Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-02-07 / 3. szám
DO T T V iiü 1 !i IL Az újvidéki út előtt kétféle véleményt hallottam. „A, ott mindenki magyarul beszél” — hangzott az egyik, míg a másik ennek éppen az ellenkezőjét állította. Hogy mi a valóság? Az biztos, hogy nem minden sarkon hallani magyar szót, viszont, ha az ember étteremben, benzinkútnál, üzletben magyarul kérdez, a kérdezett — ha homlokráncainak sűrűsödése értetlenségről árulkodik — pillanatok alatt talál valakit, aki tolmácsol. Az újvidéki múzeumban a statisztika segíti az eligazodást. A Vajdaságban az 1981-es népszámlálás szerint 1 millió 952 ezren éltek, a magyarok száma ebből 424 ezer. A fiatal múzeumigazgató hozzáteszi: ma már 2,3 millió ember lakja a Vajdaságot, de az arány ma is hasonló. Ezt szerbül mondja, hiszen ő szerb, a felesége viszont magyar. Gyerek még nincs, ha lesz, két nyelven beszél majd — teszi hozzá. Sok a vegyes házasság, az összes vajdasági házasság 45 százaléka ilyen és tudni kell, hogy az innen származó gyerekeket általában jugoszlóvként jegyzik. * A magyar kultúra számos erős fellegvárral rendelkezik Üjvidéken. Az egyik vár alacsony, klasszicizáló épület: a színház. A színpadon tépett újságpapírok halmai, rohamsisakkal a fejükön, a szájukban pipával kisgyerekek masíroznak fel és alá. Kezdődik Örkény István Forgatókönyv című darabjának előadása. A Forgatókönyv, mint megannyi más örkény-mű, félelmetes történelmi fintor, a Rajk-pert jeleníti meg. A hősből pillanatok alatt vádlott lesz, igazolás pe A Magyar Színház dig mindenre van — csak fel kell kapni egyet a gyúrt újságroncsokból... és jó hangosan felolvasni. Telt ház van és ez nem kis dolog. A tv-ben ugyanis a Real Madrid— Juventus mérkőzés megy, utána pedig egy jónak mondott francia film. Faragó Árpád igazgatóval a szünetben beszélgetünk. A színház évi nyolc bemutatót tart, a nagyteremben — ide 240 vendég fér — ötöt, a nyolcvanszemélyes kamaraszínházban pedig hármat. Tizenkét állandó színészük van, az áldás és a baj az, hogy közülük sokan nagyon jók. Miért baj ez? „Mert hamar elszipkázzák őket a pesti színházak" — mondja Faragó igazgató. Az utánpótlást Pestről, Marosvásárhelyről és Újvidékről Az újvidéki városháza szerzik, itt tíz éve folyik a színészképzés, minden esztendőben 8 fiatal végez (csak hát nem minden Thália-j egy ességből lesz esküvő). Az állandó gárdát egészítik ki az újvidéki rádió magyar színészei, ott 18 fős a stáb. Az újvidéki színház vezetői a kamarajellegű és a groteszk műveket kedvelik, egyegy darab 15 körüli előadást ér meg. A legnépszerűbbek ugyanakkor a „hagyományos” előadások, Molnár Ferenc Játék a kastélybanja például már nyolc éve van műsoron, nemrég a 101. előadást tartatták. „Főleg a fiatalok szeretik a színházunkat” — mondja a direktor. Valóban, a nézőtéren idősebb arcot alig látni. De vajon a gyerekeknek van-e elég történelmi és egyéb ismeretük egy-egy bonyolult mű befogadásához, megértéséhez? A vita nem dől el, ezért fogadást kötünk és az előadás végén odamegyünk az ifjak egy csoportjához. Tudják-e, miről szólt az örkény-darab? „Hát... 1956-ról” — mondja az egyik fiú habozva, majd egy kislány rávágja: „Nagy Imréről.” Rajk nevét hallották-e? Nézegetnek egymásra ... Valami dereng, de pontosat senki nem tud. Megindul a beszélgetés, bemutatkozunk: ketten a tanárképző főiskolára járnak, ketten középiskolások. Kedvesek, érdeklődőek, záporoznak a kérdéseik. (Mielőtt valaki elítélően szólna a jugoszláviai magyar történelemoktatás fogyatékosságairól, javaslom, kérdezzen meg néhány hasonló korú, másutt élő magyar fiatalt. Sovány vigaszt és szomorú következtetést lelhet.) * Fórum: könyv- és újságkiadó, nyomda és üzlethálózat. Hatalmas cég. Bányai János igazgató a szerteágazó tevékenység ismertetésével kezdi. Kiadnak egy sor (szám szerint négy) hetilapot és ami különösen tetszik: az egyiket a Jó pajtást az iskolás gyerekeknek, a másikat, a Mézeskalácsot a még kisebbeknek. Havonta jelenik meg a Híd című irodalmi-művészeti folyóirat és kéthavonta a társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozó Létünk. Az avantgarde művészet talál otthonra az Üj Symposion című havi folyóiratban. ízléses füzet összegzi az 1987. évi kiadói tervet. A 26 oldalas ismertető tekintélyes részét teszik ki a marxista alkotások címszavai, elsősorban Titónak, a néhai jugoszláv
