Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-05-03 / 9. szám

m m. OSZTRÁK-MAGYAR HAYDN-ZENEKAR Fischer Adóm Wilchelm Hübner A múlt század vége felé alakult meg Sopronban az a zenei klub, amelynek tagjai — osztrák zené­szekkel együtt — minden húsvét nagypéntekén közös hangversenyt adtak Kismartonban (Eisenstadt­­ban) a szépséges Bergkirchében, ahol Joseph Haydn, a nagy zeneszerző mauzóleuma is található. A hallga­tóság jobbára gyalogszerrel érke­zett a környező falvakból és Sop­ron városából, hogy részese legyen e jeles eseménynek. A közös mu­zsikálás 1946-ban megszűnt és csak negyven évvel később, a múlt esz­tendőben merült fel újra a régi ha­gyomány felelevenítésének gondola­ta. Az ötlet Fischer Ádám karna­gyé, s csakhamar — mind osztrák, mind magyar részről — számos pártoló, támogató intézmény, sze­mély jelentkezett. Az összefogás eredményeként má­jus végén megrendezik a Haydn Ünnepi Játékokat. A közös osztrák— magyar zenekar nyitó koncertjére május 27-én Eisenstadtban kerül sor, majd a következő két napban Fertődön, az Esterházy-kastélyban, majd ismét Kismartonban ad hang­versenyt Fischer Ádám vezényle­tével a Haydn nevét viselő együt­tes. A negyvenöt tagú zenekar tagjait Wilchelm Hübner magyar szárma­zású bécsi professzor válogatta ösz­­sze, aki jól ismeri az osztrák és ma­gyar zenészek színe-javát, hiszen Magyarországon tanult, majd négy évtizeden keresztül a Bécsi Filhar­monikusok munkáját irányította. — Végtelenül örülök, hogy ismét sor kerül egy közös rendezvényre és annak is, hogy éppen Kismar­tonban és Fertődön, ahol Joseph Haydn élt és dolgozott. — mondot­ta Hübner professzor. Bennem külö­nösen szép emlékeket ébreszt ez az esemény, hiszen kilencven évvel ez­előtt Sopronban édesapám alapítot­ta meg a zeneklubot, később pedig én vettem át tőle a nagypénteki kö­zös muzsikálás irányítását. Nagyon bízom benne, hogy mind az osztrák, mind a magyar közön­ség tetszését megnyeri a Haydn-na­­pok programja, és abban is, hogy további közös terveink is valóra válnak. Az idei rendezvényt követően legközelebb a jövő év nyarán ke­rül sor a Haydn Ünnepi Játékok­ra, utána pedig évente háromszor­­négyszer találkozunk. E zenei ese­ményhez vonósnégyesek és ifjúsági zenekarok versenye, valamint zene­­tudományi szimpózium is kapcsoló­dik. (á. é.) ÚJ SZÍNHÁZ A NÉPLIGETBEN t Jurta Színház néven új színház nyitotta meg kapuit a Népligetben. A félig kész épületben még tavaly novemberben a Budapesti Művészet­­barátok Egyesülete rendezett kiál­lítást és a bemutatott műalkotások ellenértékét felajánlotta az építkezés költségeire. Az egyesületből azóta még 13 képpel kiegészítették az adományt. A színház megnyitásakor ismét kiállítást rendeztek az egye­sület tagjainak műveiből. A tárla­tot dr. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke nyitotta meg. A Jurta Színházban felújítják a Ma­gyar Színkör előadásaként már si­kert aratott — Sütő András írásaiból készült — Nagyenyedi fügevirágot. KUNCZ ALADÁR EMLÉKEZETE Kuncz Aladár a magyar irodalom „egykönyves” halhatatlanja, a század első évtizedében a VI. kerületi Fő­gimnáziumban volt magyar—latin— görög szakos tanár. 