Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-11-03 / 21. szám

1. Az egyik legnevesebb XVIII. századi sír Tótfalusi Kis Miklósé, a nyomdászat Hollandiában tanult művészéé, akinek nevéhez az egyik legbecsesebb Biblia-kiadás is fűződik. A koporsóké alakú síremlék idővel a földbe süppedt, az 1890-es években találták meg újra. A régi követ magas kőalapzatra emelték

2. A Kopjafa, melyet Kós Károly faragott, Szenczi Molnár Albert zsoltárköltő és bibliaforditó és Szenczi Molnár János lelkipásztor emlékét őrzi

3. Kriza János unitárius püspök (1811- 1875) a magyar népköltészet úttörő kutatója volt

4. A polihisztor Brassói Sámuel majd száz évet élt, 1872-ben lett a kolozsvári egyetem egyik matematikatanára

5. Berde Mázsa (Mózes) volt ügyvéd, ’48-as kormánybiztos, jószágigazgató és országgyűlési képviselő. Milliós vagyonát az unitárius felekezetre hagyta, a szegény tanulók segélyezése, a magyar szellemi utánpótlás elősegítése céljával. Diszes síremlékét hálás egyháza állíttatta

6. A Kós család síremléke. Kós Károly, aki építészként és íróként egyaránt klasszikussá lett, tíz éve hunyt el, 94 éves korában

7. Koszorúk Dsida Jenőnek. A sírbolton négysoros:

„Megtettem mindent, amit megtehettem.

Kinek tartoztam mindent megfizettem,

Elengedem mindenki tartozását,

Felejtsd el arcom romló földi mását."