Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-09-01 / 17. szám
Meghatónak és ünnepélyesnek nevezte a pillanatot prof. dr. Festetics Antal, a Göttingai Tudományegyetem Vadbiológiai és Vadászattani Intézetének igazgatója, amikor megkezdte első magyar nyelvű előadását a Keszthelyi Agráregyetemen. A rokonszenves, jó kedélyű tudós rendkívül közvetlen, így nehezen ért véget az előadást követő kötetlen beszélgetés. — Furcsa érzés lehet a család ősi fészkében, a keszthelyi Georgikonban meghívott előadóként vendégeskedni... — Inkább öröm — válaszolja mosolyogva Festetics Antal. — Természetesen nem először járok itt. Elégedett vagyok a kastély berendezésével, folyamatos szépítésével, amelyhez többször is kérték a tanácsomat. Festetics Györgyöt, mint amatőr botanikust és haladó szellemű kultúrpolitikust 185 esztendővel ezelőtt a Göttingeni Tudományos Akadémia és Egyetem dísztagjává választotta. Méltán lehetek büszke erre, hiszen ezt az egyetemet haladó és forradalmi szelleméről ismerték, ahol mindig volt magyar tanszék. Ezért is tanult ott oly sok erdélyi és magyarországi diák. De visszatérve a családra: nincs bennem harag, amiért kitelepítettek és szegények lettünk. Egyéni sértődésről szó sem lehet, mert a nagyobb összefüggéseket kell nézni. Festetics professzor egy dolmányosvarjúval Tudományos Akadémiához felterjesztett Nemzeti Park-j avaslatnak „Pro Natura — Nemzetközi Akció a magyar puszták megmentésére” címmel. A magyar tájak szépségéről számos tudományos és népszerű vetített képes előadást tart német és osztrák egyetemeken, népművelési házakban. Az osztrák—magyar jó szomszédi kapcsolatok elmélyítéséért és a Fertő tavi kutatásokért 1982-ben a Burgenland Nagyrendje kitüntetést kapta a tartományi kormány elnökétől. Figyelme egyre jobban ia Fertő tavi kutatások felé fordult, és 1986-ban elnöke lett a Fertő tó Nemzeti Park Tervező Bizottságának. Legutóbbi magyarországi látogatása során Keszthely után előadást tartott Veszprémben „Két ország tava, a Fertő tó és élővilága a természetvédelem tükrében” címmel. Beszámolt az eddigi kutatások eredményeiről, a terveikről, és videofilmen mutatta be a leendő nemzeti park állatvilágát. Mint mondotta, Ausztriában példaképül állítják a magyar természetvédelém eredményeit. Az ausztriai környezetvédők jeles eredménynek tekintik, hogy a Fertőt sikerült megmenteni a tavat átszelő hídépítéstől. Ott fészkel ugyanis a Kárpát-medence legnagyobb nagykócsagállománya, amit meg kell őrizni mint nemzetközi kincset. A nemzeti park létrejötte most már csak az osztrák félen múlik, mert magyar részről teljes a támogatás. * EGY MAGYAR TUDÓS GÖTTINGÁBÓL Festetics professzor évtizedek óta több magyar intézet munkájához kapcsolódik. így például a Magyar Madártani Intézethez. Tanítómesterének dr. Balogh János professzort tekinti. 1960-tól dr. Konrad Lorenz Nobel-díjas professzor tanítványa Bajorországban, később megbízott előadó a bécsi egyetemen. Ott szerzi meg a doktori címet is. Ettől kezdve kutatóutakra indul Európában, többek között a jugoszláviai Bácskába és a magyar Alföldre is. 1968-ban kezdeményezője és szervezője a magyar kormányhoz és a Magyar — Európai hírű etológus, tehát az állati magatartás kutatója, különböző külföldi és magyar tudományos intézetek munkatársa és az osztrák környezetvédők egyik vezetője. Mikor jegyezte el magát ezzel a tudományággal? — ötéves korom óta tudtam, hogy mi akarok lenni. Az evolúció, az élet fejlődésének sokszínűsége izgatott. Figyeltem a madarakat és sokat rajzoltam. Bármilyen furcsán is hangzik, a kitelepítésnek köszönhetem, hogy életre szóló barátságot kötöttem az Alfölddel. Véleményem szerint a családfánál fontosabb a táji beidegződés, mert biológiai, táji hazafisághoz vezet. 1956-ban mentem el Magyarországról, Ausztriában van az otthonom, Németországban dolgozom, és minden érdekel, ami Magyarországon történik — amikor csak tehetem, eljövök. Mestere, Konrád Lorenz társaságában Festetics professzor véleménye szerint: — A természetvédőnek feltétlenül derűlátónak kell lennie, mert csak így láthatja munkájának értelmét és célját. A környezetvédelem nem ismer határokat — az egész világért felelősek vagyunk. Én is sokfelé járok, de a fő munkaterületem Németország és Ausztria, a nemzeti parkok az Alpokban és a két legújabb, az északnémet tengerparton. — Közelről ismerheti a magyarországi környezetvédelmi munkát is. Hogyan ítéli meg az eredményeket? — Sok helyen megfordulok Európában, ezért felelősséggel állíthatom, Magyarország ezen a téren élen jár. A védett területek szervezettsége, bemutatásmódja példás. Nálunk — úgy hiszem, mondhatom így, mert az NSZK- ban dolgozom ugyan, de magyarnak érzem magam — már négy nemzeti park van, míg a szomszédos Ausztriában az erőteljes környezetvédelmi mozgalom ellenére egyet sem sikerült eddig létrehozni. Magyarország nem hacár Kelet és Nyugat között, hanem mozaikterület: itt kicsiben minden megtalálható. Gondoljunk csak a Nagyalföldre, Kisalföldre, vagy a Középhegységre. A Kárpát-medencének a természettudós számára is nagy a vonzereje, ez számomra erőforrása az alkotásnak, és ez teszi kitéphetetlenné a gyökereket. ZIKA KLARA