1923-ban vissza­tért Erdélybe és ott vállalva a ki­sebbségi sorsot, a nehéz körülmé­nyek között feléledő irodalmi élet irányítója, fő szervezője lett. Tavaly ünnepeltük születésének 100. év­fordulóját. Volt iskolájának utóda, a mai Kölcsey Gimnázium az iskola díszlépcsőjének falán elhelyezte az ország első Kuncz Aladár emlék­tábláját. Egyidejűleg az iskola irat­tárában őrzött emlékekből kiállítást nyitottak. AZ EGYHÁZAK ÉLETÉBŐL 350 esztendővel ezelőtt halt meg Pázmány Péter esztergomi bíboros érsek, a magyar katolikus meg­újulás vezéregyénisége. A jeles év­fordulón Paskai László esztergomi érsek, Magyarország prímása elza­rándokolt nagy elődjének sírjához és koszorút helyezett el a pozsonyi Szent Márton dóm szentélyében fel­állított síremléken. Ünnepi megem­lékezés volt a Római Pápai Magyar Intézetben is. * A Magyarországi Református Egy­ház zsinatának lelkészi elnöke, dr. Bartha Tibor korára és megrendült egészségi állapotára tekintettel nyu­galomba vonult. Helyére dr. Tóth Károly püspököt választották, aki korábban a zsinati iroda sajtó- és külügyi főosztályát vezette. Az új alelnök Kovách Attila veszprémi püspök, a zsinat főtanácsosa pedig Aranyos Zoltán. * Az idei Templeton-díjat Jáki Sza­­niszló magyar bencés fizikus pro­fesszornak ítélték oda. A díjat 1972- ben John Templeton, amerikai pénzügyi szakember alapította azok számára, akik előmozdítják a val­lásos élet fejlődését. Jáki Szanisz­­ló 1950-től él az Egyesült Államok­ban. New Jersey egyetemén végez kutatómunkát. A díjat odaítélő in­doklás szerint munkássága új fényt vet a tudomány és a hit kapcsola­tára. A dunamelléki egyházkerület idei presbiteri konferenciáján, a buda­pesti Kálvin téri templomban dr. Bognár József akadémikus tartott előadást Nemzeti gondjaink és a megoldások keresése címmel. Ez­után a Keresztyén család, mint a nemzeti élet építőköve címmel dr. Gyökössy Endre lelkipásztor, A munkaerkölcs és a közéleti felelős­ség, mint egyházi feladat címmel Molnár Miklós lelkipásztor előadása hangzott el. 45 évvel ezelőtt a Soli Deo Gló­ria Református Diákszövetség Kabay Márton Körének meghívására a Kálvin téren munkás-, paraszt- és értelmiségi fiatalok találkoztak azért, hogy közös programot alakít­sanak ki a háború és az elavult társadalmi rend elleni küzdelem­ben a népi Magyarország megterem­téséért. Erre emlékeztek a budapes­ti Kálvin téri templom tornácára néző emléktáblánál a konferencia egykori résztvevői. Búcsúzunk Zsigray Julianna írónő hosszú be­tegség után, 84 éves korában el­hunyt. Legnépszerűbb regényei: A Szüts Mara házassága, A lázadó szív, A Sugár úti palota. * Életének 71. évében meghalt dr. Póka György címzetes püspök, a szombathelyi római katolikus egy­házmegye kormányzója. Hosszan tartó betegség után meg­halt Pálos Iván, az Esztergomi Pap­nevelő Intézet rektora. 74 éves volt. Kölnben váratlanul elhunyt Irá­nyi László, a külföldön élő magyar katolikusok püspöke. Irányi László 1923-ban született Szegeden, 1941- ben lépett be a piarista rendbe. II. János Pál pápa 1983-ban nevezte ki castelmedianoi címzetes püspökké és megbízta a külföldön élő magyar ka­tolikusok lelki gondozásával. * Jehuda Dán (Jászai Károly) új­ságíró 89 éves korában, Jeruzsá­lemben elhunyt. 1939-ben vándorolt ki Izraelbe, ahol szerkesztője volt az Izraeli Magyar Népszavának. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom