Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-09-01 / 17. szám
\ i I A játékosan kanyargó ágvizek, a fákkal kísért partok, a kivénhedt öreg fűzfák, a csendes tocsogók, a haragos szavú forgók és a méltóságteljesen hömpölygő Öneg-Duna megkapó látványt nyújtanak. Hia valaki csak a természeti szépségekben akar gyönyörködni, akkor is megéri, hogy egy-két napot vagy akár hosszabb időt is itt töltsön. A táj varázsán kívül reges-régi falvak, apró települések érdekes világát is megcsodálhatja. Az itt élő emberek évszázadokon keresztül halászatból, gyűjtögetésből éltek. Aranyászók szűrték a zátonyok fövényét és mosták ki a Duna kincsét, a „sáraranyat”. A partok mentén malmok zakatoltak. A falvak között révészek teremtettek összeköttetést a holtágak szövevényében. A Szigetköz és a szemközti Csallóköz kertészkedése már Mátyás király korában híres volt. A falvaik szegekbe, zugokba, ágak partjára települtek, s a községek máig megőrizték településformáikon a vizek hatását. Néhány helyen megvannak a hajdani égerlápok maradványai is. A múlt századi folyószabályozás óta a Duna-ágakon hidak ívelnek át és öntözéses szántóföldi kertészkedés folyik. A nyílt vizű holtágakban, a csatornákban, a szigetek sekély vizű belső tavaiban honos többek között a békalencse, békatutaj, víziboglárka, fehér tündérrózsa, tavirózsa, tündérfátyol. A nádas végigkíséri a partokat, kitűnő költőhelyéül szolgálva sok madárfaj számára. A ritka és értékes madárfajok közül megemlítjük a fekete gólyát, fekete harkályt, a kis kócsagot, a barna kányát. fii nagy kiterjedésű léteken, ligeterdőkben, érdekes és jellegzetes növények élnek: fűzek, kőrisek, galagonyabokrok között virít a mocsári gólyahír, a kosbor, réti füzény, hamvas szeder, nyári tőzike vagy a csillagvirág. Nagyrészt egységes ősi kultúrát őriz ez a vidék. A vizeket járó halászó-aranyászó ember víz melletti egyedülvalóságában sokat dalolt. Nagyon gazdagok és sajátosak jeles napi szokásaik, gyermekjátékdalaik. Karácsonyi énekeik, pásztorjátékaik egyedülállóak népköltészetünkben, és az országban talán sehol sem tudnak olyan hoszszú és érdekes mcndókájú balázsolásokat, mint a Felső- Szigetközben. Ásványráró a szigetközi horgászélet központja. Horgásztanyák, bérelhető ladikok szegélyezik a partokat. Régebben jeles „aranyászó” hely volt ez a környék, még a második világháború után is akadt néhány türelmes vállalkozó, aki a Duna fövenyéből aranyat mosott. Dunakilitin lovasiskola működik, lovastúrákat szerveznek, a gyerekek pónifcgatokon kocsikázhatnak, Dunakiliti a vadászok paradicsoma is. Gazdag a vidék szárnyasokban, bőven akad fácán, vadliba és vadkacsa, de őz, szarvas és vaddisznó is. A páratlan szépségű, varázslatos hangulatú Szigetköznek nemcsak a turisták, hanem a néprajzosok, botanikusok és természettudósok is szerelmesei. Járják a vizeket, fényképezik, rajzolják, kutatják a különleges világ titkait, hogy átörökíthessék ezeket a kincseket kései utódaink számára. ZIKA FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER
