Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-25 / 15. szám
ZENEI GYÖKEREK Kultúra — tudomány A Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatát nyújtotta át Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti nagykövete, művészi érdemei elismeréséül, valamint a francia-magyar kapcsolatokban való aktív részvételéért Lehotka Gábor orgonaművésznek és Szőlössy András zenetörténésznek. * Sárdy János, a harmincas-negyvenes évek egyik legnépszerűbb férfiénekese július 26-án lenne nyolcvanéves. Az évforduló alkalmából szülőfalujában, a Tolna megyei Nagykónyiban emlékszobát avatnak, ahol Sárdy személyes emléktárgyait, többek között a dunaföldvári kántortanítóként vásárolt harmóniumát állítják ki. * Móricz Lili, Móricz Zsigmond író leánya, eredményes irodalomtörténetírói tevékenység elismerésére, Móricz Zsigmond-díjat alapított. Az évente, az író születésnapján, Péter - Pál napján kiosztandó Móricz-díjat első ízben Kerényi Ferenc irodalomtörténész, a Magyar Színházi Intézet igazgatója nyerte el. * Két tekintélyes magyar származású szobrász kiállítását rendezték meg Franciaországban. Mindketten Erdélyben születtek — Etienne Hajdú Tordán, Frank Magda Kolozsvárott — s mindketten életük túlnyomó részét francia földön töltötték. A 80 esztendős Hajdú munkásságának utóbbi két évtizedéből a párizsi Artcurial műkiadó galériájában nyílt meg szép kiállítás. Több tucat márvány-, ónix- és palaszobra, bronz, vörösréz, polírozott alumínium plasztikái, réz és alumínium domborművei mellett számos rajza látható. Frank Magda a dourdai várban tavaly tartott szobortárlata után most a limours-i könyvtárban rajzaiból, grafikáiból rendezett életműkiállítást. * Értékes lelettel, Mátyás király aranybullájával gazdagodott a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A Tisza alacsony vízállásakor László Antal segédmunkás találta meg a nagy uralkodó kispecsétjét, amely jelentős okiratokon szerepelt, és akkor használta a király, amikor a bárói tanács megkerülésével akart intézkedni. Az ólommagú, aranybevonatú pecsétet a múzeum restaurátorműhelyében vizsgálják. Százötven nyelvtanár, angol szakos egyetemista és középiskolás diák utazott Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Soros Alapítvány támogatásával öthetes intenzív nyelvi kurzuson vesz részt. * Ünnepélyes keretek között a budapesti Goldmark Teremben megnyitótok a magyar zsidóság történetét bemutató kiállítást, amelyet először a Nahum Goldmanról elnevezett zsidó Diaszpóra Múzeum (Tel Aviv) mutatott be 1984-ben. „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra, meg újra meg nem szerzi magának." KODÁLY ZOLTÁN Évszázadról évszázadra számos olyan muzsikus egyéniséggel büszkélkedhetünk, akik messze földre vitték a magyar zene jóhírét. Nemcsak Liszt Ferenc volt „hírhedett zenésze a világnak”, hanem előtte és utána is énekesek zenetudósok, karmesterek, s a különböző hangszerek művészei. A Magyarok a világ zenei életében címmel meghirdetett találkozó bizonyítja, milyen összetartó, megtartó ereje van a magyar zenei tradícióknak. A szervező bizottság titkárát, Űjfalussy József zenetudóst, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektorát, a magyar zene reprezentáns képviselőjeként tartják számon. Munkásságának elismerését jelenti az idei Herder-díj, amelyet minden évben olyan kelet- és délkelet-európai tudósoknak, művészeknek adnak át, akik jelentősen előmozdították e terület tudományos, kulturális és emberi kapcsolatait. Űjfalussy József a magyar művelődés hagyományainak szellemében igyekezett mindig egész Európában gondolkodni. Nemzetközileg elismert Bartókkutató, tudományos és kutatómunkája középpontjában a 15. századi és kortárs zene különböző fejezetei állnak. Fiatal emberként a klasszika-filológia érdekelte, s bár a zene más pályára csábította, ez a vonzódás megmaradt. Beszél is görögül, társaságban, barátok között szívesen idézget görög szövegeket. Ha valaki a francia zenéről, s különösen Debussy-ről kíván hozzáértő elemzést, akkor is Űjfalussy Józsefhez fordul. 1955-től tanít a főiskolán zeneelméletet, a hazai zeneesztétika iskolateremtő egyénisége — e tárgykörben több könyvet is írt, ilyen például A valóság zenei képe című. Az opera iránti vonzalmáról legújabb könyve, a Pamino válaszúba tanúskodik. Tudományos, kutató- és tanári munkájában kitartó, már-már aszkétikus. Nem is lehetne másként ennyi megbízatásnak eleget tenni, hiszen 1980 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora, a Zenetudományi Intézet osztályvezetője (régebben igazgatója), a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A rektori szoba a Zeneakadémia épületéhez ülő, elegánsan egyszerű és minden ceremónia nélküli. Ilyen a fogadtatás is. Űjfalussy József nem könnyű interjúalany, magáról nem szívesen beszél. A zenéről, a főiskoláról, a munkájáról annál inkább. A közelgő zenei világtalálkozó fontosságáról, előzményeiről, s a tervekről beszélgetünk. — Főiskolánk hagyományaihoz tartozik és munkájának létfeltétele is a nemzetközi kapcsolatok ápolása — hangzik a magyarázat. — Én magam több társfőiskolával való kapcsolatot örököltem elődeimtől, és azon voltam, vágyóik, hogy ezeket a lehetőség szerint még gyarapítsam is. Emiatt tartottam fontosnak, hogy intézményünk hosszabb megszakítás után újból tagja legyen az Európai Zeneakadémiák, Zeneművészeti Főiskolák és Konzervatóriumok Szervezetének, és ezért igyekszem kollégáim, tanártársaim teljes egyetértésével újabb jelentős kapcsolatokat kiépíteni. Az itt végzett hangszerpedagógusoknak azért van keletje külföldön, mert ebben az épületben olyan képzést kaptak, ami világhírű. Kisugárzása még mindig kitapintható világszerte. — A Magyar Fórum az elmúlt években különböző tudományágakhoz, illetve szakmai körökhöz tartozó külföldön élő magyarokat, magyar származásúnkat hívott találkozóra. iNyilván ezeknek a sikerén felbuzdulva vállalkoztak az újabb nagyszabású találkozó megrendezésére. — Egyrészt emiatt, másrészt az a tapasztalat, hogy a magyar muzsikusok szívesen ápolják a kapcsolatokat hazájukkal, mint ezt Weiner Leó tanítványainak találkozója is mutatta. Első meghívólevelünk nagy visszhangot váltott ki, a válaszokból, jelentkezésekből az is kitűnt, hogy a külföldön élő magyar muzsikusok egymás között is szoros kapcsolatot tartanak. Arra a kérdésünkre, hogy külföldi kollégáink közül ki milyen módon venne részt aktívan is a találkozón, száznál többen válaszoltak; huszonketten jelentettek be előadást különböző tárgyikörből. A célunk az, hogy a küföldi és az itthoni kollégák között hasznos tapasztalatcsere alakuljon ki. Sokan végeznek pedagógiai munkát, és számunkra érdékes lehet megismerkedni a világ különböző tájain élő és dolgozó kollégák munkamódszereivel. A Magyarok a világ zenei életében című rendezvény egyik kezdeményezője Kecskemét, az ottani Kodály Zenepedagógiai Intézet volt, ezért alakult úgy a program, hogy az öt napból háromra Kecskemét lesz a házigazda, A Magyar Rádió műsorterve szerint a találkozó alkalmából „Magyar zene a világban” címiftel sorozatot indítanak. A részt vevő muzsikusok közül többen jelentkeztek fellépésre, de most a rendezők kifejezetten az eszmecserét állították a középpontba. Ez természetesen nem zárja ki a zenét a falak közül, niszen az ünnepélyes megnyitón és később is lesz alkalom a muzsikálásra. A július 30—31-én Budapesten rendezett programok helyszíne is az alkalomhoz méltó: a Magyar Tudományos Akadémia Kongreszszusi Terme a Várban, s a Vörösmarty utcai régi zeneakadémia épülete, Kecskeméten pedig a Kodály Intézet. A találkozó időpontját úgy választották ki (augusztus 1—3.), hogy időben kapcsolódjék a kecskeméti Kodály szemináriumhoz (augusztus 2.). A magyar előadóművészek, zenetudósok, zenepedagógusok és zeneszerzők munkája szerte a nagyvilágban a jövő számára is biztatás. VUághírű művészek vállalják, hogy zenei indíttatásuk e kis ország zenei kultúrájához kapcsolódik. S ebben nem kis része van az útra bocsátó zenepedagógusoknak, akik igazolhatják a népi bölcsességet, amely így hangzik: Ha egy évre tervezel — vess búzát, Ha tíz évre tervezel — ültess fát, Ha száz évre tervezel — tanítsd a nép fiát. Ha magot vetettél — egyszer aratsz, Ha fát ültettél — tízszer aratsz, Ha tanítottál — százszor aratsz. Z. K. FOTÓ: GÁBOR VIKTOR 5
