Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-03-04 / 5. szám

ÚJ PÁLYÁZATUNK! Készítsük el a magyar emlékek térképét! Küldjön egy képet és egy történetet! Szerte a világban, távol Ma­gyarországtól rengeteg a magyar vonatkozású emlék: történel­münk, művelődésünk jeles alak­jainak emlékei. Szobrok, táblák, utcanevek, sírkövek . . . I Valószínűleg mindannyian tu­dunk néhányról. De csak néhány­ról. És vajon ismerjük-e történe­tüket? ÁLLÍTSUK ÖSSZE A MAGYAR EMLÉKEK TÉRKÉPÉT! Akinek tudomása van magyar emlékekről, fényképezze le, és próbálja kideríteni történetét. A fotót, mintegy 25-50 sor szöveg kíséretében, küldje el szerkesz­tőségünkbe. Nyáron elkezdjük a legjobbak közlését. Váljon közkinccsé az ismeret­­anyag ! Terveink szerint a későbbiek során könyv is készülhet: a sok kis kőből, téglából összeállhat az építmény, a nagyvilágban fellel­hető magyar vonatkozású emlé­kek reprezentatív gyűjteménye. Természetesen egyszerre több képpel és történettel is lehet je­lentkezni. Honoráriumként a megjelenést követően 500,— forint értékű szép könyvajándékot küldünk. Kérjük, hogy az ezzel kapcsolatos esetle­ges igényt, kívánságot külön tün­tessék fel. A pályázat lezárultakor — ami­re pontos időt nem tudunk mon­dani, hiszen bízunk benne, hogy sok magyar emlékről kapunk hír­adást — kiválasztjuk a három, legnagyobb visszhangot kiváltó, legérdekesebb anyagot. Beküldői­nek szerkesztőségünk 10-10 napos magyarországi nyaralást ajánl fel. Várjuk a nagyvilág magyar em­lékei iránt érdeklődést tanúsító olvasóink jelentkezését Küldjön egy képet és egy történetet! Címünk: Magyar Hírek P. O. B. 292, Budapest 62. SZENT ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG Államalapító királyunk, I. István halálának 950. évfordulója alkalmá­ból — a római katolikus egyház kez­deményezésére, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia támogatásával — Szent István errtlékbizottság alakult, az Országgyűlés elnöke, Sarlós Ist­ván elnökletével. Alelnökök: Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Paskai László esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. A testület azon lesz, hogy a meg­emlékezés-sorozat méltó legyen első királyunk életművéhez. További cél — hangoztatta Sarlós István —, hogy a határainkon belül és kívül élő magyarok azonosuljanak az év­forduló gondolataival, erősödjék bennük a hazához ragaszkodás gon­dolata, a magyarságtudat, a nem­zeti összetartozás érzése. Az augusztus 20-i központi ünnep­ség helyszíne Székesfehérvár lesz, s István királyról megemlékeznek Esztergomban, Pécsett, Egerben, Ka­locsán és történelmi emlékhelyün­kön, Ópusztaszeren is. E napon ün­nepélyes külsőségek között megko­szorúzzák a Halászbástyán lévő Szent István-szobrot. Az országos jelentőségű rendezvények mellett a községekben és a városokban helyi megemlékezések kínálnak alkalmat az évforduló megünneplésére. Az egyházi megemlékezések sorá­ban — mint lapunkban már szól­tunk róla — a püspöki székhelyeken, valamint a pannonhalmi bazilikában bemutatják Szent István ereklyéjét, a szent jobbot, s augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilika előtti téren ühnepi szentmisét tarta­nak. Paskai László az emlékbizottság alakuló ülésén azt emelte ki, hogy Szent István személye, műve szoro­san összeforrt a magyar néppel, tör­ténelemmel. A magyarság összetar­tozását a katolikus egyház is igyek­szik segíteni. így például az év­fordulóra zarándokutat szervez Pas­­sauba — István király felesége, Gi­zella sírjához — és Rómába. Amint az alakuló ülésen szóba ke­rült, ma is érvényben van az Or­szággyűlés 1938-as törvénye, amely István király dicső emlékének meg­erősítéséről szól. E törvény további hatályban tartása mellett is elkép­zelhető — mondta Sarlós István —, hogy az Országgyűlés újabb tör­vényben emlékezzék meg államala­pító királyunkról. diplomáciaKözélet ■ Várkonyi Péter magyar külügymi­niszter is felszólalt a genfi leszere­lési értekezleten. Hangsúlyozta a kis és közepes országok felelősségét a nemzetközi életben bekövetkezett pozitív változások adta lehetőségek kiaknázásában. Bejelentette: Ma­gyarország nem gyárt vegyi fegyve­reket, nem végez ilyen irányú kuta­tást, és területén más államok sem tárolnak vegyi fegyvereket. * Közös felhívást tett közzé a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok vezetőihez intézett együttműködési javaslat a bizalom- és biztonságerősítő intéz­kedések