. Az 1985-ös stuttgarti történész-világkongresszuson a Nemzetközi Történettudományi Bizottság első alelnökévé választották. Amióta pedig - a nyolcvanas évek elejétől - a bloomingtoni egyetemen létesült magyar tanszék vezetőjeként dolgozott, hallatlan energiájával történelem- és társadalomtudományunknak, a magyar kultúrának szinte központi képviseletét alakította ki az Egyesült Államokban. S mindeközben megmaradt szerény, kedves, pózok nélküli, egyszerű embernek, családján féltő szeretettel őrködő férjnek, apának, igaz barátnak, munkatársnak, tanárnak. Valami ösztönös, született demokratizmus és puritánság jellemezte lényét, minden külsőség és cikornya távoltartása. Mély érzések, amelyeket inkább kesernyés humorba burkolt, mintsem érzelmességben oldott volna fel. Ránki György tudósi pályájának három és fél évtizede alatt olyan munkákat írt, amelyek fényes fejezetét alkotják a magyar történetírás történetének. Korai halála - mindössze 58 éves volt, amikor elvitte tőlünk a súlyos betegség - ma még fel sem mérhető vesztesége a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének, a magyar és az egyetemes történettudománynak, az egész magyar szellemi életnek. PACH ZSIGMOND PÁL akadémikus, az MVSZ elnökségi tagja MAGYARORSZÁG BRISBANE-BEN Hatalmas Budapest-látkép fogadja majd a vendégeket az Expo’88 magyar pavilonjában. A „Szabadidő a technika korában” címmel sorra kerülő világkiállítást az ausztrál államszövetség megalapításának 200. évfordulója alkalmából rendezik meg, Queensland szövetségi állam fővárosában. A magyar kiállításig egy szecessziós padokkal, kandeláberekkel szegélyezett sétányon juthatnak el a látogatók, akik magyar vendéglőbe és kávéházba is betérhetnek. A folyamatos filmvetítés történelmi múltunkat, kultúránkat, a mai Magyarországot mutatja be az érdeklődőknek. Fisch Miklós, az alapítvány életrehívója
