Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-01-10 / 1. szám

mm. Kiskunhalas nevét a halasi csipke tette határainkon túl is ismertté. Az erdélyi származású Dékáni Árpád rajztanár, iparművész és Markovits Mária kézimunka-taní­tónő együttes munkájának köszönheti szüle­tését. Az első csipketerveket Dékáni Árpád sa­ját gyűjtésű népi motívumok alapján készí­tette el. Az akkoriban merészen újnak ható tervek kivitelezését a csipkekészítők az ad­dig közismert eljárásokkal kivitelezhetetlen­nek tartották. Markovits Mária próbaképpen elvállalta két Dékáni-csipke, egy szélcsipke és egy legyezőcsipke elkészítését. A tervező tanár és a csipkevarrónő közös alkotásaként indulhatott világhódító útjára a magyar né­pi iparművészet egyik legféltettebb kincse, a halasi csipke. Az első halasi csipkét az Egyesült Államok elnökének lánya, Alice Roosevelt kapta, amit az amerikai Kossuth­­ünnepségekre kiutazó küldöttség vezetője Értékesebb az aranynál nyújtott át neki. Markovits Mária érdeme, hogy a hazánkban ismert 10—12 öltést alkal­mazó, velencei származású csipkevarrást 40— 50 csipkeöltéssel rendelkező, sajátos, halasi csipkevarrássá fejlesztette. A szakemberek azt állítják, a halasi csipke értékesebb az arany­nál. Hogy is készül a csipke, miért olyan ér­tékes? Bárki tanúja lehet készítésének, ha felkeresi a Csipkeházat. Az 1935-ben épült házban — ahol az elmúlt évtizedek leg­szebb csipketermékeit tekinthetjük meg — a tárlatvezető csipkevarró asszonyok szíve­sen beavatják a látogatót a csipkekészítés rejtelmeibe. A megadott rajzra átlátszó pa­pírt fektetnek, egy rámára feszítik, majd egy vastagabb fonalat, a kontúrszálat vé­gigvezetik a mintán. így alakul ki egyet­len fonalból a csipkeváz. A vázat a rámá­ról leveszik, és henger alakú homokzsákra helyezik. Leheletfinomságú cérnából függő­leges szálakat húznak, majd minden máso­dik szálat felszedik. Ez a beszövés. Aki nem ért hozzá, azt hiszi géppel szőtt anyag, pe­dig egyetlen szál cérnából készül. Képzel­jük csak el, mennyi időbe kerül akárcsak egyetlen négyzetcentiméternyit ezzel az eljá­rással elkészíteni. Hatvanféle öltést alkalmaz­nak. Ilyenek például a hópelyhes, harangos, vízfolyásos, a sejtes, szalagos, stb. A csip­két „visszájáról'’ varrják, így lesz szép ma­gas, mondhatni domború. A múzeumban dekoratív tárlókban elhe­lyezett csipkekölteményekben gyönyörködhe­tünk. Itt láthatók a Dékáni Árpád által ter­vezett színes szekrénycsíkok, nyakba való ruhadíszek. Tanítványának, Tarr Antalnak csipkegaljérját a lendületes vonalvezetés és a dús virágornamentika jellemzi. A Stepa­­nek Ernő által tervezett Julianna térítőt — amelyet a magyar állam a holland trónörö­kösnő esküvőjére készíttetett — a holland főváros népe 1937-ben heteken át sorban állva csodálta, a múzeumban kiállított vál­tozata is lenyűgöző. Paris, 1937: Diplome De Grand Prix. A halasiak nagyon büszkék erre a nagydíjra, amit 1937-ben, Párizsban, a brüsszeli csip­két megelőzve nyertek el. Az első díjas csipkét Pongrácz Margit tervezte, és ötezer munkaóra kellett a kivitelezéséhez. Ugyan­csak az ő alkotása a gyűjtemény egyik leg­értékesebb darabja: az Árpád-ház Eszter­gomban fellelt oroszlános címerét ültette át csipkébe. A halasi csipke hetvenötödik év­fordulójára készült Sólymos Márta egészen modern kompozíciója, a vörös kakas, kék színű virágokkal, aranyló nappal. A világ­hírű csipkét ma a Háziipari Szövetkezet csip­kevarró asszonyai készítik, akik közül töb­ben a város díszpolgára címet is megkap­ták már. PAIZER GORDON GYÖRGY K 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom