Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-25 / 15. szám
re, s amit ugyanúgy elkapkodtak, mint a Rápóti—Romváry szerzőpáros nyolcadik kiadásban megjelent Gyógyító növények című munkáját. Páter Béla — a maga nemében elsőként a világon — 1904-ben Kolozsvárott megszervezte a gyógynövénykutatás egyetemi bázisát. Mint ahogy ugyancsak első volt — a világháború gyógyszer- és teahiányának „köszönhetően” — az 1915-iben Budapesten alapított Gyógynövény Kísérleti Állomás, a mai intézet jogelődje. Növénymentés Amint a jogelődről, a mai, budakalászi jogutódról is elmondható, hogy méltó a világ figyelmére. Tőlünk nyugatra ugyanis az a jellemző, hogy a gyógynövények gyűjtéséveltermesztésével alig, inkább a drogok kémiai elemzésével, a hatásmechanizmusok vizsgálatával foglalkoznak. Keletebbre pedig a gyűjtés-termesztés a meghatározó. Míg mi, itt „középen” — magyarázza dr. Bernáth Jenő, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatóhelyettese — a termesztéstől kezdve a hatóanyagok kémiai elemzéséig átfogjuk az alap- és alkalmazott kutatás teljes skáláját. Az intézet végzi az országban begyűjtött gyógynövények kötelező minősítését, azonosí-1. A trópusi eredetű rózsameténg hatóanyagából a Richter Gyár készít gyógyszereket vérképzőszervi betegségek ellen 2. Az ipari mák előnye, hogy alkaloidja közvetlenül kábítószerként nem használható 3. A Pilis hegység jellemző növénytársulását telepítették a kutatóintézet kertjének egyik szegletébe 4. A kínai mályvarózsát teaként fogyasztják, színezőanyag is készül belőle 5. A szenna nevű növény hashajtó hatásáról ismert 6. A gólyaorrt sérülések és fekélyek ellen használják 7. Mrs. Thatcher levele az intézet igazgatójához FOTO: NOVOTTA FERENC tását. Magcserét folytatnak a világ számos arborétumával, különleges botanikus kertjükben, ahonnan az általuk kínált magok útrakelnek, a növények kémiai jellemzőik szerint soroltatnak be. Hazánkban a gyógynövények fele származik gyűjtésből, fele termesztett. A kutatóintézet agronómusai dolgozzák ki a szántóföldi termesztésbe vont gyógynövények gondozásának, betakarításának mikéntjét, gépesítési módjait. Egyes esetekben a vadon élő gyógynövények „háziasítását” azok ritkuló volta kényszeríti ki. Ezért kísérleteznek például a kipusztulófélben lévő tavaszi hérics (szívglikozidokat tartalmaz), az édes gyökér (hurut-, rekedtségellenes szer készíthető belőle), avagy egyes gyűszűvirág fajok (szívgyógyszer-alapanyagot adnak) termesztésével. Mivel a várható gazdasági haszon mellett egy-egy növényfaj megmentése is a tét, a Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal együttműködve végzik ezeket a kísérleteket. Hétköznapibb, ám gazdaságilag igen fontos feladataik: a nemesítés — húsz gyógynövényfajtát jegyeznek a budakalászi kutatók nevével —, az egyelést (azaz ritkítást) nem igénylő mák vetőmag, valamint az anyarozs szaporítóanyag előállítása. Mire jó a tökmag? Az anyarozs a rozskalászon körömnyi fekete dudorokban jelentkező gombafertőzés. Mesterségesen is előidézik, mióta rájöttek, hogy a kalászon megtelepedő gomba gyógyító hatású alkaloidokat tartalmaz. Hajdanán százak és százak haltak meg az anyarozsos lisztből sütött kenyértől. Szent Antal tüze — így nevezte a halálos kórt a népnyelv. Szent Antal tüze örökre kihunyt, s ami fellobbantotta egykoron, az ma alapanyaga például a Kefalgin nevű migrénellenes szernek, vagy a Redergam nevű vérnyomáscsökkentő cseppeknek. Gyógyít, miköziben még pontosabb megismerése újabb kutatásokat kíván. Ezért termesztik a budakalászi intézetben mesterségesen megvilágított, szabályozható hőmérsékletű kamrában (fitotronban) is, ahonnan az évszakoktól függetlenül, egész éven át nyerhető. A gyógynövény-készítmények akkor válnak végérvényesen gyógyszerré, ha a kutatók rájönnek: melyik az a vegyület — levélben, virágban, magban, gyökérben —, amelyik kifejti a hatást. Ha ezt már tudják, arra is kíváncsiak: hogyan fejti ki. Ez az izgalmas detektívmunka a Gyógynövénykutató Intézet vegyészeié. Igyekeznek nyomára bukkanni a már ismert hatóanyagokkal rokon, esetleg azoknál hatásosabb vegyületeknek is. Ilyen irányú vizsgálódásoknak köszönhető például a meténg nevű növény hatóanyagaiból szintetikus úton továbbfejlesztett, agyi értágító hatású, világsikert aratott gyógyszer, a kőbányai Ridhter gyár Cavintonja. Nyilván maguk a kutatók is azt tartják, hogy az igazán nagy fogás az, ha egészen új hatóanyagra bukkannak. A legújabb eredmények közül kettőt említünk: az intézet szakembereinek közreműködésével beigazolódott, hogy a tökmagból prosztatavédő hatóanyag vonható ki; a máriatövis kivonatnak májbetegségeket gyógyító hatását észlelték. Thatcher-látogatás Gyógynövény-kutatásaink sokoldalúsága, e kutatások gazdag tradíciói, s a mai szakembergárda eredményei a nemzetközi elismerésben is megmutatkoznak. Intézetbéli kalauzom, dr. Bernáth Jenő is beutazta már a világot, legutóbb Dániában tartott előadásokat, s a Kertészeti Tudományok Nemzetközi Társasága (ISHS) gyógynövényszekciójában titkára az egyik munkacsoportnak. A budakalászi intézet igazgatója, dr. Tétényi Péter professzor elnöke a gyógy növény szekciónak. A magyar kutatóintézet gondozásában jelenik meg az ENSZ mezőgazdasági szervezetének (FAO) és az ISHS-nek gyógynövénykutatással foglalkozó szaklapja. És az is egyfajta elismerés, hogy Mrs. Thatcher — aki mint ismeretes, eredeti szakmájára nézve vegyész — Magyarországon járva a Gyógynövénykutató Intézetben találkozott a magyar gyógyszeripar képviselőivel. Hallom, a legsikeresebb magyar gyógynövénytermesztő szövetkezet, a Szilasmenti főagronómusát hosszabb időre Finnországba „kérték kölcsön”. A budakalászi kutatóintézet az UNIDO-nak, az ENSZ iparfejlesztési szervezetének a felkérésére egy afrikai kutatási programra készül. A FAO pedig 1988- ban az intézetben szervez egy négyhetes, nemzetközi gyógynövény-nemesítő tanfolyamot. BALÁZS ISTVÁN FOTO: NOVOTTA FERENC 9
