Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-04-18 / 8. szám

FOTÓPÁLYÁZAT FIATALOKNAK Magyarországi élményeim és ma­gyar közösségünk kulturális élete címmel az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége fotópályázatot hirdet. 15 és 19 év közötti külföldön élő ma­gyar származású fiatalok felvételeit várják magyarországi úti élményeik­ről vagy külföldi magyar baráti társaságok, klubok életéről, össze­jöveteleiről. Pályázni lehet fekete-fehér vagy színes papírképpel és diapozitívvel. A papírkép legkevesebb 10X14 cm, legfeljebb 18X24 om legyen. Egy pályázó 10 fotót küldhet A képek hátoldalára minden pályázó írja rá a nevét, címét, életkorát, a felvétel helyét és idejét! Díjak: az első helyezett meghí­vást kap a Védnökség nyári, ma­gyarországi táborába. Az itt-tartóz­­kodás költségeit a Védnökség fedezi. Az első tíz helyezett értékes könyv­jutalomban részesül. Beküldési ha­táridő: 1988. március 31. Anyanyelvi Konferencia Védnök­sége, Benczúr u. 15. H—1068 Buda­pest. AZ ISTVÁN, A KIRÁLY - KÜLFÖLDÖN A Nemzeti Színház társulata ha­talmas sikert aratott az István, a ki­rály kölni előadásával. Boldizsár Miklós, Szörényi Levente és Bródy János rockoperájának első külföldi bemutatóján a zsúfolásig megtelt Schauspielhaus közönsége felállva, szűnni nem akaró vastapssal és hur­rá kiáltásokkal nyolcszor hívta ki a függöny elé a magyar társulatot. A rockopera iránti érdeklődés oly nagy volt, hogy minden jegy előre elkelt, sokan a széksorok között álltak. Brüsszelben a rockopera filmvál­tozatát mutatták be. A vetítésen megjelent a belga miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, az Inter­parlamentáris Unió belga—magyar csoportjának vezetője és a belga kül­ügyminisztérium több munkatársa. EGY MAGYAR HUMANISTA BRAZÍLIÁBAN Könyveim között őrzöm Rónai Pál Brazília üzen című kis költői antológiáját, amelyet 1939-iben a Flora Mundi könyvsorozat kereté­ben adott közre a jó emlékezetű Vaj­da János Társaság. Szép és hasznos könyvsorozat volt, ugyanitt jelent meg Rónai latin, Devecseri Gábor görög és Szemlér Ferenc román lí­rai antológiája, aztán mint annyi mást, ezt is magával sodorta a hábo­rú. A Brazília üzen modern brazil költőket mutatott be, elsőként a máskülönben igen gazdag hazai műfordítás-irodalom történetében. Rangját az is jelezte, hogy Octavio Fialho, a hatalmas dél-amerikai köztársaság akkori budapesti követe írt elé bevezetőt. Rónai Pál elősza­vának viszont van egy rokonszenves, egyszersmind különös mondata: .,megtörtént az első kísérlet arra, hogy a magyar olvasó megismerhes­se ezt a térben annyira távoli, de a szellem területén annyi pontban rokon irodalmat.” Eszembe jut er­ről a szerző néhány esztendővel ké­sőbbi önéletrajzi jegyzetének az a passzusa, amely 1940-es riói megér­kezésének történetét örökíti meg. Itt a brazil vámtisztviselő az iránt érdeklődik, hogy a portugál nyelv valóban rokona-e a magyarnak. Úgy gondolom, hogy a brazil—ma­gyar rokonságnak a legfontosabb ténye és tanúsága mind ez ideig ma­ga Rónai Pál: az ő munkássága és élete. Rónai Pál nyolcvanéves. Hadd emlékeztessek mozgalmas életútjá­nak néhány állomására. 