Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-12-01 / 23. szám
A REFORM HARMADIK SZAKASZA találni és bizonyos időpontokban és helyzetekben a restrikciós rendszabályok kerekedtek felül, miközben a világgazdaságban a tudományosműszaki forradalom rendkívül felgyorsult, új struktúrát kezdett kialakítani és a tömegáruk és a közepes fejlettségű termékek jelentős áresését okozta. Az ellentmondásos helyzetben a kormányzat is elvesztette biztonságát és halogatta a döntést olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek megoldásától a reform és a műszaki fejlődés függött. 99 A kormányzat elvesztette biztonságát 99 Ilyen körülmények között került sor a gazdasági reform harmadik szakaszának megindítására új kormányprogram meghirdetésével. Az új kormányprogramot új miniszterelnök hirdette meg, aki a reform további erőteljes fejlesztését és határozott döntések meghozatalát is kinyilvánította. így került sor 1987-ben- a tőkepiac bevezetésére, amire a 68-as reform még nem vállalkozhatott,- kötvény és kötvénypiac létesítésére, ahol a lakosság is vásárlóként és eladóként lép fel,- elkezdték az állami támogatások megszüntetését a veszteséges vállalatok számára, hiszen eddig a kormányzat elvonta a nyereséget a jó vállalatoktól és ezzel egyenlítette ki a gazdaságtalan vállalatok veszteségét, ami még az utolsó időben is több, mint 20%-át jelentette a költségvetésnek. Sor kerül a fogyasztói árak szubvenciójának megszüntetésére is, ami az elmúlt évben 11%-át jelentette a költségvetési kiadásoknak. Természetesen a fogyasztói árak állami támogatásának megszüntetése áremelkedéssel jár, ami politikai feszültségeket okozhat. Egyébként a veszteséges tevékenységek megszüntetése érdekében csődtörvény is bevezetésre került. Tovább erősítik a monopolhelyzetek felszámolását és növelik a versenyt, hiszen a magyar gazdaság kifelé is versenygazdasággá vált. Kétszintű bankrendszert hoztak létre, ami annyit jelent, hogy Nemzeti Bankon (Jegybankon) kívül nemcsak a lakosság megtakarításait gyűjtő és kezelő Országos Takarékpénztár hatóköre bővül, hanem új kereskedelmi és hitelbankok is létrejönnek, amelyek nemcsak hiteleznek, hanem a gazdasági életben is részt vesznek, azaz a különböző vállalkozásokba betársulhatnak. Fiókot nyitott és tevékenységet folytat Budapesten néhány külföldi bank kirendeltsége is. Kiterjesztik a gazdaság többszektorúságát, hiszen a szövetkezetek megerősödésén kívül magánszektor, alkalmi vállalkozások, kisüzemek is tevékenykednek; sőt jelentős számban jöttek létre joint ventureök is, amelyek szerepéről még külön is szólni fogunk. Átalakul az állami tulajdon rendszere azzal a céllal, hogy minden tulajdon igazi (valóságos) és a vagyon gyarapításában érdekelt kezelőt kapjon. Új nagyvállalati profilok alakulnak ki, hiszen a korábbi időszakban azok csak termeléssel foglalkoztak és csak saját profiljukban tevékenykedhettek - bár abban monopoljelleggel. Most értékesítési, marketing- és exportjoggal is rendelkeznek, leányvállalatokat is létesíthetnek és tőkéjüket más szakmába, illetve vállalkozásba is befektethetik. Feltehető, hogy bizonyos mennyiségű export után devizát is kapnak vissza. Az üzemek bizonyos fajtáiban üzemi tanácsok létesültek, amelyek a pályázók közül az igazgatókat is megválaszthatják, szerződéssel, meghatározott időre. Fokozott támogatást kapnak a kis- és középüzemek, amelyek mind a lakossági szükségletek kielégítésében, mind az exportban növekvő szerepet játszanak. Bevezetésre kerül a „hozzáadott értékadó’’-rendszer, amely számos nyugati országban sikeresen működik és ennek következtében a vállalatok az anyag- és energiatakarékosságban is érdekeltté váltak. Emellett az új adózási rendszerben a profit adóztatása utáni nyereségrész nagyobb lesz, ami az üzemeknek majd nagyobb beruházásokra ad lehetőséget a technikai-műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében. Bevezetésre kerül 1988-tól az egysávosán progresszív jövedelmi adórendszer, amelynek előzetes megvitatása sok eltérő vélemény kifejtésére adott alapot, de azt legtöbben megértették, hogy a lakosságnak egy ilyen szerkezetű szocialista társadalomban adót is kell fizetnie, hiszen a korábbi időszakban mindöszsze a költségvetési bevételek 8,2%-a származott közvetlen lakossági adóból. 