továbbfejlesztésére, a ha­gyományos fegyverzetek csökkenté­sére, atomfegyvermentes övezetek létesítésére szólít fel. Ausztrália államalapításának 200. évfordulóján Oliver James Cordell, Ausztrália budapesti nagykövete fo­gadást adott, amelyen ott volt Vár­konyi Péter külügyminiszter, vala­mint a magyar politikai és a kultu­rális élet több neves személyisége. MAGYAR KISEBBSÉGEKRŐL NEMZETKÖZI FÓRUMOKON A bécsi utótalálkozón Erdős André magyar nagykövet egyebek között leszögezte: a nemzeti kisebbségek ügyét nem lehet kizárólag az egyéni emberi jogok összefüggésében ke­zelni. A nemzetiségek kollektív jo­gainak elismerése teszi lehetővé, hogy e kisebbségek megteremthes­sék a saját nyelvük, irodalmuk és hagyományaik ápolását, megőrzését elősegítő művelődési kereteket, s kapcsolatokat tarthassanak a hatá­ron túl élő, azonos nyelvű és kultú­rájú emberekkel. Erdős André felszólalt az emberi jogok kérdéseiről rendezett velencei tanácskozáson is, amelyen a helsinki okmányt aláíró 35 ország képviselői vettek részt. Itt is hangsúlyozta a kollektív nemzetiségi jogok, az anyaországgal való kapcsolattartás alapvető voltát. Kijelentette: Ma­gyarország nagy jelentőséget tulaj­donít a határain kívül élő magyarok helyzetének. Hozzá akar járulni e helyzet javításához, és hallatni akarja hangját megfelelő formában, ha hátrányos megkülönböztetésből fakadó problémák merülnének fel e téren. A nagykövet mindehhez hoz­záfűzte, hogy a magyar közvéle­mény élénk figyelemmel kíséri a más országokban élő magyar ki­sebbségek sorsát. Nem közömbös, ha azt tapasztalja, hogy erőszakos asz­­szimiláció veszélye fenyegeti őket. A nemzeti kisebbségek helyzete kihat az államok egymás közti viszonyára. Nem alakulhatnak ki zavartalan, ki­egyensúlyozott viszonyok államok között, ha a nemzetiségek helyzete nincs kielégítően rendezve — muta­tott rá. A vitában több külföldi, harmadik országból érkezett résztvevő is szó­vá tette a romániai magyar kisebb­ség helyzetét. íMtíÜS Gazdaság Hamarosan megalakul a magyar­­amerikai menedzserképző iskola, amelynek létrehozásában részt vesz a Magyar Gazdasági Kamara, a Ma­gyar Hitelbank, a Szenzor Szerve­zési Vállalat és egy amerikai egye­tem. Az oktatás céljára megvásá­rolták a budafoki Törley-kastélyt. * Franciaországban „törzskönyvez­ték” egy hódmezővásárhelyi cég, a Hódgép dízelüzemű kisautóját, a Pu­lit. A magyar Technoimpex és a francia SAFIDA cégek közötti szer­ződés értelmében 1988-ban 300 mi­niautót exportálunk. A japán gyárt­mányú, négy kilowattos motorral működő járműből, melyet Francia­­országban jogosítvány nélkül vezet­hetnek tulajdonosaik, öt év leforgá­sa alatt kétezret szállítanak Francia­­országba Hódmezővásárhelyről. * A magyar—nyugatnémet gazdasá­gi kapcsolatok és a vállalatok kö­zötti termelési kooperáció fejleszté­sében szerzett kimagasló érdemeinek elismeréséül a Magyar Népköztársa­ság Csillagrendjét adományozta az Elnöki Tanács Emil Jekelnek, az NSZK-beli Schön cipőipari cég el­nökének. Az Emil Jekel által veze­tett, hetvenöt éves pirmasensi cég az elsők között kötött kooperációs szer­ződést magyarországi partnerrel. * Vételi valutaárfolyamok (100 egy­ségre forintban): angol font 8404,69; ausztrál dollár 3417,74; belga frank 135,14; dán korona 738,77; finn már­ka 1166,67; francia frank 837,37; hol­land forint 2516,61; kanadai dollár 3799,86; norvég korona 748,74; NSZK márka 2826,74; olasz líra (1000) 38,41; osztrák schilling 402,20; spanyol pe­seta 42,23; svájci frank 3451,56; svéd korona 792,06; USA dollár 4812,52. HÁBORÚS BŰNÖS PERE KANADÁBAN A magyarországi sajtóban kiemelt figyelmet kap az a per, amely egy hajdani háborús bűnös ellen folyik Kanadában. Az ontariói tartományi bíróság tárgyalja Finta Imre ügyét. Finta, aki 1950 óta él Kanadában, a vád­irat szerint 1944-ben csendőr száza­dosként a szegedi gettóba zárt zsidó­ság bevagonírozását, német koncent­rációs táborba szállítását irányította, igen kegyetlen módon. Erről több túlélő tett tanúvallomást Magyaror­szágon, Izraelben és Ausztriában a CTV kanadai televíziós társaság vi­deokamerái előtt. Az ügy előzménye egyébként az, hogy Finta beperelte az őt megbélyegző tévéállomást, mi­re az bizonyítékok sorát szerezte be. A perre a jogi lehetőséget egy új kanadai törvény teremtette meg, mely szerint elévülhetetlen háborús bűntettekért az ország bíróságai elé állíthatnak helyi lakosokat. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom