Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-11 / 14. szám
A ZENEAKADÉMIA PALOTÁJA Ede és Gróh István készítette. Érdemes elidőzni a domborműveknél, amelyek egy-egy zenei tempójelzést, vagyis az allegrót, adagiót, andantét és a scherzót jelképezik. A nagyterem erkélye a Kőrösfői Kriesch Aladár freskóival és Róth Miksa üvegfestményeivel díszített emeleti előcsarnokból közelíthető meg. Innen nyílik a 450 férőhelyes kisterem is. A kisteremnek eredetileg operaelőadásokra alkalmas színpada, zenekari árka és zsinórpadlása volt Ezt a jellegét később megszűntették és a termet csak kamarahangversenyek, olykor irodalmi estek céljára használják. Az épület felsőbb emeletein a hivatali helyiségek és a tantermek foglalnak helyet. A harmadik emeletről juthatunk fel a kupolaterembe, ahol régebben az opera tanszak növendékeinek vívó- és táncpróbáit, újabban a kóruspróbákat tartják és felépítettek itt egy gyakorló orgonát is. korábbi idők muzsikusai külföl-Magyarországon intézményes zenei képzésről csupán a múlt század közepétől beszélhetünk. A dön szerezték képzettségüket, habár már III. Béla királyunk lépéseket tett a zenei képzés meghonosítására. amikor 1192-ben Párizsba küldte Elvinus nevű klerikusát a többszólamúság elsajátítására. Elvinus vizsgamunkája egyes feltevések szerint az Ömagyar Mária-siralom megalkotása lehetett. A múlt század negyvenes éveiben egyebek mellett Liszt Ferenc javasolta az intézményes hazai zeneoktatás megszervezését, ám a Zeneakadémia megalapítására csak jó négy évtizeddel később kerülhetett sor. Az intézmény elődjének egy magániskola, a Pest-Budai Hangászegyesület 1839-ben alapított Hangászegyesületi Zenedéje, a későbbi Nemzeti Zenede tekinthető. Csengery Antal 1869-ben állami intézmény felállítását javasolta, 1870-ben pedig a kulturális és politikai élet számos kiválósága által aláírt kérvény ■ sürgette a belügyminiszternél az Országos Zene- és Énekakadémia felállítását. A kezdeményezés egyik lelkes támogatója Deák Ferenc volt. Az országgyűlési vita során 1873. de-Ttfíílv 8
