Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-05-03 / 9. szám
Az olimpiára készülnek Fradi—MTK rangadó a 75. évfordulón KAPUSOK DÖNTETLENJE Fóbián László, a Bp. Honvéd 22 éves öttusázója két esztendővel ezelőtt kicsit csalódott Melbourne-ben, amikor egyik csapattársa, Mizsér Attila nyerte meg előtte a világbajnokságot. Tavaly sérülések hátráltatták felkészülését. Ám a junior világbajnok azóta kettőzött szorgalommal készül; sőt, igazán nagy fába vágta fejszéjét: párbajtőrvívásban is megpályázta a válogatottságot, s könnyen lehet, hogy már az idei világbajnokságokon és ezek után jövőre az olimpián két sportágban áll rajthoz. FOTO: FARKAS JÓZSEF Mészáros Erika, az Újpesti Dózsa 21 éves kajakosa az elmúlt esztendőben két aranyérmet hozott haza a Montrealban rendezett világbajnokságról. Az egyiket a győztes négyes tagjaként szerezte, a másikat Povázsán Katalinnal kettesben aratott győzelme után akasztották a nyakába. A „szorgalom példaképe" naponta olykor három edzést is tart. FOTO: KOVÁCS PÁL Solti Attila, a Központi Lövész Klub sportlövője. Édesapja, Solti István az ötvenes években a Bp. Honvéd csapatában Bozsik, Puskás, Kotász és a többiek táisaként rúgta a labdát, kiváló hátvéd volt. Fiából sportlövő lett, s az ifjúságiak között aratott sikereit a felnőttek között folytatva, tavaly futóvadlövésben megnyerte a világbajnokságot. FOTO: KOVÁCS PÁL «■MII S. ) PV^R\ft(\üi\cV\sáx( Zsiborás Gábor, az örökrangadó egyik főszereplője jó érzékkel veszi le a labdát Boda fejéről Gáspár József, az MTK kapuvédöje FOTO: KOVÁCS PÁL A kilencvenperces jó iramú mérkőzés 0—0- ra végződött. így most az eddigi mérleg szerint 58 alkalommal győzött az MTK, 60 ízben a Ferencváros, míg 36 mérkőzés eredménye volt döntetlen, miközben a kék-fehérek 251, a zöldfehérek pedig 254 góllal terhelték meg ellenfelük hálóját. A két nagy vetélytársnak ez az újabb mérkőzése egyébként alighanem a kapusok parádéjaként kap majd helyet az örökrangadók eseménydús krónikájában. A főszerepet már a harmincas évek néhány nagy mérkőzésén is a kapusok játszották, amikor az MTK kapuját még Szabó Antal, a Fradiét pedig Háda József őrizte, nemegyszer bravúros alakítások n egész sorozatával. Ezúttal két tapasztalt, már a harmadik X-ben járó portás emelkedett produkcióval társai fölé. Mindketten több mint tíz éve küzdenek az élvonalban, tartoznak csapataik állandó, megbízható játékosai közé. A kissé zömök Gáspár József például parádés vetődéssel öklözte ki a fradista Strausz jó húsz méterről megeresztett szabadrúgása után a jobb felső sarokba tartó labdát, pedig szinte már zörögni láttuk a hálót. A robusztus, szakállas „Zsiga”, mármint a zöld-fehér színekben játszó Zsiborás Gábor is remekelt. (Hármas ikrei, Zsófi, Gergő és Balázs is bizonyára büszkék lettek volna papájukra, ha nem éppen öthónaposak lennének.) Akadtak még reménykeltő teljesítmények, mint például Bognár György játéka. A kék-fehérek vékonydongájú mindenese az első félidőben kiváló karmesternek bizonyult, jobbnál jobb labdákkal hozta helyzetbe társait. Ezúttal igazolta Mezey György véleményét, hiszen a szövetségi kapitány Mexikóban a sérült Nyilasi helyetteséül szemelte ki, de akkor a feladattal nem tudott megbirkózni. Azóta a kudarcot kiheverve, mind jobb formába lendült, és a Ciprus elleni győztes Európa-bajnoki selejtezőn is megállta a helyét. Keller József, a Fradi 22 éves balhátvédje 1984-ben tűnt fel; az Európa-bajnokságot nyert ifjúsági válogatott védelmének oszlopa volt. Ezúttal nemcsak Jovánt őrizte sikerrel — le is kellett cserélni az MTK szélsőjét —. hanem olyan veszélyes felfutásokra is maradt ereje, amivel a kettős szerepkört betöltő, a kékfehéreket irányító és a szövetségi kapitányi tisztet ellátó Verebes József elismerését is kivívta. Ezt az örökrangadót különben egy nevezetes évfordulón játszották, hiszen 75 éve, 1912 tavaszán nyílt meg az MTK mai napig használt, a háború idején lerombolt, azóta újjáépített Hungária úti stadionja. A krónikások szerint a pályaavató örökrangadót húsvétvasárnap délután négy órára hirdették meg. Az érdeklődők már déltől valóságos ostrom alatt tartották a kapukat. Brüll Alfréd, az MTK nagy tekintélyű elnöke köszöntötte a csaknem húszezres publikumot, s Bárczy István polgármester végezte el a kezdőrúgást. A 154. örökrangadó döntetlen eredményével az őszi bajnok és listavezető kék-fehérek előnye egy pontra csökkent az őket üldöző Újpesti Dózsa legénységével szemben. A lila-fehérek nagyszerűen, három győzelemmel rajtoltak a tavaszi idényben és imponáló 11—1-es gólkülönbségük különösen dicséretes. A téli szünetben történt változás után pedig szurkolóik aggodalmaskodtak. Baróti Lajos, az egykori szövetségi kapitány ugyanis nézeteltérése miatt lemondott szaktanácsadói szerepköréről, s Göröcs János, az újpestiek egykori válogatott csatára egyedül irányította tovább az ősszel magára talált gárdát. A tavaszi rajt azonban megnyugtatta a lila-fehér szurkolókat. Az új kedvenc, a mokány Rostás Sándor, aki a Haladás elleni 4—0-ás győzelem alkalmával, három remekbe szabott góllal aratott sikert. „Rostás már a görögországi edzőtáborozáson is velünk járt, s ha továbbra is így játszik, ennyit mozog a mezőnyben és ilyen gólképes marad, akkor sok gondtól szabadít meg" — mondta róla Verebes József szövetségi kapitány. Rostás különben, igaz a tavaszi fagyos időben — fehér kesztyűben lőtte a gólokat, éppúgy. mint egyik híres elődje Pataky Mihály, a Fradi válogatott középcsatára, aki köztudottan kesztyűben játszott annak idején. A bajnoki címért folyó versenyfutásba a feljavult MTK és az Újpesti Dózsa mellett, a Bp. Honvéd is beleszólhat. A kispestiek edzéseit újra Komora Imre vezeti, aki az ősszel a válogatottnál próbálkozott, de visszatért a bajnokcsapathoz. Détári Lajos, a szőke középpályás is felépült sérüléséből, akit sokan változatlanul a legjobb magyar futballistának tartanak. VAD DEZSŐ 21