1907. ápri­lis 13-án Budapesten született, az itteni egyetemen és a párizsi Sor­­bonne-on végezte tanulmányait, 1930-ban szerzett doktori fokozatot. Latin—olasz szakos tanárként dolgo­zott, hosszú ideig a budapesti olasz követség nyelvtanára, majd a Co­mité d’Alliance Franqaise másodtit­kára vólt. Megjelentek latin nyel­vekből készült műfordításai s ma­gyar és francia nyelvű tanulmányai. Hogy tanultam meg portugálul? című írásában mondja el, hogy töb­bek között Camöes klasszikus elbe­szélő költeményéből, A lusiadák-ból tanult meg portugálul. Aztán az 1940-es esztendő utolsó napjaiban — hathónapos munkaszolgálattal a háta mögött — a brazil kormány ösz­töndíjával sikerült Lisszabonba és onnan Rio de Janeiróba menekülnie. Brazíliában továbbra is tanárként dolgozott, kivált latin nyelvet taní­tott, így került baráti kapcsolatba a másik hírneves brazíliai magyarral, Lénárd Sándorral, aki tudvalevőleg klasszikus latinra ültette át Milne Micimackó című művét. Rónai is a nyelvek, elsősorban a latin nyelvek tudósaként és rajongójaként tevé­kenykedett. Általában a nyelvek, a műfordítás, az irodalom világáról írta esszéit és tanulmányait, ezek­ből állította össze köteteit, melyek nyomán készült 1980-ban Budapes­ten a Latin és mosoly című esszévá­logatás. Közben persze járt idehaza is, hazai lapok is közölték írásait. Magyar humanista ott a távoli Brazíliában, kívánunk neki még te­vékeny, hosszú életet és sok sikert odakint, idehaza egyaránt! pomogAts béla A SZÓRAKATÉNUSZ JÁTÉKMÚZEUM FELHÍVÁSA A múzeum 1988 tavaszán megnyí­ló új állandó kiállításán többek kö­zött az 1880—1948 közötti magyar­­országi játékgyártás történetét mu­tatják be. Kérjük mindazokat, akik a fenti időszak játékkultúrájára vo­natkozóan tárgyak, fotók és doku­mentumok birtokában vannak, szí­veskedjenek erről a Szórakaténusz Játékmúzeumot (H—6000, Kecske­mét, Gáspár András utca 11.) tájé­koztatni ! DR. KRISTON VlZI JÓZSEF a Szórakaténusz Játékmúzeum vezetője Gazdaság Az Ikarus Karosszéria- és Jármű­gyár, valamint a torontói Ontario Bus Industrie közösen nyerte meg a torontói városi közlekedési bizott­ság által meghirdetett versenytár­gyalást. Ennek értelmében megkez­dik a kanadai műszaki előírásoknak és az ottani KRESZ-nek megfelelő csuklós autóbuszok szállítását. Az Ikarus a karosszériát szállítja. * Júniusban nagyszabású magyar gazdasági, kulturális eseménysoro­zat színhelye lesz Amszterdam. A magyar hét viszonzása lesz a tavaly hazánkban rendezett holland kultu­rális és gazdasági napoknak. A HUNGEXPO 50 magyar vállalat részvételével rendez kiállítást, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara szakmai előadásokon ismerteti meg a holland üzletemberekkel hazánk gazdasági fejlődését. A rendezvénysorozatot egy hónapig tartó kulturális feszti­vál követi. * Az egyesült államokbeli Denver­­ben, Atlantában és Bostonban ve­gyesvállalatok magyarországi alapí­tásának lehetőségeiről, a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat dr. Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára. * A budapesti magyar—török keres­kedelmi megbeszéléseken a kapcso­latépítés legígéretesebb területeinek az energetikai-, a mezőgazdasági-, és a közlekedési gépgyártást ítélték a tárgyalófelek. A magyar Volánbusz és az osztrák Blaguss cég idegenforgalmi vállala­tot alapított, amely utazási irodát nyitott Budapesten. A közös vállalko­zás alaptőkéjének 60 százalékát az osztrák cég adta. A magyar közön­ség számára megjelent programfü­zet egyebek között Benelux, osztrák és olasz körutakat kínál. A Volán— Blaguss természetesen Magyaror­szágra is hoz vendégeket. * Magyar alkatrészek vásárlásáról folytatták Budapesten tárgyalásokat a Volkswagen AG. képviselői. A magyar alkatrészexport