Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-04-18 / 8. szám

A templom története azonban korábbi időre nyúlik vissza, hiszen a budai egyház­rész már 1885-től azon fáradozott, hogy a tervbe vett templom felépüljön. Érdekes kultúrtörténeti adat, hogy nemcsak gyűj­tés folyt; 1887-ben sorsjátékot írtak ki, és a fővárosi Operaházban több alkalommal tar­tottak díszelőadást a templomépítés javára. A Magyar Mérnök és Építész Egylet által 1890-ben meghirdetett pályázatra négy pá­lyamű érkezett be, amelyek közül az első díjat Pecz Samunak ítélték — többek között azzal az indoklással, hogy művében a refor­mátus vallásgyakorlatnak a „leghelyesebb architektúrában ad kifejezést, és mely alap­­typus úgy hazánkban, mint külföldön is szá­mos követőre fog találni.” Pecz Samu több alkotása ma is látható Budapesten. Említsük példaként a minden­ki által ismert pesti Központi Vásárcsarnok (1896) épületét, a budai oldalon a Műegye­tem hatalmas téglaboltozatú könyvtárter­mét, a fasori evangélikus templom és a mel­lette lévő iskola épületeit (1896) és végül, de nem utolsósorban a budai Várhegyen lévő, nem kevésbé híres alkotását, az Országos Levéltárat (1913—1918). A mára már mű­emlékké nyilvánított középületei mellett eredeti tervezésű kislakások is tanúskodnak tehetségéről. A neogót stílusú templom felavatására, 1896' virágvasárnapján — az egykorú források szerint — „nagy sokadalom gyűlt össze a Duna partján”. Az építő és építtető, adomá­nyozók és támogatók nevét márványtáblán örökítették meg, mely ma is látható a tel­jesen az eredeti tervek szerint újjáépített és restaurált templomban. A gerendázattól a negyvenhétezer darab színes, mázas tetőcserépig (a pécsi Zsolnay kerámiagyár művészi termékei), a színes üvegablakoktól a bronz világítótestekig, a díszítő falfestéstől a falikarokig, a veretes tölgyfaajtóktól a padlóburkolatig, és a pil­­lérkötegek aranyozásáig minden a korabeli építészeti tervek szerint készült el. A templomépület három évig tartó teljes felújításában jelentős — többmilliós — részt vállalt az állam, valamint Budapest főváros. Ezt egészítették ki az adományok, az adako­zások és felajánlások. Az újjáépítés alkalmára emlékplakett ké­szült. Németh Ágnes alkotásán Haypál Be­nő, a templom első lelkésze — aki Ady End­rét is eskette — a templomépület kis ma­kettjét tartja kezében. KOÖS JUDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom