Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-05-03 / 9. szám
MAKACS HATVANIAK „A főtéren van egy presszó. Megállunk egy kávéra, aztán megyünk tovább.” — Hatvan kicsit az átutazók városa; szusszanóhely Salgótarján, Jászberény és Szolnok felé, fontos vasúti csomópont. (Éppen százhúsz éve, hogy az első gőzmozdonyt fogadták a fővárosból.) Űticélnak? Nemigen vonzó. Aki a Kossuth téri Aranyfácánból kitekint az ablakon, nem kap kedvet rá, hogy programjába illessze a városnézést. Népességét (25 000) tekintve hatvanharmadik városunk főtere jobb sorsra érdemes. E jobb sors itt-ott mintha már közelítené. A kopottságában is elegáns, barokk stílusú Grassalkovich — később Hatvány — kastély egyik kisebb szárnyát szépen felújították, ifjúsági házat nyitottak benne. A századelőn épült tanácsháza díszburkolatos-díszkutas, kellemesen kisvárosi térségre tekint. A római katolikus templom és a plébánia zárja a teret, kétfelől vigyázzák a főutat. Ha továbbhajtunk közöttük, vagy a főtérről bármely irányba elkalandozunk, már csak a hatvani lokálpatrióták segítségével akadunk rá némely nevezetességre. Egészében azonban tizenkettő egytucat házak-utcák veszik körül a Kossuth téri városmagot. Erre-arra bóklászva, újból és újból eszembe ötlött: mennyivel több éltető impulzus érhet egy városáért dobogó szivet Kőszegen, Pécsett vagy Szentendrén ... mennyivel könnyebb — mondhatnám: menynyivel természetesebb — ott lokálpatriótának lenni. Szerencséjére a városnak — és az országnak — az effajta szívügyek sem követik a „természetes” észjárást. .. * Pálos Frigyes prépost a „Grassalkovich-barokk” szépségét ecseteli: külön fejezet ez a hazai barokkban, az ívek-hajlatok röpte felismerhetően játékosabb. Mint kegyúr, a plébániát és a templomot is I. Grassalkovich Antal építtette, előbbit 1750-ben, utóbbit hét évvel később. A prépost urat — aki egy kispesti vasas család fiaként választotta a papi hivatást — ma a város és környéke egyik legjobb ismerőjének mondják. Művészettörténész diplomát szerzett, szakértő közreműködésével sorra tárták föl, újították fel a Zagyva és Galga völgye egyházi műemlékeit. Legújabban egy hévízgyörki ásatáson dolgozik, ahol szarmata sírokra bukkantak. Tudós tanulmányokat, rendíthetetlen gyöngybetűkkel írott egyházi annaleseket üt föl, hogy a mai Hatvan is jobban kitárulkozhassék. Hatvan, „Hotvin®Pelső okleveles említése 1235-ből származik — neve valószínűleg hatvan házra utal — a város „hivatalosan” innen datálja történelmét. A település azonban bizonyos, hogy előbb is létezett, hiszen 1180-ban már az itteni' premontrei rendházból alapították a csornai rendházat. A város olykor a nemzet krónikájába is bejegyeztetett. így 1525-ben, amikor a Rákos mezejéről ide „átrándult” rendek Werbőczy Istvánt nádorrá választották. 1849-ben, a szabadságharc tavaszi hadjárata idején Hatvannál 1 vezette győzelemre honvédjeit Gáspár András. A Grassalkovichok alatt lassan kezdetét vette a polgárosodás, Hatvan egy ideig mezőváros; posztógyár, malom épül. Az első, valóban jelentős üzem, a cukorgyár már az iparmágnás Hatvány családé. Az irodalmár és bőkezű mecénás, Hatvány Lajos Adyt, József Attilát, Thomas Mannt látta vendégül a ragyogó kastélyban. * Ahogyan csaknem minden fontos közintézményt, a városi bíróságot is a főtérre építették. Az ötvenes évek sajátos „modernségét” idézi. Előtte romantikus Szent Imre szobor. Dr. Hóka Józsefnek, a bíróság elnökének mondandója már a máig ível: — Ha a kastély urait nem számítjuk, nemigen éltek itt nagy vagyonú emberek, nagyobb társadalmi különbségek nem alakultak ki. Vasutas-iparos nagyközség volt Hatvan, a Zagyván túli jellegzetes vasutas teleppel, jobbára falusias portákkal. Mégis: a háború után — még 1945-ben — Hatvan kapott elsőként városi rangot. Ipar azonban nem települt olyan és annyi, ami a kiemelkedést, a gyorsabb fejlődést biztosította volna. A vasutas^álya tekintélye is erősen megcsappant, ez sem tett jót a városnak. Lett tehát Hatvan hatvanharmadik a városok sorában, emeletes házak nőttek a kertes házak helyén, ugyanolyanok mint más száz helyen, lassan-lassan elveszni látszottak a „hatvaniság" ismertetőjegyei. A makacs hatvaniak épp ezek felmutatására szánták cl magukat. Hóka József is ezért vállalt társadalmi tisztségeket, megbízatásokat. Ő az elnöke a Hazafias Népfront városi bizottságának, mint tanácstag a főteret és környékét képviseli, tagja a Heves Megyei Tanácsnak is, aktív részese a Jogász Szövetség, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Hatvani Közművelődési Egyesület munkájának. Pedig... pedig ő sem hatvani. Galgahévízen született, ma is „hazajár” oda, s egy kis ház. kedvtelésből művelt kertecske is a faluhoz köti. Hatvanhoz pedig — van-e ennél erősebb 12