99 Exportunknak évtizedeken át gyorsabban kell nőnie mint importunknak 99 Igen nagy jelentősége van a kidolgozás alatt álló új külgazdasági stratégiának. A sokszorosan összefonódó világgazdaságban ugyanis még a legerősebb gazdasági hatalmak fejlődése is a külső világhoz történő alkalmazkodáson nyugszik. Az „innovációs korszak” felpörgette a trendváltozások, valamint a szerkezeti és területi eltolódások sebességét; lassú, bürokratikus döntési rendszerekkel többé nem lehet követni a fejlődést. Ezért nálunk egyrészt a műszaki-technikai fejlődés felgyorsítására (ellenkező esetben a cserearányok állandóan romlanak), másrészt exportképességünk növelésére van szükség, hiszen exportunknak évtizedeken át gyorsabban kell nőnie, mint importunknak. Azt reméljük, hogy a külföldi vállalatok, a joint venture-ök, tanácsadók és más partnereink elősegítik, hogy technikában, a piacokhoz való alkalmazkodásban és a marketingben megközelítsük versenytársainkat. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy ebben a vonatkozásban a külföldi gazdasági tevékenységben eredményeket elért külföldi magyarok segítésére és közreműködésére is számítunk. Erre a feladatra is megfelelő kereteket biztosítunk. 99 Szükség van az államszervezet, valamint a kormányzati rendszer reformjára is 99 Utalni kell - végül - arra, hogy a következő években és évtizedekben a vüággazdasági helyzet nagyon bonyolult lesz; a változások megértése igen sok erőfeszítést igényel, ezért tájékoztatási rendszerünket is szeretnénk megjavítani. Sokan vetik fel azt a problémát - belföldön és külföldön egyaránt -, hogy Uyen jelentős gazdasági átszervezés esetén gazdasági és politikai-társadalmi szerkezetünk között ellentmondás keletkezik, hiszen egyfelől a legnagyobb rugalmasságra és hajlékonyságra törekszünk, másfelől (államszervezet stb.) azonban még merev intézményrendszerrel rendelkezünk. Ezért van szükség nálunk - és a jelenlegi kormányprogramban ez is szerepel - az államszervezet, valamint a kormányzati rendszer reformjára is. A törekvés az, hogy új egyensúlyt hozzunk létre az államszervezeten belül az adminisztratív, a törvényhozó és a bírói hatalom között. Az elmúlt idők tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a törvényhozó és a bírói hatalom (pl. Alkotmányjogi Tanács) lehetőségei és képességei megerősödőben vannak. A többjelöltes választási rendszer bevezetése, az országgyűlési bizottságok munkájának és ellenőrző tevékenységének kiterjesztése, szakértők rendszeres meghallgatása, a bizottságok saját érdeklődése, valamint a kormány- vagy Elnöki Tanács-i rendeletek jelentős részének bizottsági megvitatása, a parlamenti bizottságok és a különböző szakegyesületek között szövődő új kapcsolatok új színt adtak és adnak a törvényhozó hatalom munkájának. Megszűnőben van nálunk az átalakulási időszak „túlerős” államhatalma és a társadalom és az állam, vagy a helyi szervek közötti hatalommegoszlásban is nagy változások mennek végbe a társadalom javára. Ilyen szempontból még az új adózási rendszer bevezetése is pozitív változást jelent, hiszen nyilvánvalóvá válik, hogy a lakosság tartja el az államhatalmi szerveket és nem azok „engednek át” bizonyos hatásköröket a lakosságnak. A kormányzati reform megvalósítása során különösen két kérdéscsoportnak lesz nagy jelentősége: az egyik a komplexitás, azaz az ágazati rendszer helyett olyan módszerek kialakítása, amelyek a problémákkal való közvetlen foglalkozást teszik lehetővé, hiszen egy bonyolult társadalomban a kormányzatnak nem szakkérdésekkel kell szembenéznie, hanem olyan összetett problémákkal, amelyek a különböző szakmai tényezők kölcsönhatásaiból erednek. Ezért az általános decentralizáció és a hatalom új módon történő elosztása mellett nagyon lényeges lesz az a komplexitás, amely nem a különböző szakmai érdekek összehangolásából, hanem az említett kölcsönhatásokból ered. Ez a probléma persze nem magyar, vagy nem szocialista eredetű, hanem olyan világprobléma, amellyel minden országnak és minden kormányzatnak szembe kell néznie. A másik, a párt és állami szervek hatásköri összefonódása, ami hierarchikus, soklépcsős, túlméretezett döntési rendszerre vezet - ez ebben a felgyorsult világban nem tartható fenn. 99 Mindenki jóindulattal nyugtázza 99 Befejezésül szeretnék utalni arra, hogy új kormányprogramunk Keleten és Nyugaton egyaránt jóindulatú érdeklődéssel találkozik. Ha a gazdasági reform első időszakát nyomasztó légkörben kellett átélnünk, úgy most, a harmadik szakaszban mindenki örömmel látja és jóindulattal nyugtázza, hogy a magyar reform - egy kis nemzet önálló kísérlete bonyolult gazdasági és politikai kérdések megoldására - milyen pozitív hatással volt a legnagyobb szocialista országok reformtörekvéseire, milyen kedvezően befolyásolta a kelet-nyugati kapcsolatokat és mennyire mozdítja elő a gazdasági együttműködés lehetőségét. Ezért kell minden erőnket megfeszítenünk a magyar nemzet és a világ érdekében e nehéz és bonyolult reformfolyamat sikeres megvalósítására! 10