ellentétele­zéseként a Volkswagen jelentős gépkocsiszállítóvá válhat a magyar piacon. * A belga posta által kiállított csek­kek magyarországi beválthatóságá­ról írt alá megállapodást Brüsszel­ben Tóth Illés, a Magyar Posta el­nöke. * A vételi valutaárfolyamok (100 egységre, forintban): angol font 7354,52; ausztrál dollár 3171,90; bel­ga frank 122,15; dán korona 672,09: finn márka 1031,13; francia frank 760,24; holland forint 2240,21; kana­dai dollár 3532,25; norvég korona 671,27; NSZK márka 2530,62; olasz líra 35,60; osztrák schilling 360,15; spanyol peseta 36,04; svájci frank 3019,52; svéd korona 724,13; USA dollár 4657,62. Nem vagyunk a ,,leg”-ek or­szága, de arról azért büszkén beszélünk, hogy miért érdemes hozzánk ellátogatni. A figyelemre méltó és sokak számára vonzó események sorában — immár he­tedik esztendeje — a Budapesti Tavaszi Fesztivál is szerepel, amelyre idén is március utolsó harmadában került sor, olyan idő­szakban. amikor sehol másutt nem rendeznek hasonló nagyszabású programsorozatot. Hogy miért ép­pen e virágbontás előtti kora ta­vaszi időpontra esik a rendez­vény? A rendezők: az Országos Idegenforgalmi Hivatal és az Ide­genforgalmi Propaganda és Ki­adó Vállalat az idegenforgalmi szezon kezdetét kívánták előbbre hozni. A Fesztivál sikere minden várakozást felülmúlt! 1980 előtt a szállodai szobák kihasználtsága alig érte el ebben az időszakban a huszonöt százalékot, idén pe­dig — annak ellenére, hogy a szálláshelyek száma megduplázó dott — nyolcvanszázalékos volt. Azt csak becsülni lehet, hogj a Budapesti Tavaszi Fesztivál több mint száz helyszínén zajló ezer programjának hány nézője, részt­vevője volt. A szakemberek állít­ják. hogy a kultúra és az idegen­­forgalom e nagy randevújának ezen a márciuson több mint tíz­­millióan voltak részesei. Ha meg­gondoljuk, hogy a televízióadók (köztük a nyugatnémet ZDF) több tucat produkciót sugárzott és rög­zített, valamint a rádió műsorában is naponta szerepelt a fesztivál, nem kételkedhetünk a becsült adat realitásában. S hogy mi mindent kínált az idei program? Legfőbb jellem­zője a sokszínűség volt; zenei, színházi események, sport és szakmai találkozók váltották egy­mást. Egyébként sokan megkér­dőjelezték, jogosan viseli-e ez a programsorozat a Budapesti Ta­vaszi Fesztivál nevet, hiszen nem­csak Budapesten, hanem egyszer­re négy városban zajlottak az ese­mények. A rendezvények központ­ja ugyan a főváros volt, de be­kapcsolódott Szentendre. Kecske­mét és Sopron is. A fesztivál tíz napja alatt Euró­pa hat kiemelkedő kamarazene­­kara adott hangversenyt, köztük a nálunk is népszerű I Musici di Roma, a salzburgi Camerata Accademica, amelynek vezetését 1978-ban vette át a magyar szár­mazású Végh Sándor. Ismét haza­látogatott és koncertet adott Vi­­rizlay Mihály gordonkaművész, aki jelenleg az amerikai Peabody Konzervatórium tanara. Hangver­senyek helyszíne volt a Mátyás­templom, a Kálvin téri és a Deák téri templom, a Dohány utcai Zsi­nagóga pedig kántorhangver­senynek adott helyet. A Fesztivál Zenekar idén a kecskeméti tava­szi napokat nyitotta meg, majd a Budapest Kongresszusi Köz­pontban szórakoztatta a közönsé­get. Számos színházi bemutató esett a fesztivál idejére. A Vígszínház­ban a Győri Balett Prospero című tánckompozíciójának ősbemutató­ját, az Operettszínházban a felújí­tott Csárdáskirálynőt, a Vidám Színpadon a Van, aki forrón sze-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom