Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-05-03 / 9. szám
XIX. MAGYAR JÁTÉKFILMSZEMLE Napjainkról és a közelmúltunkról Öt nap alatt tizenkilenc vadonatúj filmet láthattunk, az elmúlt év termését. Miről szóltak? Napjaink gondjairól és az elmúlt negyven év történelméről. Kezdjük a fesztivál nyertes filmjével, a Csók, anyuval. Az egyéves egyesült államokbeli tanulmányút járói hazatért Rózsa János egy mai (tipikus?) magyar család életét mutatja be — keserű humorral. Egy családét, ahol minden megvan, egyvalamit kivéve. Félig kész villájukban máris minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere, minden automatizált, minden luxuskivitelű. De a családtagok egymástól szinte teljesen függetlenül élik saját életüket, egymással jóformán csak levelezés útján tartják a kapcsolatot — innen a film címe: „Csók, anyu”. Ezt az életformát végül a kamaszlány nem bírja tovább, öngyilkosságot kísérel meg. A film azt sejteti, hogy ez a „rendkívüli esemény” talán összehozhatja újra a családot. Szintén napjainkban játszódik Bacsó Péter Banánhéjkeringő című filmje, amely ugyancsak tragikomédia. Egy fiatal, sikeres sebészorvosról, egykori élsportolóról szól, akinek „élete vonata” jó sínen fut: jó állása van, szép karrier előtt áll, hiszen főnökét mindenben kiszolgálja; mint sikeres embernek, szép és gazdag a menyasszonya; épül szép házuk is. Minden rendben van, vele és körülötte. Ám éppen esküvője napján, március 15-én, a Batthyány-örökmécsesnél tartott ünnepségen — egy meztelen nő fut vele szemben. Egy szerencsétlen adminisztrátor, aki magánéleti gondjai miatt idegösszeroppanást kapva, lesétál meztelenül az utcára. A fiatal orvos önkéntelenül ráteríti a ballonkabátját. S ettől a jó cselekedettől élete vonata kisiklik. Az esküvő elmarad, merthogy a személyi igazolványa a ballonkabátjában maradt, enélkül pedig az anyakönyvvezető nem adja őket össze. A meztelen nőről képek jelennek meg a nyugati sajtóban, s a nő mellett ott áll ő is. „Gyanúba keveredik”, mindenki elfordul t.őle. Menyasszonya szakít a „balekkel”, s kitúrja a lakásból is; a főnöke kidobja az állásából. A mélypontra kerül, /hamarosan a pályaudvari várótermekben kénytelen aludni. S ekkor jön egy újabb váratlan pillanat: egykori szeretőjének befolyásos férje szól érte „egy jó szót”. S ettől, mint a varázsütéstől, ismét megváltozik minden, mindenki segíteni akar. Élete ismét sínre kerülhet. Illetve kerülhetne, mert már nem vállalja a régi életforma folytatását. Böszörményi Géza emberi tisztességgel készített filmje, a Laura ugyan napjainkban játszódik, de főhősének az egykori recski munkatáborban tett látogatásán keresztül többet mond el az ötvenes évekről, mint sok, kimondottan erről a korszakról készült film. Természetesen akadtak a közönségnek, fogalmazzuk így, kevésbé tetsző filmek is. Moldova Györgynek nincs szerencséje regényei megfilmesítésével. A Malom a pokolban című ismert regénye az ötvenes években játszódik. Egy joghallgatót, Flandera Jánost, aki megpályázott egy külföldi ösztöndíjat, „elhallgatott múltja” miatt eltanácsolnak az egyetemről. Fizikai dolgozó lesz, megismerkedik egy kalauznővel, egymásba szeretnek. De amikor a lány terhes lesz, a fiú szakít vele, mert Rákosi egyik nagyhatalmú tisztségviselőjének szép és okos, de testihibás lányát akarja feleségül venni. A történet tragédiába torkollik, mikor felesége megtudja, hogy gyermeke van. Ezt a „boldogság vagy karrier”-történetet feldolgozó, Maár Gyula rendezte filmet csak Garas Dezső egészen különleges alakítása menti meg a teljes bukástól. Ugyanilyen vegyes érzelmekkel fogadta a fesztivál közönsége Jancsó Miklós új alkotását, a Szörnyek évedját. A film története, Zsúfolásig telt nézőtér előtt peregtek a legújabb magyar filmek. Nemcsak szakmabeliek, rengeteg fiatal is részt vett a vetítéseken, főleg egyetemisták: bölcsészek, joghall______. gatók. Amelyiküknek nem jutott hely, a lépcsőkön foglalt helyet. Gyakran hangzott fel nevetés, taps vagy füttykoncert: a közönség azonnal és egyértelműen közölte „ítéletét”. 14
