Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-09-17 / 18. szám

Külvárosi őrszoba (1942) - Karády Katalin Az ördöglovas (1943) - Fényes Aliz és Benkő Gyula Kamera és ecset BESZÉLGETÉS HAMZA D. ÁKOSSAL Az Új Magyar Filmlexikon 439. oldalán a következő életrajzi ada­tokat olvashatjuk Hamza D. Ákosról: A szakmai ismereteket Párizsban szerezte meg René Clair asszisz­tenseként. Volt gyártásvezető is, majd 1938-ban Budapesten saját filmvállalatot alapított. 1945-ben a MAFIRT - az újjáalakult vállalat egyik vezetője lett, a heti filmhíradókat az ö irányításával készítették. Filmjei: Gyurkovics fiúk (1940), Külvárosi örszoba (1942), Anna­mária (1942); A láp virága (1942), Egy szoknya - egy nadrág (1943), Ragaszkodom a szerelemhez (1943), ördöglovas (1943), Egy fiúnak a fele (1944), Ez történt Budapesten (1944), Különös találka (olasz, 1950), A Tiberis asszonya (olasz, 1951), Ki ölte meg Annabellát? (brazil, 1956). A szellemileg friss mű­vész, de talán minden alkotó számára — a hetvenen, nyolcvanon túl — elérkezik az ösz­­szegezés, a „bölcsesség” kora. Az évek magasából az is kiderül — visszanézve élete véletlenek adta kanyarjaira —, hogy mennyiben volt tudatos választás egy-egy út­szakasz, és mennyiben a körülmé­nyek kínálta esetlegesség vagy csapdahelyzetekből való menek­vés. Hetven és nyolcvan felett ez az állandóan visszatérő kérdés, amelynek megválaszolása nélkül nem lehet hiteles mérleget készí­teni. Nem így látja? — Talán meglepi a válaszom, de végigtekintve hosszú életemen, már régen az a meggyőződésem: nincsenek véletlenek. Azokat a megoldásokat választottuk, ame­lyeket — a bennünk kialakult mérce szerint — a legjobbnak hit­tünk. Az emberek nagy része ön­maga előtt is letagadja ezt, és a véletleneket, a sorsot hibáztatja, ha választásai negatív következ­ményekkel járnak. A véletlenek mögött mindig ott a jellem, az ízlés, a személyiség belső erői által befolyásolt szüksé­gesség. Bajcsy-Zsilinszky Endre például nem 1944-ben döntötte el a maga sorsát. Kezdettől a ma­gyarság jövője, a parasztság érde­kei vezérelték. Az indulás zavaros élményrétegeit, a külső befolyást fokozatosan levedletté, amíg egy­értelműen érvényesülhetett a tar­­pai kuruc hagyomány hatása. A tarpai parasztok benne látták új­ra megtestesülni Esze Tamás örö­két, és ő vállalta ezt az örökséget. — És az ön éleiét milyen ha­gyományok befolyásolták? — A nagyapám jászberényi taní­tó volt. Nagyon szeretett. 1916 őszén — javában tartott az első világ­háború — egyszer kisétáltunk a szőlőbe. Leültünk a kispadra, és ő egy vesszővel a homokba raj­zolta fel a háborús felek helyze­tét. Elmagyarázta, hogy a háború elveszett. Ez súlyos tragédia Ma­gyarország számára, mert a győz­­tesíek feldarabolják az ország terü­letét, a maradékot pedig lenyelés­sel fenyegeti majd Németország. Csak tizennégy éves voltam, de megértettem őt. Ez volt a csírája annak, amely felnőtten az ellenál­lásba vezetett. Nem a véletlen kö­vetkezménye számomra, ami tör­tént, hanem a múltam, a nagy­apám hatására kialakult szemé­lyiségem, hajlamaim vittek a moz­galomba. Ez a vonzás messzire nyúlt utánam. Hiszen Párizsban ért utol. A képzőművészeti akadémia el­végzése után francia ösztöndíjat kaptam, és aztán Párizsban éltem, dolgoztam 15 éven át. Közben szünidőkben, karácsonykor haza­utaztam, és ilyenkor szinte mindig találkoztam Bajcsy-Zsilinszky vei. Sokat beszélgettünk a világról, az európai helyzetről, a magyarság Gyurkovits fiúk (1940) - Pataky Jenő, Szilassy László, Turay Ida Ragaszkodom a szerelemhez (1943) - Ajtay Andor, Benkö Gyula, Fényes Aliz 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom