Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-05-16 / 10. szám
tM-s&t-ig SÉTA A RÉGI KIRÁLY UTCÁBAN KÖNYVESPOLC Budapest, VI. kerület, Majakovszkij utca. Azaz — Király .utca, ahogy sokan ma is hívják a Terézváros egykori főútvonalát. A módos iparosmesterek, közhivatalnokok, manufaktúratulajdonosok itt építették fel házaikat, neves tervezők közreműködésével. Nekik, de főleg Pollack Mihálynak és fiának, Ágostnak, valamint Hild Józsefnek köszönheti arculatát az utca, amit máig megőrzött. A neves épületek közül még ma is jó néhány áll. Például az egykori „Három rózsa”, a 9-es szám alatt: ha a járókelő nemcsak a lába elé néz, de felfelé is figyel, rajta Budapest egyik legszebb és legtisztább copf stílusú homlokzatát láthatja. A mellette levő Prandtner -ház ötvösmester részére épült, a kis kerubfigurák is erről árulkodnak. A szemközti Gömöry-ház szürkesége mögé rejti klasszicista értékeit. Az idősebbek talán még emlékeznek az it-1 teni Török-patikára, de ennek elődjéről, a háznak is nevet adó gyógyszertárról bizonyára már csak kevesen tudnak. A híres Gömöry-patika állandó kliensei közé tartozott Széchenyi István, Fáy András, Vörösmarty Mihály, sőt az egyik fiók mélyén Kossuth és Petőfi nevére szóló megsárgult vényeket is találtak. A patika berendezése a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban látható. A Kazinczy utca sarkán áll a környék legnagyobb kiterjedésű klaszszicista épülete, a „Jó pásztor”-ház. Pollack Mihály tervezte Dlauchy la-1. Szent Teréz-szobor a Csányi utca és Majakovszkij utca sarkán 2. A Pekáry-ház homlokzata 3. A „Három rózsa,,-ház copf stílusú homlokzata 4. A „Jó pásztor”-ház 5. Vörösmárvány kút a „Jó pásztor”házban 2 katosmester részére. A nemesen egyszerű homlokzat hatalmas ablakai, s több részre tagolt udvar, a vörösmárvány kú; a XIX. század első felének ízlését idézi. Az utca nevezetes épülete a Pekáry-ház is. A romantikus stílusú épületen a mór díszítés, az ősmggyar vitézek, a bástyák és boszorkánylábak harmonikus összevisszasága kellemesen hat a nézőre. A házat Pollack Ágost tervezte az egykori városi alkapitány, Pekáry Imre részére. A homlokzat hangulata pompásan „illik” egyik híres lakójához is: itt volt ugyanis Krúdy Gyulának első fővárosi otthona. Az író fiatalkori írásaiban említi e romantikus épületet. A 49-es számú ház homlokzatán látható Szent Teréz — a Mária Teréziáról elnevezett városrész névadójának — szépséges szobra. Kép és szöveg: FÉNYES TAMÁS 3 Operaházi tagságának negyvenedik évfordulóján jelent meg Neményi Lili életrajzi kötete Kerényi Mária tollából. A „társszerző” a művésznő maga, áki remek mesélő, fordulatosán előadott történetei családról, színházról, barátságról, szerelemről, házasságról' szinte átszövik a majd háromszáz oldalas, mindvégig lebilincselően érdékes kötetet. Életének egyik legfontosabb állomásáról így számol be: „... Mikor a háború után újra megindult az élet, meghívtak az Állatkerti Színpad koncertszerű Denevér-előadására. Ferencsák János dirigálta, s az Operaház tagjai között egyedül én voltam vendég: Rosalindát énékeltem (amit erre az alkalomra tanultam meg, mert korábban mindig Adélt alakítottam a darabban). Az előadás után édesanyámmal beszálltunk a kisföldailattiba — akkor már járt —, s a kocsiban megpillantottam Fischer Annie-t, és Tóth Aladárt. Kölcsönösen üdvözöltük egymást, majd megkérdeztem, mikor étkezték haza Svédországból; kiderült, hogy alig pár napja. — Nézzen csak ide egy percre — mondtam Tóth Aladárnak, és kinyitottam a retikülömet, hogy kivegyem belőle az ő 1937-ben írt Székely fonó-kritikáját. — Látja, azóta is vélem van. Mindenem elveszett Debrecenben, megsemmisült a háborúban, de ez a kritika és Bartók Béla autogramja, amit még Kolozsvárt kaptam tőle 1926-foan, megmaradt. Ez volt minden bajban az én legfőbb vigaszom és reménységem .. Aztán, hogy saját megrendültségemet némiképp ellensúlyozzam, nevetve tettem hozzá: milyen kár, hogy nem ő az Opera igazgatója, mert rögtön jelentkeznék nála próbaénekelésre! Tóth Aladár válasz helyett csak mosolygott, aztán feleségével együtt barátságosan elbúcsúzott tőlem. A másnapi újságok címlapján pedig nagy betűkkel jelent meg a hír: Tóth Aladárt nevezték ki az Opera'ház új igazgatójának! A próibaéneklésen Fischer Annie, a kiváló zongoraművésznő kísért. Alig félórát tartott. Sikerült; a Magyar Állami Operaház tagja lettem.” (Zeneműkiadó) — h — 22
