Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-03-04 / 5. szám
A nyugat-magyarországi Kőszeg büszkélkedhet az ország egyik, régi korok arculatát és életmódját megőrző történelmi városmagjával. Nem csoda Ihát, ha évente egymillió turista fordul meg itt. A város vezetői remélik, hogy az elmúlt két évtizedben megindult fejlődés folytatódik, s a vendégjárás tovább ösztönzi, izmosítja a hajdan szép napokat látott kézművesipart is. KÉZMŰVES MÚLT A Jurisich Múzeum kiállításán, a Hősök tornyában megismerkedhetünk a kőszegi iparos dinasztiák történetével és egy kicsit a jelennel is. Dr. Bakay Kornél középkorral foglalkozó régész, múzeumigazgató régi álmát valósította meg, amikor létrehozta a kézműves és céhes história múzeumát. Munkatársaival tizenhárom műhelyt rendezett be, amelyekből a kőszegi mesterek portékáit, szerszámait, s a céhek világának számos érdekes dokumentumát ismerhetjük meg. — Kőszeg Sopronnal együtt a nyugati vidék legjelentősebb városa volt — meséli az igazgató. — Sopron 1270-ben, Kőszeg 1328- ban kapott a királytól városi kiváltságot. Kőszeg szabad királyi város anyagi létének a marhakereskedelem és a bor volt az alapja. E városi élettel együtt járt a kézművesség kibontakozása. Az Anjou-időkből az aranymívesekről van adatunk, akik már ekkor itt tevékenykedtek, de céhet nem alkottak. A legelső céhet takácsok alapították 1504-ben. A 16—17. századból már huszonhét különféle mesterség helyi űzéséről tudunk. A céh érdekvédelmi szervezet volt, szigorú minőségi követelményekkel és magatartási formákkal. A 16. századi európai eszmeáramlatok — folytatja Bakay Kornél — gyorsan ideértek, és Sopron mellett hamarosan Kőszeg lett a reformáció fészke. Az evangélikusok már 1540-ben gyülekezetei alkottak. 1617—1620 között építették, a mai Szent Imre templomot, amit az ellenreformáció idején elvettek tőlük. 1491-től 1657-ig Kőszeg közjogilag Ausztriához tartozott, egyházilag nem. A Rákócziszabadságharc idején a lakosság jó része elmenekült vagy elpusztult, ezért 1712-ben a szatmári békekötés után számottevő betelepítésre került sor. Ekkoriban érkeztek a városba az újabbkori nagy kézműves dinasztiák megalapítói: a Schätzelek, a Lauringok. A német Kőszegi iparosok
