Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-10-18 / 20. szám

BALATONSZENTGYORGYTŐL FENÉKPUSZTÁIG legnagyobb hitbizományának urai, a Festetichek pedig megengedhették maguknak, hogy — lakár egy Csillag­vár árán — az előző századok ro­mantikus hangulatát felidézzék. A vártól az út a (falun visz ke­resztül, és itt is érdemes megállni legalább a balatonszentgyörgyi tal­pasháznál. (2. kép) Ez a szalmatetős építmény — ma táj házként működik — akárcsak a korabeli parasztházak, nincs alapozva, alápincézve. Ezen az ingoványos, lápos vidéken ugyan­is elnyelte volna a pincét és az ala­pot a vándorló mocsár. Folytatva az utat, Fenékpusztára jutunk. Az ásatásairól, történelmi le­leteiről híres piciny településen min­dig találnak valami érdekességet, hi­szen a bronzkortól az Árpád-korig úgyszólván minden kultúra megta­lálható itt. A puszta egyetlen emele­tes, klasszicista stílusú épületének homlokzatán hatalmas betűk hirde­tik: Fenék. Ez volt a neve az egyik Festetich gróf kedvenc lovának, és ennek a nemes ménnek készült az emeletes ház. Ezzel kapcsolatban is él néhány mendemonda. Az egyik szerint ezt a kiváló paripát a gróf mindenkinél jobban szerette, kényez­tette. Aranytálból etették, ezüstve­derből itatták, és amikor a szegény pára^ kimúlt, a gróf önkezével vetett véget saját életének. Mese vagy va­lóság? Ki tudja. Az azonban bizo­nyos, hogy a Csillagvár és környéke megér egy kirándulást. Kép és szöveg; FÉNYES TAMÁS Sokan állítják, hogy az ország egyik legszebb útja a somogyi Bala­­ton-parton húzódik. Balatonvilágos­­nál a dombtetőről láthatjuk /a fenyő­fák között megcsillanó magyar ten­gert. Zamárdinál kempingsátrak er­deje fölött a Tihanyi-félsziget int felénk, Földvárnál pedig teljes szé­lességében tárul elénk iá tó, hogy gyönyörködhessünk százféle színé­ben és tónusában. Balatonkeresztúrt és Balatonbe­­rényt elhagyva egy időre eltűnik szemünk elől :a víz. majd aztán egy kanyar után ismét felbukkan ezúttal lenyűgöző, hosszanti panorámájával. Derült napokon az egész Balaton-fel­­vidék lelénk tárul: Szigliget, Szent­­györgy-hegy, Tátika. Csobánc, Ba­dacsony hegyfüzére. Innen alig néhány kilométerre ta­láljuk a Balaton környékének egyik legérdekesebb építményét, a bala­tonszentgyörgyi Csillagvárat. (1., 3. és 4. kép) A vár méteres falaival, pincéjé­vel, berendezésével, 30 méteres kút­jával, bútoraival, a megmaradt fegy­verekkel és páncélokkal a XVI— XVII. századi rablóvárak hangula­tát idézi. Pedig az igazság az, hogy a várat az 1830-as években a Fes­tetich grófok közül az egyik különc építtette vadászkastélynak. A legen­dák azonban mindig kiszínezik a va­lóságot: ezúttal elrabolt leányokról, túszként fogva tartott gazdag keres­kedőkről, a pincében levő kínzó­kamrákról szólnak. Mindez azonban csak mese. Az igazság az, hogy a múlt század elején is létezett nosz­talgia a letűnt korok iránt. Az ország 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom