Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-09-01 / 17. szám
A HIT CSODÁJA Lórántffy Zsuzsanna FIGYELEM! MEGJELENT! FIGYELEM! A HIT CSODÁJA (az akroni LÓRÁNTFFY OTTFION képes története) közel 400 oldal, 180 kép, az adakozók névsora, Reagan elnök levelével, színes fedőlappal, kemény kötésben. Történelmi dokumentum a magyar emigráció legnagyobb teljesítményéről. A könyv ára: US S 2000 postázással együtt. Megrendelhető a következő címen: LÓRÁNTFFY OTTHON, 2631 Copley Road, Akron, Ohio, 44321. USA Megrendelem „A HIT CSODÁJA” c. könyvet példányban: CSEKK mellékelve US $ összegben. NÉV:_________________________________ CÍM:__________________________________ /T szbomlasztó meleg, em-Eberáradat, táncosok, izzadó sorok lángosért, kolbászért (vagy ahogy a táblán- állt: Kolbazsért, persze a hiba a kifogástalan ízen. nem változtatott). A közelben hűsítő fröccsöt mérnek, amott magyar könyvárus és gicesárus, néger fiúik könyökig zsíros kézzel hurkát habzsolnak, hímzett blúz a „középnemzedék” sétáló hölgytagjain, népművészeti kiállítás a templom alagsorában, ki jövet pedig egyenruhás cserkésztiszt árul magyaros mütyüröket. S mindenfelé magyar és amerikai zászlók. New Brunswick főutcáját erre a nagy napra lezárták az autóforgalom elől. 12-th Annual Hungarian Festival, adta hírül az okot és csalogatta a nézelődő — ízlelő tömegeket a szemközti házak között kifeszített transzparens. Később hallottam, hogy a fesztiválnak öszszesen 8000 látogatója volt. Nem tudom, ki számolta meg — ha van reménytelen vállalkozás, az ilyesfajta számolgatás valószínűleg az. Egy biztos: a mindig lázasan siető New York tőszomszédságában (mármint amerikai mércével tőszomszédságában) nagy sikerrel rendezték meg az ünnepséget. Régi, magyarok lakta vidék ez. „Itt, a French streeten végig magyar üzletek voltak, ott a Somerset streeten pedig csak magyar házak” — mutat szélesen körbe, majd mutat odébb karjával Molnár Ágoston történész és nyelvtanár, akivel a Budapest étterem szomszédságában egy árnyas fa alá telepszünk. A környéken egykor a lakosság egy harm ad a magyar volt — most csak 10 százalék, de ez a 10 százalék húszezer embert jelent. A nagy bevándorlás 1890 Után indult meg. A miagyarok rengeteget megőriztek intézményeikből is: látszik ez már a fesztivált rendezők puszta felsorolásából is. Az itteni Hungarian Civic Associationnak tagja egyebek között a magyar református templom a Szent László katolikus templom és a görögkeleti Szent József is, az Atlétikai Klub, az evangélikus egyház, a baptisták, a William Penn helyi csoportja, a magyar demokrata klub, és természetesen az „ellenlábas”, az amerikai magyarok republikánus csoportja. Molnár Ágoston édesapja és édesanyja is a századelőn érkezett Amerikába. A tanár úr már itt született, és másodgenerációsként lett a magyar ügy fáradhatatlan harcosa. Még Chicagóban tanított, amikor — 1954-ben — megalakította a Hungarian Heritage Center Foundation-t, amely, mint nevében is áll, a magyar örökség ápolására vállalkozott. Talán a huszonnegyedik órában indult meg az emlékek mentése. „Sokat veszítettünk már addigra is, akkor is késő volt...” Ösztöndíjakat adtak a magyar örökség kutatóinak, és gyűjtöttek mindent, sárguló fotókat és más tárgyi emlékeket, sőt nyelvjárásokat is. A rengeteg anyag otthona már épül New Brunswiokban. Elmegyünk a régi tűgyár épületéhez, csupaszon meredező falak, semmid bői sehová néző ablakok. Molnár azonban már az új életet látja itt. Az alapkövet lerakták, s talán már jövőre kész az amerikai magyarság kutatóközpontja. Sok múlik az anyagiakon. Eddig mintegy egymillió dollár érkezett adományként, de a rohanó árak világában még hárommillió szükséges, hogy 1 8000 látogató mielőbb megvalósuljon az álom. A terv szerint a földszinten múzeum kap helyet, s az emeleten pedig könyvtár és levéltár lesz. MAGYAR NAP NEW A vállalkozásnak — a kezdeményező szavait idézve — három célja van. Az egyik, hogy bizonyítsák : az itteni életképes magyar településnek, és általában az amerikai magyaroknak nemcsak jelenük, hanem gazdag történelmük is van. A másik cél, hogy egyetemi tanulmányi központként más magyarságkutató intézményekkel karöltve folytassák a kutatást. A harmadik pedig: „Nemcsak a magyarokat kell hogy érdekelje ez BRUNSWICKBAN 24
